Eldurvult a magyarok hidegháborúja Romániában

2012.06.08. 15:13

Minden idők legmocskosabb kampányának mondják egyes román lapok az erdélyi magyar pártok idei csatározását. Először indul ugyanis három politikai erő a vasárnapi önkormányzati választáson, korlátozottak a lehetőségek is, presztízsről is szól a verseny, meg az őszi parlamenti választás előtti helyezkedésről. A vetélkedésből pedig - hiába akarta állítólag - nem tudott kimaradni a Fidesz sem.

A romániai magyarok csaknem háromnegyede az RMDSZ-re szavazna, a Tőkés László nevével fémjelzett Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) alig több mint öt százalékuk, a főként Székelyföldön erős, Kövér Lászlót tiszteletbeli elnökének tudó Magyar Polgári Pártot (MPP) pedig 3,2 százalékuk támogatja -  derült ki a legutóbbi, a románai magyar pártok támogatottságát is mérő közvélemény-kutatásból. Az eredményeket még januárban publikálták, azóta viszont a kisebbségi közösség utóbbi éveinek talán legzaklatottabb hónapjai teltek el, így bizonytalan, milyen irányban változott esetleg a preferencia.

Hétfőre azonban minden kiderül: vasárnap rendezik ugyanis a romániai önkormányzati választást, ahol a három magyar párt jelöltjei megmérkőznek a román pártokkal és egymással is. Az [origo]-nak nyilatkozó, a románai magyar helyzetre rálátó kutatók szerint ez utóbbi lesz az igazi csata.

Helyosztók

A választás tétje ugyanis távolról sem csupán az, hogy melyik párt milyen pozíciókat szerez a helyi vagy a megyei tanácsokban, esetleg városok élén. Bár nyilvánvalóan ez sem mellékes, a hármas belső csata eredménye meghatározó lehet abban, milyen felállásban indulnak a magyarok az őszi romániai parlamenti választásokon. Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke (amúgy kolozsvári polgármesterjelöltje, aki Tőkés László unokaöccse) még egy áprilisi beszélgetés során úgy fogalmazott az [origo]-nak: "Az önkormányzati választás után derül ki, hogy a felmérések igazat mondanak-e, vagy megtévesztőek, így akkor lehet arról is tárgyalni, hogy valamilyen formában közös listát indítson a három párt."

Eddig ugyanis elakadt mindenféle egyeztetés, amely a három párt országos együttműködését eredményezte volna. A helyi választásokra is kevés helyen tudtak megállapodni: az RMDSZ és az EMNP például a nagyobb helyek közül csak Sepsiszentgyörgyön, az előbbi hivatalban lévő polgármesterét támogatja együtt, de nemcsak a román jelöltekkel, hanem az MPP politikusával szemben is. Kolozsváron azonban az MPP és az EMNP fogott össze Gergely Balázs mellett, őt akarván polgármesternek akár az RMDSZ jelöltjével szemben is.

Forrás: MTI/Haáz Sándor
Németh Zsolt külügyi államtitkár az Erdélyi Magyar Néppárt rendezvényén

Kolozsváron a magyar pártok jelöltjeinek valószínűleg akkor sem lenne esélye, ha összefognának, de ez nem mindenhol igaz. Székelyföld jelentősebb városaiban a tét az, hogy két vagy három magyar jelölt közül kit választanak meg polgármesternek, Erdélyben, illetve a Partiumban viszont a román jelölteknek kedvezhet a magyar pártok harca. A negyvenszázaléknyi magyart számoló Szatmárnémetiben például újra indul a nyolc éve hivatalban lévő RMDSZ-es polgármester, de az esélye kisebb, mint korábban, mivel a Magyar Polgári Párt is harcba száll, és nyilván elviszi a magyar voksok egy részét.

Ennél is nagyobb érdeklődés övezi azonban a marosvásárhelyi választást. Itt él ugyanis a legnagyobb, 45 százaléknyi magyar közösség, a várost ennek ellenére 12 éve román polgármester vezeti, akit valószínűleg csak teljes összefogással lehetne leváltani. Erre azonban egyik magyar párt sem volt hajlandó: az RMDSZ azt várta, hogy az ő emberét támogassa a másik két párt is, azok koalíciót szorgalmaztak, így nem lett semmi. Az RMDSZ egyik nagyágyúját, Frunda György szenátort, volt államfőjelöltet indítja, a polgári párt a legnagyobb szövetségből kizárt szívsebészt jelölt, az EMNP pedig a legismertebb romániai emberi jogi harcost, Smaranda Enachét támogatja. Ezzel pedig a magyar győzelmi esélyek minimálisra csökkentek.

