A nyugati tanítás bűn

2012.04.30. 8:10

Felrobbantott templomok, lemészárolt rendőrök mutatják annak az iszlamista mozgalomnak a dühét, amely három év alatt vált a nigériai kormány legrettegettebb ellenfelévé. A Boko Haram mozgalom alapítója szerint a Föld lapos, és az esőt Allah hozza. A csoport a keresztények ellen hirdetett háborút, de valójában az olajban dúskáló országot markukban tartó gazdagok ellen küzd.

Rendőrnek felcsapni egy harmadik világbeli olajhatalom elhagyott, fejletlen régiójában jó üzletnek tűnik: a munkanélküliségtől szenvedő, kilátástalan tömegek között az ember biztos fizetést kap, ráadásul szinte korlátlan hatalma is lesz. A világ kilencedik legnagyobb olajexportőrének számító Nigéria északi részén, ahol az emberek 60 százaléka kevesebb mint 1 dollárból él naponta, mostanában mégis egyre kevésbé számít álommunkának az egyenruha felöltése. Az elmúlt két évben ugyanis teljesen elszabadult az állammal hadakozó iszlamista terrorszervezet, amely sorra robbantgatja fel a rendőrőrsöket, és halomra gyilkolja a rendőröket, katonákat és állami tisztviselőket.

Szinte már nem is számít újdonságnak, hogy csütörtökre virradó éjjel fegyveresek házi készítésű bombákkal és kézifegyverekkel rohantak le két rendőrőrsöt: majdnem minden héten történik hasonló támadás az ország sivatagos északi részén. Január végén, az egyik legnagyobb támadásban több mint 150 embert mészároltak le egyszerre: a New York Times által idézett szemtanúk szerint robbanószerrel megrakott kocsik hajtottak rendőrőrsöknek, majd fegyveresek zsákokba rejtett puskákkal vadászták le az egyenruhásokat, lefejezett hullákat hagyva maguk után. Az AP hírügynökség szerint csak 2011-ben 504 áldozatot szedtek, 2009 óta pedig összesen több mint ezer embert gyilkoltak le.

"Egy közeli barátom nővére is megsérült, amikor 2011 augusztusában az ENSZ nigériai irodája ellen hajtottak végre bombatámadást" - írta az [origo]-nak e-mailben Eyitayo Olaleye, egy 32 éves nigériai férfi, aki bankárként dolgozik a délnyugat-nigériai Ibadan városában. Megsérült ismerőse élelmezésüggyel foglalkozó professzor, akinek hét barátja oda is veszett a támadásban. Az ENSZ elleni merénylet után a nigériai iszlamista fegyveresek keresztény templomoknál elkövetett robbantásokkal tértek vissza. 2011 karácsonyán negyven ember halt meg három templom elleni merényletben, és az idén húsvétkor is 41 áldozatot követelt egy robbantás. Ekkor már XVI. Benedek pápa és Barack Obama amerikai elnök is szóba hozta a kegyetlenkedést.

A nyugati tanítás bűn

Az egyre brutálisabbá váló Boko Haram első ránézésre vallásháborút visel a keresztény kormány és a keresztény népesség ellen. A szervezet neve az észak-nigériai hausza nyelven azt jelenti: A nyugati tanítás bűn. A csoport radikális vallási iskolából nőtte ki magát, amely konzervatív módon értelmezi az iszlám tanításait, és azt követeli, hogy Nigériában vezessék be a sária törvénykezést (az iszlám tanításain alapuló vallási bíróságokat), függesszék fel az alkotmányt és a demokráciát.

A szervezetet alapító prédikátor, Mohamed Juszuf 2009-ben egy interjújában, amelyet a BBC-nek adott, azt mondta, hogy a nyugati tanítások megrontják az emberek egyistenhitét, és ők ez ellen küzdenek. "Vegyük például az esőt: mi úgy hisszük, hogy az esőt Allah teremti, és nem a nap által elpárologtatott vízből jön létre" - magyarázta, majd hozzátette, hogy az evolúcióban és más tudományos tényekben sem hisznek. "Például sokan állítják, hogy a Föld gömbölyű. De ha ez ellentétes Allah tanításaival, akkor mi elutasítjuk" - mondta.

