Európaivá kozmetikázott csetnik hódítaná meg Szerbiát

2012.05.04. 17:43

Egy háborús bűnökkel vádolt nacionalista vezér fellázadt bizalmasa ütheti ki a hatalomból Szerbia elnökét vasárnap, amikor minden korábbinál szorosabb versenyben mérik össze erejüket a szerb pártok és elnökjelöltek. Az EU-tagságért küzdő demokratákat ezúttal nem revizionista melldöngetéssel, hanem békülékeny európaiként próbálják letaszítani a trónról az izmosodó nacionalisták, Koszovó ügye azonban megint felpaprikázta a kedélyeket a megcsonkított országban.

Hatalmasat változott öt év alatt a választási kampány hangvétele Szerbiában, ahol vasárnap egyszerre tartanak elnökválasztást, parlamenti és helyhatósági választásokat. Az országban, ahol 2007-ben még egy nyíltan EU-ellenes, revizionista, nacionalista párt kapta a legtöbb szavazatot, mostanra szinte teljesen elolvadt az Oroszország felé kacsingató dacos szerb ellenállás. A vasárnapi választásokon az országot Európa felé kormányzó szerb demokratákat új köntösben próbálják meg kiütni a nacionalisták: a délszláv háború óta először az ország minden komolyan vehető politikai ereje az Európai Unióban látja a jövőt.

A hétvégi választás két főszereplője a hatalomban lévő elnök, a bukdácsoló gazdaság miatt magyarázkodó Boris Tadic, valamint a hosszú nacionalista múlttal büszkélkedő, de hangját látványosan megpuhító Tomislav Nikolic. Bár a sok pártot és politikai szövetséget felvonultató szerb politika összesen 12 elnökjelöltet állított ki, a közvélemény-kutatások szerint kettejük között fog eldőlni a verseny: mindez nem újdonság, hiszen Tadic és Nikolic már 2004-ben és 2008-ban is egymást gyűrte az elnöki címért, és eddig rendre Nikolic nyerte az első fordulót, de Tadic került ki győztesen a másodikból.

Nagy különbség, hogy míg a két politikus küzdelme eddig az európai demokrata és a szerb nacionalista harca volt, most a radikális kihívó, Tomislav Nikolic is színt váltott, és kilépett az EU-ellenes renegát szerepéből. Választási nagygyűlésein a Reuters beszámolója szerint eltűntek a harcias, vérszagú szerb indulók és a háborús bűnök miatt körözött tábornokok dicsőítő poszterei: a patriótahangulatot partihangulat vette át. Az egykori ultranacionalista lerázta mentora, a Hágában jelenleg is háborús bűnökkel vádolt Vojislav Seselj örökségét, és a két korábbi vereségből tanulva EU-barát jobboldali populistaként indult harcba.

Az EU és Koszovó között hányódó kompország

Akármennyire is hirdeti a két legesélyesebb jelölt, a nagy Európa-barátság sosem volt magától értetődő Szerbiában: az ország ugyanis az előző ciklusok alatt folyamatosan az unió hívó szava és saját nacionalizmusának öröksége között hányódott. Jugoszlávia feldarabolódása és a délszláv háború után a szerbek elszigetelt, megcsonkított országuk felemelkedését az EU-partnerségtől és az Oroszországhoz való közeledéstől egyaránt remélhették. Míg azonban a segélyeket és támogatást is ígérő Moszkva a szerbek mellett állt nemzeti harcukban, és Koszovót sem ismerte el független országnak, az Európai Unió kecsegtető partnersége a nemzeti büszkeség feladását jelentette.

A legutóbbi, 2008-as választás óta az EU csupa olyan dolgot követelt Szerbiától, amely a szerbeket nemzeti érzéseikben durván megsértette, és amelyet a keményvonalas nacionalisták dühösen visszautasítottak. Az EU országainak többsége elismerte a függetlenségét 2008-ban kikiáltó szerb tartományt, Koszovót, az unió pedig azt várta Belgrádtól, hogy konszolidálja a koszovói-szerb kapcsolatokat, noha Szerbia jogtalannak tartja az elszakadást. A szerb EU-tagjelöltség feltételéül szabták ráadásul a Belgrádban nemzeti hősnek tartott egykori boszniai szerb vezetők, Radovan Karadzic, Radko Mladic és Goran Hadzic kiadatását is. Mindez a szerb nacionalistákban hatalmas EU-ellenességet szított.

