Az EU újraalapítását sürgetik európai értelmiségiek

Vágólapra másolva!
Újra meg kell alapítani az Európai Uniót, ezúttal az állampolgári aktivitásra támaszkodva, alulról építkezve - áll vezető európai értelmiségiek, köztük neves magyar személyiségek csütörtökön megjelent kiáltványában.
Vágólapra másolva!

"Az európai egységfolyamat összeomlással fenyegető válságba jutott, ezért az elitek és a technokrácia felülről építkező modelljével szemben fel kell építeni a tevékeny polgárok Európáját" - áll egyebek mellett abban az Európa mi vagyunk! - című kiáltványban, amely a Die Zeit című német hetilapban, a francia Le Monde, a brit The Guardian és az olasz La Repubblica napilapokban és több más európai újságban, köztük a Népszabadság vélemény rovatában is megjelent csütörtökön.

Az EU alulról történő újraalapítását sürgető, Daniel Cohn-Bendit európai parlamenti képviselő és Ulrich Beck német szociológus által jegyzett dokumentum arra a megállapításra jut, hogy bár az ifjú európai nemzedék minden korábbinál képzettebb, mégis minden negyedik 25 évesnél fiatalabb uniós polgár munkanélküli, a mindennapok tapasztalatait pedig az államok csődjének szüntelen veszélye és a munkaerőpiac összeomlása határozza meg. Ebben a helyzetben a kiáltvány szerzői szerint egyre nagyobb a felháborodás a felülről építkező unió politikájával szemben, amely hatalmas összegeket fordít bankok megmentésére, de eljátssza a fiatalság jövőjét.

A kiáltvány szerint a válságra adott válaszként nagyobb teret kell biztosítani az állampolgári aktivitásnak. Ennek eszköze az úgynevezett európai önkéntes év lehet. Az elképzelés szerint a polgárok 12 hónapig az unió egy másik tagállamában tevékenykednének olyan ügyben, amelynek kezelése, megoldása közösségi szintű, nem pedig nemzetállami megoldást igényel, például részt vennének az éghajlatváltozás megfékezését célzó projektekben. Az aláírók ezért felszólítják a tagállami kormányokat, az Európai Bizottságot, a nemzeti parlamenteket és az Európai Parlamentet, hogy teremtsék meg az európai önkéntes év intézményének anyagi és jogi feltételeit.

Az Európát sújtó adósságválság nemcsak gazdasági, hanem politikai válság, amelynek megoldásához "az európai polgári társadalomra és a fiatalabb nemzedékek vízióra van szükség" - áll a dokumentumban.

A kiáltvány szerint nem szabad hagyni, hogy Európa ellenségképpé váljon és a polgárok az európai egység eszméje ellen forduljanak. Az EU nem működhet az unió mellett elkötelezett polgárok nélkül, akiknek pedig "a szabadság levegőjére" van szükségük, hogy "tudják tenni a dolgukat".

A kiáltványt mintegy 90 európai értelmiségi írta alá, köztük Jürgen Habermas német filozófus és Jacques Delors, a brüsszeli bizottság volt elnöke, Helmut Schmidt volt nyugatnémet szövetségi kancellár, Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, Javier Solana volt NATO-főtitkár és Wim Wenders filmrendező.

A kiáltványhoz számos neves magyar személyiség is csatlakozott, köztük Kertész Imre Nobel-díjas író, Esterházy Péter és Konrád György írók, Iványi Gábor metodista lelkész, Demszky Gábor volt budapesti főpolgármester, Haraszti Miklós, az EBESZ sajtószabadsággal foglalkozó volt képviselője, Rajk László építész, Fischer Ádám karmester és Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar zenei igazgatója.