Az elnök tátongó slicce miatt forrong Dél-Afrika

Sok dél-afrikaiból kihozta a műértőt az a festmény, amely lenini pózban, fedetlen nemi szervvel ábrázolja a nőügyeiről és korrupciós botrányairól is ismert Jacob Zuma dél-afrikai elnököt. Az államfő sértve érzi magát, és bírósághoz fordult, a festő a művészi szabadságát próbálja védeni, miközben az országot ismét kísérteni kezdte az apartheid öröksége.

"A portré olyan módon ábrázol engem, amely azt sugallja, hogy nőbolond és nőcsábász vagyok, akit nem tisztelnek. Mindez méltatlan, és kétséget kíván ébreszteni a személyem iránt polgártársaim, családom és gyerekeim szemében. A portré azt közvetíti, hogy visszaélek a hatalmammal, korrupt és politikailag alkalmatlan vagyok" - jelentette ki sértődötten Jacob Zuma dél-afrikai elnök, aki bírói határozattal szeretné elérni, hogy az egyik johannesburgi galéria leszedje a faláról a róla készült portrét, amely fedetlen nemi szervvel ábrázolja. Akár meglepőnek is tűnhet, hogy pont ezzel az érvkészlettel készült a csütörtöki bírósági tárgyalásra az amúgy nőügyeiről és korrupciós botrányairól hírhedt politikus, Zuma azonban komolyan gondolja, hogy a dél-afrikai művész, Brett Murray The Spear (A lándzsa) című képével átlépett egy határt, és neki meg kell védenie saját emberi méltóságát.

A Goodman Galleryben kedden két férfi is a dél-afrikai elnök méltóságának megvédésére is sietett: úgy gondolták, a Zumát ért sérelmekre az a megfelelő válasz, hogy a képet megrongálják. A szovjet plakátok stílusában készült, Zumát lenini pózban ábrázoló 1,85 méter magas festményre festékkel támadtak: egyikük piros keresztet rajzolt a figura fejére és nemi szervére, majd a másikuk fekete festékkel maszatolta össze a képet. Az idősebb férfi a BBC épp a galériában tartózkodó tudósítójának azzal indokolta tettét, hogy az alkotás tiszteletlenül mutatja be Zuma elnököt. A galéria vezetői egy nappal korábban beszéltek arról, hogy megerősítik a kiállítás védelmét, a keddi rongálást viszont nem kommentálták. Az ügyvédük szerint mindenképpen szeretnék megakadályozni, hogy a festményt a rendőrség esetleg bizonyítékként lefoglalja. Az incidens után a Goodman Galleryt bezárták. A festményt egyébként már eladták, állítólag egy német vette meg 120 ezer randért, mintegy 15 ezer dollárért.

Fekete sérelmek

A néhány nap alatt hatalmasra duzzadt vita Zuma személyiségi jogairól és Murray művészi szabadságáról a dél-afrikai társadalom mély megosztottságát is a felszínre hozta. A Goodmann Gallery május eleje óta látható kiállításáról csak néhány művészetrajongó hallott, és ez így is maradt volna, ha az elnök pártja, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) május 17-én nem adott volna ki közleményt, amelyben felháborodásának adott hangot tiszteletben álló vezetőjüknek szerintük gusztustalan ábrázolása miatt. Az ANC álláspontja szerint a portré sérti Zuma alkotmányos jogát a méltósághoz, és mint ilyen, törvénysértőnek minősül. Az apartheid utáni korszak meghatározó pártja, az 1994 óta hatalmon lévő ANC szerint nem csupán arról van szó, hogy sérülnek az elnök jogai, hanem arról is, hogy a fehér bőrű Brett Murray által készített alkotás rájátszik az afrikai férfiak szexualitásához kötődő sztereotípiákra.

A párt tisztségviselői közül sokan engedelmesen felsorakoztak az elnökük mögé. A festmény ürügyén az ANC főtitkára, Gwede Mantashe arról panaszkodott, hogy az ország 18 éves demokratikus történelme alatt sem volt képes túlnőni a rasszizmuson. Jeff Radebe igazságügyi miniszter szerint pedig a festmény megalázó a legtöbb dél-afrikaira nézve. "Ha ez művészet, nem tudom, mit lehet sértésnek nevezni" - mondta a politikus.

