Megkopasztja Putyin az ellene tüntetőket

Brutális húzással lehetetleníti el a hatalma elleni tüntetéseket Vlagyimir Putyin orosz elnök, miután pártja rohamtempóban fogadott el egy új törvényt a gyülekezési szabadságról. A tavaly december óta  burjánzó rezsimellenes tiltakozásokat mostantól 300-szorosára megnövelt büntetésekkel fogják sakkban tartani, amivel orosz jogvédők szerint a hatalom sárba tiporja az oroszok szabadságát.

Épphogy lendületet vett, máris megásták a sírját annak az egyre duzzadó orosz mozgalomnak, amely tavaly december óta mind hangosabban követeli Oroszország vezetőinek leváltását. A Vlagyimir Putyin rezsimje ellen tiltakozó, tisztességes választásokat követelő szervezetek jövő keddre tervezik legújabb, "Milliók Menete" elnevezésű tiltakozó akciójukat, a tüntetés azonban könnyen az ellenzék teljes lefejezésébe torkollhat egy új, rohamtempóban elfogadott törvény miatt.

Az orosz parlament szerdán szavazta meg a kormányzó Egységes Oroszország párt képviselőinek javaslatát, amely keményen átírja az oroszok gyülekezési szabadságát, valamint a nyilvános rendezvények és tüntetések szabályait. Legnagyobb újítása, hogy az eddigi összeg 300-szorosára emeli a kiszabható pénzbüntetést, amellyel a hatóságok által nem engedélyezett tüntetések résztvevőit sújthatják. Így ha a Putyinhoz hű moszkvai vezetés nem járul hozzá a Moszkva központjában tartott, több tízezres ellenzéki demonstrációkhoz, a tiltásnak ellenszegülő aktivisták kifizethetetlen bírságokkal találják szemben magukat.

Jelképes összeg helyett egyéves fizetés

A meglehetősen tekintélyelvű orosz politikában régóta nagy szerep jut a nem engedélyezett tüntetéseknek: mivel a média jelentős része Kreml-közeli csoportok kezében van, a hatóságok pedig gyakran tagadják meg az engedélyt a kormányellenes erőktől, a figyelemért küzdő ellenzékiek rendszeres eszközévé vált az illegális demonstráció. Az ellenzéki csoportok ilyen megmozdulásait általában a rendőrök oszlatták fel, de a tüntetőknek bátorságot adott, hogy csak jelképes büntetésre számíthattak: ha valaki egy tüntetésen szembeszállt a hatóságok tiltásával, legfeljebb 1000 rubelre (7300 forint) bírságolhatták, ha pedig szembeszegült a rendőrökkel, maximum 15 nap elzárást kaphatott.

A tüntetések tavaly decemberben, a megfigyelők szerint durva csalásokkal lebonyolított parlamenti választások után kezdtek látványosabbra duzzadni, amikor a leleplezett választási csalások viszonylagos egységbe kovácsolták az ellenzéki erőket. A tiltakozások idén tavasszal, a szintén csalásgyanús elnökválasztás után is folytatódtak: bár a hatóságok néhány tüntetést engedélyeztek, az időbeli és térbeli korlátok megszegéséért sokan kerültek a rendőrségi fogdába, majd kaptak 1000 rubeles büntetést. Legutóbb május 6-án torkollt erőszakba egy moszkvai tömegtüntetés, amelyen az engedélyezettnél többen vettek részt, és amelyet a rendőrség idő előtt elkezdett feloszlatni: az összecsapások után mintegy 900 embert vettek őrizetbe, de néhány ellenzéki vezetőn kívül mindenkit elengedtek a jelképes bírság kifizetése után.

Őrizetbe vett tüntetők egy rabszállító ablakában

Ezeket az embereket az új törvény szerint anyagilag teljesen el tudja majd lehetetleníteni a hatalom: hasonló szembeszegülésért a jövőben akár 300 000 (2,2 millió forint) rubeles bírságot is kaphatnak. Ez több mint egy átlag orosz teljes évi fizetése (az orosz statisztikai hivatal adatai szerint 2011 végén az orosz átlagfizetés havi 23 600 rubel volt), így komoly elrettentő erő lehet azoknak, akik az utcán akarnák kinyilvánítani politikai véleményüket a rezsimmel szemben. Az ellenzéki szervezetekre még nagyobb büntetés vár a jövőben: a nem engedélyezett vagy törvénytelenségekbe torkolló tüntetések szervezőit akár 600 000 (4,4 millió forint) rubelre is büntethetik majd.