A mozgalom igyekszik meglovagolni Nigéria vallási megosztottságát: a világ legnépesebb fekete országának közel 160 millió lakosa ugyanis körülbelül fele-fele arányban keresztény és muszlim. Míg azonban a demográfiai arányok kiegyenlítettek, a javak eloszlása korántsem az. Az ország hatalmas olajkészlete és az ezzel járó fejlett gazdaság a déli, keresztény területekre koncentrálódik, ahol a keresztény elit tartja kezében a hatalmat. Északon, a tengerparttól és a Niger-folyó deltájának olajmezőitől távoli, sivatagos területeken azonban a szegénység és a munkanélküliség az úr, ott él az ország muszlim lakosságának zöme, és innen, az ország északkeleti csücskéből indultak el a szélsőséges vallási mozgalmak is.

Forrás: AFP
Videoüzenetet mond a Boko Haram vezetője (a képre kattintva galéria nyílik)

Rajtaütés és bosszúhadjárat

A több mint 250 népcsoportot magába sűrítő egykori brit gyarmaton nagy hagyománya van a Boko Haram által is meglovagolt feszültségnek: az ország függetlenségének 1960-as kikiáltása óta egyszer már vívott egy véres polgárháborút 1967-ben, de azóta is újra és újra feltámadtak a különböző etnikai és vallási konfliktusok. Északon korábban nigériai tálibok néven kezdtek harcot szélsőséges iszlamisták a kormányerők ellen, a Niger folyó deltájának olajmezőin keresztény milíciák vívtak háborút a hatalmas olajvagyonért, az évtized végére pedig a Boko Haram lett a legkeményebb az összes véres kezű csoport közül.

Juszuf szektája nem volt mindig olyan vérszomjas, mint ma, és máig megoszlanak a vélemények arról, hogy mennyire szervezett és veszélyes a csoport. A nigériai kormány és az USA hadseregének afrikai parancsnoksága azt bizonygatja, hogy a Boko Haram immár kapcsolatot talált az al-Kaidával, és nemzetközi fenyegetést jelent. Nigériai kommentárok ugyanakkor nem győzik hangsúlyozni, hogy a szervezet inkább tűnik helyi mozgalomnak, amelynek nincs is egységes vezetése.

"Ez egy decentralizált hálózat, amelyben az elejétől kezdve sokféle frakció volt jelen, különböző motivációkkal" - mondta az [origo]-nak Oscar, egy Nigériában dolgozó európai férfi, aki munkája miatt a neve elhallgatását kérte, így a keresztnevét is megváltoztattuk. A férfi, aki jól ismeri az ország biztonsági helyzetét, azt mondta, valószínűleg nem az iszlamista ideológia az egyre brutálisabb terrortámadások fő oka: a Boko Haram nem a keresztények, hanem az állam és a rendőrök ellen harcol.

Nemzetközi kapcsolatok

Továbbra sem egyértelmű, hogy a Boko Haram milyen szoros kapcsolatot ápol az al-Kaidával. Több jel utal arra, hogy a szomáliai iszlamistákkal és az al-Kaida észak-afrikai szervezetével is kapcsolatban vannak, a nigériai kormánynak és az amerikai hadseregnek is vannak ilyen értesülései. A szervezet által elkövetett merényletek egyre hatékonyabbak és pusztítóbbak, amit a szakértők külföldi kiképzéseknek tulajdonítanak. A kapcsolatokat bizonyítja az is, hogy a szomszédos Maliban a tuareg iszlamisták által elfoglalt Gao városában ott lobogott a felkelők zászlói mellett az afrikai al-Kaida és a Boko Haram lobogója is. Úgy tűnik ugyanakkor, hogy a Boko Haram nevében elkövetett támadást különböző, egymástól független, vagy csak lazán kapcsolódó csoportok követik el, és sokszor egyszerű bűnözők próbálnak megbújni a rettegett név árnyékában. Ha van is nemzetközi kapcsolatuk, az valószínűleg csak a szervezet egy szűkebb csoportjára terjed ki.