Zuma gyerekei is felemelték a szavukat apjuk védelmében, és egy nyílt levélben arról írtak, hogy a festmény csak azt a képzetet erősíti, hogy az afrikai kultúrához és hagyományokhoz (így például a poligámiához) kötődő férfit, aki nem teljesen felel meg a nyugati értékeknek, kevésbé lehet emberszámba venni, mint egy másik személyt.

Zuma újabb fordulatot vitt a történetbe, és a saját sérelmeit kivetítette az ANC-re is. Kijelentette, hogy a festmény a párt hírnevét is megsértette, és gúnyt űzött az elnöki hivatalból is. A művész elleni kritika közben szélsőséges méreteket öltött. Az egyik legnagyobb dél-afrikai vallási közösségnek, a baptista Shembe egyháznak a szóvivője dühösen kijelentette, hogy Murray az egész nemzetet megsértette, és megérdemli, hogy halálra kövezzék. Szerinte világos, hogy a művész rasszista közegben nőtt fel, mert a művészetben egyébként nem elfogadott egymás sértegetése - részletezte elképzeléseit az ügy hátteréről Enoch Mthembu szóvivő, aki a zulu társadalomban megszokott többnejűség védelmére azt hozta fel, hogy a fehér férfiak meg prostituálthoz járnak.

Az apartheid idején dicsérték, most támadják

A Zuma nemi szerve körüli vitából egyelőre csak a galéria tudott hasznot húzni, ahol a megszokottnak a kétszerese volt eddig a látogatók száma. "A galéria semleges területet biztosít a párbeszédnek és a szabad szólásnak. Itt az ANC-nek ugyanúgy joga van elítélni egy művet, mint a művésznek kiállítani azt. Galériánk szerint így működik a demokrácia" - érvelt a Goodman Gallery szóvivője, hangsúlyozva, az intézmény fenntartja magának a jogot, hogy azt tegyen ki a falára, amit jónak lát, és ez érvényes a mostani, Hail to the Thief II (Éljen a tolvaj II) elnevezésű kiállításra is.

"Ez kísérlet a politikai hatalom szatirikus ábrázolására" - jellemezte a művét Brett Murray, aki hangsúlyozta, hogy a festménnyel senkinek a méltóságát nem akarta megsérteni. Murray emlékeztetett arra is, hogy az apartheid éveiben is készített szatirikus képeket a visszaélésről a hatalommal, és ezek akkor pozitív visszhangot keltettek. Művészként pedig sokszor használta a szexuális töltetű szimbólumokat a politikai hatalom ábrázolására.

Azok, akik a vitában a művész és a szólásszabadság oldalára állnak, arra figyelmeztetnek, hogy a vélemények elnyomásával a demokráciára is csapást mérnek. "Szomorú, ha Dél-Afrikában a kormányzó párt cenzúrával fenyegeti az alkotómunkát" - közölte a galéria, hangsúlyozva, hogy a szólásszabadságnak és a szabad politikai párbeszédnek központi szerepe van a dél-afrikai demokráciában. A dél-afrikai City Press című lap egyik szerkesztője ennél is nyersebben fogalmazott, amikor kijelentette: elege van azokból az emberekből, akik megpróbálják megsemmisíteni a gondolatokat, amelyeket nem helyeselnek. A City Press volt az első lap, amely közölte a festményről készült képet, és így szintén érintett a bírósági tárgyaláson.

A lap emlékeztet arra, hogy Jacob Zuma nőügyei könnyedén kimerítik a nőcsábász fogalmát: jelenleg is négy felesége van, és eddig 22 gyereke született tíz nőtől. A dél-afrikai elnököt korábban az egyik párttársának a lánya nemi erőszakkal vádolta meg. Az ügy különösen nagy botrányt kavart, miután kiderült, hogy a HIV-fertőzött nővel óvszer nélkül közösült az elnök, az AIDS-aktivisták meg egyenesen felháborodtak, amikor a bíróság előtt azzal védekezett, hogy később lezuhanyozott, hogy csökkentse a fertőzés kockázatát. Zumának több korrupciógyanús ügye is volt, de akárcsak a nemi erőszak vádjánál, ezekért sem marasztalták el.