"Európai értékek mentén"

A törvényt benyújtó kormánypárti képviselők a Gazeta.ru orosz hírportál szerint azzal indokolták a jogszabályt, hogy így "dekriminalizálják" az orosz közigazgatási jogot. A börtönbüntetés helyett kiszabott hatalmas pénzbüntetés szerintük azért jó megoldás, mert így nem adnak lehetőséget azoknak, akik "alig várják, hogy őrizetbe vegyék őket, és politikai fogollyá válhassanak". Hétfőn egy interjúban Dmitrij Medvegyev miniszterelnök is azt bizonygatta, hogy az ilyen helyzetekben a 15 nap börtönt túlzásnak érzi, a pénzbüntetés megnövelését viszont hasznosnak tartja: "Elfogadhatatlan, hogy ha valaki megsérti a szabályokat, másnap fizet 500 rubelt, és az egészet kezdheti elölről" - mondta.

A kemény szigorítást az elmúlt hetekben Putyin is védelmébe vette, május végén azt mondta, hogy az új szabályok "meg fogják erősíteni a demokráciát", mert "megvédik az állampolgárokat a radikális akcióktól". Hétfőn az EU vezetőivel folytatott megbeszélések után pedig azt állította, hogy az új szabályokkal európai jogi normákat honosítanak meg Oroszországban: Putyin azzal védte a szigorítást, hogy sok európai ország is alkalmaz hasonlóan kemény büntetéseket a törvényszegő tüntetők ellen. Bár Putyin nem részletezte, mit ért európai normák alatt, szavai alátámasztására a Ria Novosztyi orosz hírügynökség látványos táblázatot állított össze az Európában alkalmazott legdurvább büntetésekről. Eszerint Németországban, Franciaországban vagy Olaszországban akár egy év börtönt is kapnak a nem engedélyezett tüntetések résztvevői.

Putyin európai érvelése azonban demagóg módon torzítja a valóságot - állítja több orosz jogvédő szervezet is, amely az új szigorítások ellen tiltakozott az utóbbi hetekben. A Moszkvai Helsinki Csoport múlt heti, Putyinnak címzett nyílt levelében arra emlékeztetett, hogy bár sok európai országban vannak nagy büntetések, Európában a hatóságok teljesen máshogy állnak ehhez: Németországban például akár a tüntetés napján is elég bejelenteni azt, Franciaországban pedig a szervezőknek nem kell előre közölniük, hogy hány ember lesz a tüntetésen. Ezek mind olyan tényezők, amelyek miatt Európában törvényes lenne egy olyan tüntetés, amelyet Oroszországban csak törvénytelenül lehetne megtartani. Ráadásul az "európai" büntetéseket az európai átlagfizetéshez kellene viszonyítani, Oroszországban ugyanis az emberek sokkal kevesebbet keresnek - írták.

A büntetések brutális emelése ellen tiltakozó tüntető

Eddig is visszaéltek a kiskapukkal

A bekeményítést kritizáló jogvédők szerint az "európai mentalitás" azért sem várható el az új szabályoktól, mert az orosz hatóságok a kiskapukat kihasználva már eddig is kiforgatták a gyülekezési szabadságot garantáló törvényeket. A Human Rights In Russia emberi jogi portál egyik szakértője május végi írásában emlékeztetett a Velencei Bizottság lesújtó 2012-es értékelésére, amely szerint az orosz hatóságok gyakorlata eddig is sértette az ország által aláírt, gyülekezési szabadságot garantáló nemzetközi egyezményeket. "Ahelyett, hogy megkönnyítené a békés tüntetések gördülékeny lebonyolítását, az orosz szabályozás jelentős akadályokat gördít a gyűlések megtervezése és lebonyolítása elé is" - írta az orosz szakértő.

Példaként említi, hogy az orosz jogszabályok papíron nem teszik engedélykötelessé a tüntetéseket, a szervezőnek csupán bejelentenie kell azt. A hatóság azonban olyan sok okra hivatkozva kérhet módosításokat a szervezőktől, hogy a bejelentés a gyakorlatban mégis nehézkes engedélyezési eljárássá válik. A helyi hatóságok többek között a közlekedés biztosítására hivatkozhatva szabadon javasolhatnak alternatív helyszíneket és időpontokat, és így gyakorlatilag bármikor száműzhetik a kormányellenes tüntetéseket az elhagyatott külvárosokba.