Forrás: AFP/Andrej Isakovic
Tomislav Nikolic a felmérések szerint mindenkinél népszerűbb

Boris Tadic kormánya azonban 2009-ben egyértelművé tette, hogy az országot az EU részeként képzeli el, és benyújtotta tagfelvételi kérelmét. Az éveken át rejtegetett, háborús bűnökkel vádolt szerb vezetőket az EU-tagságért kepesztő kormány kiadta a hágai nemzetközi bíróságnak, az elmúlt hónapokban pedig több engedményt tettek Koszovó felé is. A nacionalistáknak fájó lépések az idén márciusban annyi eredményt hoztak, hogy Szerbia hivatalosan is EU-tagjelölti státust kapott: ezzel azonban még nem jött el a jólét a büszkeségéből kiforgatott Szerbiába.

Bonyolult politikai játszma

Mivel egyszerre tartják Szerbiában a parlamenti és az elnökválasztást, a számtalan politikai erőre összetett alkuk és játszmák várnak. Egyetlen párt sem lesz képes abszolút többséget szerezni, ezért a vasárnapi választás után elkezdődnek a koalíciós tárgyalások, és amelyik oldal képes kormánytöbbséget összehozni, annak az elnökjelöltje is nagyobb eséllyel indul a két héttel később rendezett második elnökválasztási fordulóban. A közvélemény-kutatások szerint Tadic Demokrata Pártja (DS) és Nikolic Szerb Haladó Pártja (SNS) egyaránt 31-32 százalékos eredmény körüli támogatást szerezhet a parlamentben, a nacionalisták egyes felmérések szerint 1 százalékkal, mások szerint 5 százalékkal vezetnek. Ebben a helyzetben elemzők szerint a jelenlegi belügyminiszter által vezetett, harmadik helyre esélyes Szerb Szocialista Párt lehet a mérleg nyelve. A szocialisták most is benne vannak a kormányban, ezért valószínűleg a demokratákkal szövetkeznének, de akár át is nyergelhetnek a radikálisokhoz, ha tőlük jobb ajánlatot kapnak. Ha pedig Nikolic pártja kormányképessé válik, az nagyban növeli annak esélyeit, hogy a radikális politikus ezúttal ne bukja el az elnöki címet a második fordulóban, mint eddig annyiszor.



A cselekvő békéltető

Az országban a kormány reformtörekvései ellenére is padlón van a gazdaság, és az emberek egyáltalán nem érzik a megígért fejlődést: az Economist brit gazdasági hetilap adatai szerint a munkanélküliség 24 százalékon áll, a termelés 40 százaléka a feketegazdaságban tűnik el. Egy felmérés szerint a szerbek 80 százaléka dühös és elégedetlen, 77 százalékuk pedig tehetetlennek és reménytelennek érzi magát. A Reuters szerint a lakosság egyre fogy és öregedik, a nettó átlagkereset mindössze 380 euró (110 ezer forint). A gazdasági növekedés csigalassú, a válságban vergődő országot az IMF különböző radikális megszorításokra ösztökéli.

Ebben a szorult helyzetben próbálja Boris Tadic elnök megmagyarázni népének, hogy miért helyes mégis az a politika, amelyet az elmúlt években követett: a politikus a választási kampányban azt bizonygatta, hogy nagyon nehéz körülmények között vette át a vezetést elődeitől, de a súlyos problémák ellenére is van fejlődés. "Minden tőlem telhetőt megtettem, hogy a nehéz helyzetben lévő országban békéket kössek, külföldi befektetőket hozzak be, harcoljak a bűnözés ellen" - mondta a Blic című szerb napilapnak.

Forrás: AFP/Sasa Djordjevic
Boris Tadic szerint jó úton haladnak

"Az ellenfeleink soha nem építettek egy méter autópályát vagy hidat, egyszer sem kötöttek békét, sosem oldották meg a múlt egyetlen problémáját sem!" - mondta. "Nem ülhetünk ölbe tett kézzel arra várva, hogy a problémák megoldása az ölünkbe hulljon az égből" - tette hozzá a koszovói konfliktusra utalva, amelyben 4 pontos, engedményeket tartalmazó megoldási tervét a radikális ellenzék keményen kritizálta korábban. Egy másik, a szerb köztévének adott interjújában azt hajtogatta, a mostani választáson az dől el, folytatódnak-e az elindított változások, vagy pusztító bizonytalanság korszaka köszönt be.