2009 előtt az iszlamista szervezet nagyobbik része nézeteit nyíltan vállaló, ismert vallási szektát alkotott, és csak egy kisebb csoportja folytatott rejtőzködő életmódot, hajtott végre erőszakos akciókat. A nigériai hatóságok 2009-ig szemet hunytak efölött, akkor viszont hirtelen - sokak szerint megkésve - lecsaptak a szektára, és a brutális rajtaütésekben legalább 700 tagot meggyilkoltak. "Persze nem a bujkáló, erőszakos terroristákra csaptak le, hanem a könnyen megtalálható hívekre, és az egész ország láthatta, ahogy a rendőrök fegyverteleneket, földön fekvő gyerekeket is agyonlőttek" - mondta Oscar.

Meghalt a szektát alapító Juszuf is, akit előbb elfogtak, majd a börtönben vélhetően kivégeztek. A szervezetet azonban nem sikerült felszámolni, a trauma után pedig a hívek durván radikalizálódtak, és bosszút esküdtek az állam és a rendőrök ellen. "Az egész a hírszerzés és a biztonsági erők teljes kudarca volt" - mondta a BBC-nek az eset után egy nigériai lap riportere, az AFP hírügynökség helyi tudósítója szerint pedig a késlekedő, majd brutálisan fellépő hatóságok szörnyeteget hoztak létre. Oscar szerint a Boko Haram fő célja a terrortámadások újrakezdésével először szinte kizárólag a bosszú és a bebörtönzött társak kiszabadítása volt. Az iszlám törvénykezés bevezetése, a kormány megdöntése csak az után merült fel, hogy az egyre radikalizálódó csoport akciói egyre élesebb politikai felhangot kaptak.

Forrás: AFP/Aminu Abubakar
Egy merénylet maradványai (a képre kattintva galéria nyílik)

A templomrobbantás csak eszköz

A bosszúra szomjazó Boko Haram három év alatt megerősödött, és odáig jutott, hogy mostani nyilatkozataiban már nyíltan a kormány megdöntését és a keresztények elűzését ígéri. Január elején ultimátumban szólították fel a keresztényeket az északi területek azonnali elhagyására, új vezetőjük, a 2009-ben megölt Juszuf egykori jobbkeze, Abubakar Sekau pedig április közepén videoüzenetben ígérte meg, hogy elpusztítja az ország elnökét, és három hónap alatt megdönti a kormányt. A keresztény templomok elleni támadások is új jelenségnek számítanak - mondta az [origo]-nak Oscar. Szerinte vélhetően saját erejüket akarják fitogtatni, és híveket, támogatókat akarnak szerezni a muszlim lakosság körében.

"Nem szabad elfelejteni azonban, hogy a támadások áldozatainak jelentős része muszlim" - tette hozzá Oscar. Az északi területeken megölt rendőrök szinte mind muszlimok, és bizonyítják, hogy a Boko Haram az állammal, nem pedig a keresztényekkel vív háborút. Ezt erősítette meg az [origo]-nak a keresztény Eyitayo Olaleye is, aki e-mailben arról írt, hogy nem szabad a szélsőséges szekta miatt az összes északi muszlimot megbélyegezni. "Én éltem északon, és csodálatos kapcsolatokat ápolok az ottaniakkal, azóta is minden vakációmat ott töltöm" - írta - "az északi muszlimok többsége is békeszerető ember".

A Guardian szerint sok elemző állítja, hogy a vallási köntös mögött valójában politikai és gazdasági konfliktus húzódik meg, a szegények és gazdagok közötti szakadék szélesedése, a korrupt, mindent markában tartó bürokrácia és a hatalom visszaélései szítják a szélsőségesek haragját. A New York Timesnak Észak-Nigériában a Boko Haramot támogató emberek is azt mondták, hogy a kormány és az igazságtalanságok dühítették fel őket, mert a déli urak nem törődnek az egyszerű emberekkel. Az [origo]-nak Olaleye is azt írta, hogy a Boko Haram alapvetően politikai ügy. "Jó néhány politikus hasznot húz a bizonytalanságból, és félrevezetett, éhes, műveletlen fiatalokat használ fel ehhez a vallás álcája alatt" - írta.

