A rendőrség szerint nem voltak tettestársai norvég tömeggyilkosnak

Semmilyen bizonyítékot nem talált a norvég rendőrség arra vonatkozóan, hogy igaz a tavalyi Utoya szigeti tömegmészárlás elkövetőjének, Anders Behring Breiviknek az állítása, miszerint külső segítséggel, tettestársakkal gyilkolt meg tavaly júliusban a 69 fiatalt - derült ki Breivik perének szerdai meghallgatásán. A tömegmészáros korábban egy az egykori Templomos Lovagrend mintájára felállított muszlimellenes fegyveres csoport harcosának vallotta magát, de a rendőrség szerint ez a Templomos Lovagok elnevezésű hálózat sem létezik.

A norvég rendőrség biztos benne, hogy Anders Behring Breivik tömeggyilkos egyedül, tettestársak nélkül követte el tavaly júliusi terrorcselekményét - közölték a szélsőjobboldali fanatikus perének szerdai meghallgatásán az ügyben részt vevő nyomozók.

Kenneth Wilberg főfelügyelő azt mondta, semmilyen bizonyíték nem utal arra, hogy Breivik bárminemű külső segítséget kapott volna vérengzése végrehajtására, ahogy arra sem, hogy létezik a Templomos Lovagok elnevezésű muszlimellenes hálózat.

Miután megadta magát a rendőröknek Utoya szigetén - ahol 69 fiatalt gyilkolt le -, Breivik azt állította, hogy egy, a keresztes háborúk alatt szerveződött egykori Templomos Lovagrend mintájára felállított fegyveres csoport harcosa. A per során tanúskodó három rendőr szerint azonban semmi nyomát nem találták az állítólagos szervezetnek

A tömeggyilkos a szervezet valódiságát megkérdőjelező tanúvallomásokra úgy reagált: "Jól van. Legalább nem kell amiatt aggódnom, hogy megtalálják a többieket".

Pere során Breivik korábban azt mondta, hogy a szervezet független sejtekből áll, amelyek bármikor támadásba lendülhetnek, további részleteket azonban nem volt hajlandó elárulni. A Templomos Lovagok létezését az ügyészek már korábban is megkérdőjelezték, a tömeggyilkos akkor ragaszkodott hozzá, hogy valós szervezetről van szó, csak a rendőrség mindeddig nem volt képes a nyomára bukkanni.

Wilberg elmondása szerint jelenleg is 50 rendőr dolgozik a Breivik-ügyön, azonban nem valószínű, hogy lényeges új bizonyítékokra fognak bukkanni.

Az állítólagos szervezet létezése vagy nem létezése abból a szempontból kulcsfontosságú, hogy Breivik épelméjűnek nyilvánítható-e. Amennyiben beszámíthatónak nyilvánítják, úgy börtönbüntetés vár rá, ha viszont nem épelméjű, akkor pszichiátriai kezelésnek kell alávetni a férfit. A vádlottnak az az érdeke, hogy épelméjűnek nyilvánítsák, mert ellenkező esetben hiteltelenné válik politikai érvelése.

Breivik - aki összesen 77 embert ölt meg tavaly júliusban egy oslói pokolgépes merénylet és az azt követő utoyai vérengzése során - korábban már beismerő vallomást tett, ugyanakkor tagadja bűnösségét, azt hangsúlyozván, hogy a "támadások kegyetlenek, de szükségszerűek voltak". Breivik szerint áldozatai - többségükben a norvég Munkáspárt ifjúsági táborának résztvevői - elárulták országukat azzal, hogy támogatták a bevándorlást.