A magyar versenyzők

A még 1989 decemberében alapított, azóta többször kormánykoalícióban is részt vevő RMDSZ négy éve 184 polgármesteri és 2195 helyi, valamint 89 megyei képviselői helyett szerzett. Így a szövetség embere vezette Hargita, Kovászna, Maros és Szatmár megye tanácsát. Jelöltje lett a polgármester több olyan településen, ahol a románok vannak többségben, így Szatmárnémetiben, a Maros megyei Szászrégenben, illetve a Temes megyei Zsombolyán.

A Magyar Polgári Pártot három hónappal a 2008-as önkormányzati választás előtt jegyezték be. Főként székelyföldi politikusok kezdeményezték létrejöttét, élükön Szász Jenő volt székelyudvarhelyi polgármesterrel. Mint fogalmaztak, egyik fő céljuk a romániai magyar politikai berendezkedés megváltoztatása volt. Négy éve Erdélyben a magyar voksok 15, míg Székelyföldön 30 százalékát szerezte meg. Ez 11 polgármesteri, 489 helyi és tíz megyei tanácsosi mandátumra volt elég. A párt jelöltjei a székelyföldi városok közül Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Baróton és Tusnádfürdőn szereztek polgármesteri tisztséget. Presztízscsatát vesztett azonban Szász Jenő, a párt elnöke Székelyudvarhelyen az RMDSZ jelöltjével szemben. Szász korábban függetlenként vezette három cikluson át a várost. Most visszatérne e posztra.

Először indul választáson az Erdélyi Magyar Néppárt, amelyet tavaly jegyeztek be Romániában, és a Tőkés László nevével fémjelzett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsból nőtte ki magát. Vezetői között többen vannak olyanok, akik egykor az RMDSZ-ben politizáltak. Rendszeresen bírálják a szövetség vezetőit, politizálását. Polgármesteri posztra nem vagy alig számítanak. Mint az MTI szerint a pártelnök, Toró T. Tibor fogalmazott: hosszú távra kívánnak berendezkedni, ezért most azt tartják a legfontosabbnak, hogy az EMNP képviselői minél nagyobb számban és minél több önkormányzati testületbe bekerüljenek.



A legmocskosabb kampány

Román lapok azt írják, a magyar pártok a rendszerváltás utáni legmocskosabb kampányt folytatták egymással szemben, ezért pedig szerintük elsősorban az EMNP felelős. A Néppárt - a versenyben új szereplőként - feltűnő és éles hangú kampányt szervezett, amely olykor megütközést is keltett. Ilyen volt például az az akciójuk, amelyben "Mindnyájunknak el kell menni" feliratú óvszereket osztogattak, amit Nemes Előd, a párt háromszéki elnöke később úgy magyarázott: "Az óvszerhasználat a tudatos családtervezés része, és akik nem használják, azok az utóbbi időben sokan kezdtek lenni, így a következő tíz-húsz évben demográfiai problémát jelenthetnek."

Az [origo]-nak a hangulatról beszélő erdélyi magyarok és román lapok egyaránt azt állítják, az EMNP, illetve az MPP kampányát magyarországi tanácsadók segítik, ők adják az ötleteket is. Gergely Balázs, a Néppárt alelnöke még áprilisban azt mondta az [origo]-nak, akkoriban azon dolgoztak, hogy "nem fideszes, de magyarországi" tanácsadókkal szerződjenek a kampányra. Most ismét megkerestük a kérdéssel, hogy végül mi lett ebből, de választ nem kaptunk. 

Forrás: MTI/Boda L. Gergely
Kövér László tiszteletbeli MPP-elnök kampánykörúton

Azt az alelnök sem tagadta, hogy az Erdélyi Magyar Néppártot és a Fideszt szoros kapcsolat fűzi össze. Szerinte ez stratégiai szövetség, amely a két párt vezetői egy részének évtizedekre visszanyúló barátságán, együttműködésén alapul. Gergely Balázs egyben sietett leszögezni, hogy szerinte ez nem az RMDSZ ellen irányul, de utóbbinál nem feltétlenül értenek ezzel egyet. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az [origo]-nak azt mondta, több ponton - így például az állampolgársági törvény vagy a szavazási jog kiterjesztése ügyében - egyet tud érteni a Fidesz határon túli politikájával, vannak azonban olyan kérdések, amelyekben elhibázottnak tartják azt. Példaként említette, hogy a  Fidesz támogatta az EMNP létrejöttét. "Ezzel egy dolgot lehet elérni, és ezt a Fidesz is tudja: hogy egy romániai magyar párt vagy szervezet se jusson be a parlamentbe. A 6,6-6,7 százaléknyi magyarságnál nem lehet két szervezetet bevinni. Ha pedig kiesünk, nem lesz esélyünk befolyásolni a dolgok alakulását, és leépül minden, ami létrejött" - érvelt Kelemen.