Forrás: AFP/Aminu Abubakar
A szegény észak-nigériai gyerekeket könnyen beszervezik a szélsőségesek (a képre kattintva galéria nyílik)

Polgárháború és szakadás

A Boko Harammal párhuzamosan a kormány is egyre jobban próbál bekeményíteni: a hadsereg vezérkari főnöke áprilisban bejelentette, hogy a katonáknak "háborús lelkülettel" kell szembeszállniuk az iszlamistákkal, tavaly óta pedig az USA és Franciaország is katonai segítséget ajánlott a kormányerők felkészítéséhez. Az AP hírügynökség értesülése szerint egy titkos börtönt is létrehoztak az ország déli részén a Boko Haram elfogott tagjainak őrzésére és kihallgatására. Erre szükség is lehet, hiszen az elmúlt hónapokban az iszlamisták több börtönt is elfoglaltak, és több mint száz társukat szabadították ki fegyveres támadások során.

A keménykedő Boko Haram márciusban egy rövid ideig béketárgyalásokat folytatott a kormánnyal, de azok végül megszakadtak. A szervezet szóvivője közölte: "nem bíznak a hitetlenek kormányában", és bezárták az utolsó kaput is a békés megoldás előtt. Minden muszlimot az állam elleni harcra szólítottak fel, és kijelentették, hogy hamarosan létrehozzák a nigériai iszlám kalifátust.

A konfliktus miatt az etnikailag megosztott országban egyre többen tartják lehetséges alternatívának az ország kettészakadását is. A CIA már egy 2005-ös jelentésben azt jósolta, hogy a hatalmas afrikai ország 15 éven belül széthullhat, mostanra pedig elemzők szerint valós veszéllyé vált egy újabb vallási vagy etnikai alapú polgárháború. A nagyhangú fenyegetések ellenére a kormány igyekszik elbagatellizálni a problémát: Goodluck Jonathan nigériai elnök a 2011-es karácsonyi robbantások után arról beszélt, hogy a "csúnya esetekkel, robbantásokkal együtt kell élni", de hamarosan minden bizonnyal véget érnek, és egy hete, Németországban tett látogatásán is arról győzködte a német befektetőket, hogy országa biztonságos, nincs mitől félni.

Az [origo]-nak a Nigériában dolgozó Oscar is azt mondta, nem valószínű, hogy az állam az összeomlás szélén állna. "A terror nagy gond, de külföldön felnagyítják: itt már hozzászoktak az emberek, hogy az ország valamelyik részében mindig van valami erőszak. Ez csak egy probléma a sok közül" - mondta a férfi. A dél-nigériai bankár, Olaleye szintén ezen a véleményen volt, szerinte sok emberéletbe fog ugyan kerülni, de a konfliktus végül befejeződik: "Az emberek rá fognak jönni, hogy a Boko Haram nem a kormány, hanem az emberek ellensége".

A rendőrök sem jófiúk

A Boko Haram nem a legnagyobb probléma Nigériában, hiszen a terroristák egy év alatt ötszáz embert öltek meg, miközben a nigériai kormány emberi jogi bizottságának jelentése szerint a rendőrök túlkapásai miatt ugyanennyi idő alatt ötezer ember halt meg az országban - mondta az [origo]-nak Oscar. A férfi szerint Nigériában a rendőrök a veszélyesebb bűnözőket nem is próbálják elfogni, inkább lelövik őket, a börtönbe kerülő emberek pedig aligha remélhetnek tisztességes eljárást. "Ha itt valakit letartóztatnak, és nem gazdag, nincs jó ügyvédje, akkor szinte biztos, hogy kínzás vár rá" - mondta. A börtönökben ráadásul az emberek 70 százaléka ítélet nélkül ül, és sokan tíz éve várják, hogy bíróság elé kerüljenek, de mire eljutnak a tárgyalásig, az aktáik már régen elvesztek.

KAPCSOLÓDÓ CIKK