Zuma nehezen viseli a szatírát

Nem ez az első alkalom, hogy művész került Jacob Zuma célkeresztjébe. Jelenleg is folyik az az eljárás, amelyben az elnök ötmillió randra pereli az egyik politikai karikaturistát. Zapiro rajzán Zuma épp megerőszakolni készül a bekötött szemű Justitiát. Zapirót Murray képe is inspirálta, és újabb karikatúrát rajzolt, amelyen azonban Zuma nemi szerve helyén egy zuhanyrózsa van, és egy felirat: "Tiszteletet akarsz? Érdemeld ki!". Zuma egyébként eddig tizenegy eljárást kezdeményezett rágalmazás miatt több médiacég ellen.

A Zapiro karikatúráit megjelentető dél-afrikai Sunday Times című lap egyik szerzője szerint az utókor bizonyára mindenekelőtt Zuma szexuális örökségére emlékezik majd, a művészek, karikaturisták és humoristák így joggal élcelődnek az elnök nőügyeivel. A lap szerint szempont az is, hogy közszereplőként Zumának többet el kell viselnie, ha szatíráról van szó.

Jacob Zuma néhány felesége társaságában

Az ANC egyik veterán politikusának, Oliver Tambónak a lánya, Tselane Tambo a blogjában adott néhány jó tanácsot az elnöknek. "Ha végre megbékél azzal, hogy nem rosszindulatról van szó, hanem művészetről, visszatérhetne az irodájába, és dolgozhatna a nemzetért. Építenie kellene több ezer iskolát és kórházat, néhány millió házat és utakat. Több millió vidéki településre kellene elvinnie az elektromos áramot és a vizet. Ki kellene építenie a segélyrendszert az időseknek, munkanélkülieknek és munkára képteleneknek. Teremtenie kellene néhány millió munkahelyet. Meg kellene találnia az AIDS gyógymódját. És amikor mindezzel végzett, átértékelhetné azt, ahogyan a művészek ábrázolják. Akkorra viszont kiderülhet, hogy túlságosan is elfoglalt ahhoz, hogy érdekelje, mivel is foglalkoznak a művészek".

A bírósági eljárás eredetileg kedden kezdődött volna, a bíró azonban nemzeti érdekekre és alkotmányos kérdésekre hivatkozva úgy döntött, hogy az ügyet a legfelsőbb bíróságnak kell tárgyalnia. A csütörtöki tárgyalási napon a bíróság épületénél Zuma több száz támogatója gyűlt össze, bent pedig félbe kellett szakítani a tárgyalást, miután az elnök ügyvédje sírva fakadt, miközben az apartheid elleni harcról beszélt. A dél-afrikaiaknak azonban a kép körül kialakult társadalmi feszültségből ítélve sokkal több és kényesebb kérdésre kell választ találniuk, mint hogy meddig terjednek az elnökük személyiségi jogai, és hol van a művészi szabadság határa.

A politikus mint múzsa

A meztelen politikusok ábrázolása több kortárs művész eszköztárában is megtalálható. Az érintett közszereplők azonban sokszor nagyvonalúbban kezelik ezeket az alkotásokat, mint a dél-afrikai elnök. A kanadai miniszterelnökről, Stephen Harperről például Margaret Sutherland készített aktot (anélkül, hogy a politikus modellt állt volna neki). A kép teljesen meztelenül ábrázolja a politikust egy kanapén ülve, öltönyös alakokkal és egy kutyával körbevéve. A miniszterelnök hivatala a Twitteren reagált az alkotásra: "Ami a Sutherland-képet illeti, nem vagyunk lenyűgözve. Mindenki tudja, hogy a kormányfő a macskák rajongója". A kép egyébként is nagy derültséget váltott ki Kanadában.

A nőügyeiről híres Silvio Berlusconi is megihletett egy festőt. Filippo Panseca meztelenül ábrázolta a volt olasz miniszterelnököt az esélyegyenlőségi miniszter, Mara Carfagna társaságában. A minisztertől korábban sem álltak távol a meztelen képek, mint ahogy Berlusconi is kifejezte rajongását Carfagna iránt, amikor kijelentette, ha nem lenne nős, azonnal feleségül venné. A festő azt mondta, hogy a művével csak tisztelegni akart a miniszterelnök előtt.