Az átkozmetikázott csetnik

Tadic nem véletlenül riogatja választóit bizonytalansággal, vetélytársa ugyanis néhány éve még nemzetközi szinten vállalhatatlan szélsőségesnek számított. Tomislav Nikolic 2003 óta vezette a hágai bíróság előtt háborús bűnökkel vádolt szélsőjobbos vezér, Vojislav Seselj pártját, a Szerb Radikális Pártot, amelyben kitartóan követelte "Nagy-Szerbia" visszahódítását. Korábbi nyilatkozata szerint maga is részt vett a délszláv háborúban, és Szlavóniában harcolt a horvátok ellen: "példamutatásáért" Seselj csetnik vajda címet is adományozott neki, egyik politikai ellenfele pedig háborús bűnök elkövetésével is megvádolta.

2007-ben a szerb parlament elnökeként azt nyilatkozta, Szerbiának szorosabbra kellene fűznie kapcsolatát az orosz-fehérorosz államszövetséggel, és kijelentette: "kár, hogy Szerbia nem egy orosz tartomány". "A szerb lakosság többsége inkább egy Oroszország által vezetett államszövetségbe tartozna, mint az Európai Unióba" - mondta akkor, később pedig a Koszovói függetlenség dühös ellenzője volt.

A 2008-as választási vereség után azonban szakított az EU-ellenességgel, és belátta, hogy az ország jövője Európában, és nem Oroszországban keresendő. Mivel a Szerb Radikális Párton ezt a pálfordulást nem tudta végigverni, kilépett Seselj pártjából, és követőivel megalapította a Szerb Haladó Pártot (SNS). Az új radikális párt négy év alatt átvette a korábbi radikálisok helyét, és a közvélemény-kutatások szerint a hétvégi parlamenti választásokon is győzelemre esélyes, 27-33 százalékos támogatásra számíthat. A régi nacionalisták támogatása ezzel szemben már csak 5-6 százalékon mozog.

Forrás: AFP/Andrej Isakovic
Nikolic hívei

Nikolic azzal nyerhette meg az embereket, hogy a revizionista harcok hirdetése helyett a szegénységet és a bűnözést, a munkanélküliséget és a gazdasági problémákat ostorozta. A B92 szerb rádió szerint azt mondta, kiengedné a börtönökből azokat, akiket a szegénység kényszerített megélhetési bűnözésre, és garantálná, hogy minden családban legalább egy embernek legyen munkája. De megtartotta alapelveit is: szerdai választási gyűlésén azt mondta, EU-tagságot akar, de csak egy Szerbiához tartozó Koszovóval együtt lépne be az unióba (Boris Tadic elnök korábban ugyanezt mondta).

Ellenfelei azzal vádolják Nikolicot, hogy EU-párti pálfordulása csupán álca, a szíve mélyén ugyanolyan radikális szélsőséges, mint volt. Ő azonban pragmatikus választ ad erre: "Huszonkét éve politizálok. Természetes, hogy meg kellett változtatnom a politikai véleményemet, hiszen Szerbia népe is megváltoztatta a véleményét" - nyilatkozta a héten a Reutersnek. "Minek ellenezném tovább az Európai Uniót, hogy örökre ellenzéki szerepre ítéljem magam? Miért tennék ilyet, ha az EU-tagság jó dolog?"

Koszovóban is szavaznak a szerbek

A magát független országnak tekintő Koszovó szerbek lakta részén vasárnap szintén megrendezik a választásokat, ami komoly feszültséget okozott a koszovói és a szerb kormány között. A szerbek eredetileg koszovói területen is akartak helyhatósági választásokat tartani, ez azonban sértette volna Koszovó szuverenitását, és ezért végül nemzetközi nyomásra letettek róla. A parlamenti és elnökválasztás szintén veszélyben volt, mivel a koszovói hatóságok elkezdték letartóztatni a szerintük illegális választásra buzdító szerbeket, és a rendőrséget utasították a választások megakadályozására. Szerbia provokációról és jogsértésekről beszélt, a két ország már erőszakos összecsapásokra is készült, a KFOR pedig 700 fős erősítést vezényelt az érintett területekre. Végül azonban az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) közölte, vállalja a szerb választások lebonyolítását a koszovói területeken. A szavazóurnákat az EBESZ munkatársai viszik Koszovóba, a szavazatokat pedig Szerbiában számolják össze.

KAPCSOLÓDÓ CIKK