Az elmúlt években is szinte mindig azért tartottak illegális tüntetést az ellenzékiek, mert a hatóságok nem engedélyezték a demonstrációt ott és ahol eredetileg kérték. Pedig - a Velencei Bizottság szerint - a hatóságoknak nem lenne szabad beleszólni, hogy hol és mikor tarthatnak tüntetést az emberek, ellenkező esetben ugyanis sérül a gyülekezési szabadság.

Letartóztatott moszkvai tüntető - most még megússza szimbolikus bírsággal

Önkényesség és korrupció

A múltbéli tapasztalatok alapján nem meglepő tehát, hogy a büntetések szigorítása most rengeteg szervezetnél és jogvédő csoportnál kiütötte a biztosítékot. A törvény elfogadása után aggodalmát fejezte ki Európai Unió, de még a Kreml emberi jogokkal foglalkozó elnöki tanácsának vezetője is arra kérte Putyint, hogy vétózza meg a törvényt. Kemény kritikát fogalmazott meg a Human Rights Watch (HRW), valamint a Moszkvai Helsinki Csoport is, amelyek a békés gyülekezéshez való jog durva megsértésének nevezték az új szabályokat.

A HRW szerint aggályos, hogy az új szabályok szerint egy tüntetés szervezőjét akkor is 50 000 rubelre bírságolhatják, ha a tüntetés semmilyen zavart nem okoz, de a résztvevők száma túllépi az előre bejelentettet. Azt is kifogásolták, hogy a városok vezetői tiltólistát állíthatnak össze olyan helyekről, ahol nem engedélyeznek semmilyen tüntetést: így gyakorlatilag kitilthatják a tiltakozókat minden fontos vagy látványos helyről. Ráadásul a város infrastruktúrájának megrongálása vagy a köztisztaság veszélyeztetése miatt is lehet majd bírságolni, például akkor, ha a tömeg, mondjuk, letapossa egy park füvét, vagy szemetel. "Ezeknek a hatalmas büntetéseknek dermesztő hatása lesz a békés tüntetőkre" - nyilatkozta Hugh Williamson, a HRW európai és közép-ázsiai igazgatója.

A Moszkvai Helsinki Csoport arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a nem engedélyezett tüntetések büntetését a törvény továbbra is szabálysértésnek tekinti, ekkora büntetés sehol máshol nincs az orosz polgári jogban. A legnagyobb polgári jogi büntetés eddig 5000 rubel volt, 300 000-es büntetéseket pedig csak büntetőügyekben lehetett kapni, például erőszakos bűncselekményekért vagy választási csalásért.

Békés tüntetők vonulnak Szentpéterváron

Az új jogszabály mindennek a tetejében akkor is tüntetésnek tekint bármiféle tömeget, ha az nem is mutatja semmilyen politikai megnyilvánulás jelét - figyelmeztettek a jogvédők. Ezt a jogalkotók valószínűleg az olyan gyűlések kiszűrésére írták bele a jogszabályba, amelyeket a szervezők egyszerű sétaként vagy más közösségi tevékenység jelszavával hirdetnek meg: május közepén egy neves orosz író, Borisz Akunyin által meghirdetett sétán például több ezren vettek részt Moszkvában. A nagyvonalúan megfogalmazott új szabályok azonban büntethetővé teszik a boltban sorban álló tömegeket, az esküvői násznépet vagy az egyszerű baráti összejöveteleket is, amelyek megítélése a jogvédők szerint önkényességre és korrupcióra ad lehetőséget.

A jogszabály parlamenti elfogadása után Putyin elnök szóvivője közölte, hogy az elnök meg fogja vizsgálni a civilek panaszait, mielőtt aláírja a törvényt. "Elutasítani azonban csak akkor fogja, ha az ütközik az európai normákkal" - tette hozzá. Mivel azt, hogy mit ért "európai normákon", Putyin maga dönti el, kicsi az esély a törvény visszadobására. Hogy mit gondol a tüntetőkről az elnök és köre, azt pedig jól szemlélteti, hogy ugyanez az elnöki szóvivő május elején a törvényről beszélgetve kijelentette: azok a tüntetők, akik a rendőrökkel szembeszegülve megsebesítenek egy egyenruhást, megérdemlik, hogy a "a májukat széttrancsírozzák a járdán".