Az elnök szerint ő már többször jelezte a Fidesz vezetőinek, ha az a cél, hogy az EMNP egyes politikusai jussanak parlamenti mandátumhoz, akkor mondják ezt ki, és megoldják. Ám erre válasz nem érkezett. Igaz, nem érzékeltek más megoldást sürgető politikai nyomást sem a magyar kormány részéről. "Nem tudom, mit várnának el, inkább csak ártatlannak tűnő kérdések fogalmazódnak meg" - mondta Kelemen, aki szerint vannak találkozóik a magyar kormány vezetőivel, bár ezek nem túl gyakoriak."Ha kell, elérjük egymást." - jegyezte meg.

Magyarország közbeszól

A Fidesz politikusai részt vettek az EMNP mostani kampányában is, feltűnt a rendezvényeiken Kubatov Gábor, de kampányolt az EMNP-nek Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár is. Amikor pedig Németh Zsolt külügyi államtitkárt megkérdezték, mit szól ahhoz, hogy Kövér László házelnök a Magyar Polgári Pártnak korteskedik, ő azt mondta: ő Tankó Lászlóért, a Néppárt székelyudvarhelyi polgármester-jelöltjéért kampányol. De kilépett diplomataszerepéből Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet is, aki Marosvásárhelyen elmondta: ő magánemberként az EMNP jelöltjét, Smaranda Enachét támogatná.

A kijelentést éles kritikával fogadta az RMDSZ, amelynek több vezetője tiltakozott Füzes szavai miatt. Volt, aki arra biztatta, hogy utazzon haza a választások végéig, mások emlékeztettek arra, hogy a magyar külügyminiszter Kelemen Hunornak azt ígérte, a magyarországi kormány nem avatkozik be a kampányba.

A külügyminiszter ígérete még az előtt hangzott el, hogy Kövér László még jobban felkavarta az indulatokat, amikor előbb Nyirő József tervezett újratemetésére ment el, majd ezen a héten ismét Erdélybe látogatott. Kövér ugyanis tiszteletbeli elnöke a Magyar Polgári Pártnak, és a jelek szerint ezt a szerepet komolyan is veszi: fellépett az MPP kampányrendezvényein, fenyőket ültetett különböző településeken (a fenyő az MPP jelképe), majd kijelentette, hogy azok osztják meg az erdélyi magyarságot, akik nem engedik, hogy különböző értékrendek megnyilvánuljanak az egységes képviseletben, és kiszorítják a másként gondolkodókat.

A vita odáig fajult, hogy Frunda György szenátor egyenesen Magyarország alkotmányának megsértésével vádolta Kövér Lászlót és Németh Zsoltot. Érvelése szerint ezt azzal követték el, hogy a Magyar Polgári Pártot, valamint az Erdélyi Magyar Néppártot támogatják, miközben Frunda szerint a magyar alkotmány kimondja, hogy a kormánynak a határon túli magyarság választott képviselőit kell támogatnia. A szenátor emlékeztetett, hogy több mint húsz éve az RMDSZ képviseli az erdélyi magyarságot. Kövér László kabinetfőnöke szerint Frunda nem ismeri a magyarországi alaptörvényt, ezért valótlanságokat állított. Veress László úgy vélte, nagyon lebecsüli az erdélyi magyarságot az, aki úgy gondolja, hogy akár választási kampányokban, akár azon kívül az erdélyi magyarok, szavazók befolyásolhatók.

A Fidesz nem tartotta be vállalását

Potápi Árpád, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának fideszes elnöke elismeri, pártja nem tudta megtartani kitűzött célját, azt tudniillik, hogy nem folynak be az erdélyi kampányba egyik magyar párt mellett, illetve egyik ellenében sem. Szerinte egyébként nem lehet azt mondani, hogy az RMDSZ ellenében tettek volna bármit az EMNP és az MPP mellett kampányoló Fidesz-vezetők. Igaz, arra nem tudott példát mondani az [origo]-nak, hogy az RMDSZ valamely kampányrendezvényébe kapcsolódtak volna be a kormánypárti képviselők, de találkozók, megbeszélések voltak - tette hozzá.

Potápi szerint az erdélyi kampányolásnak nincs nagy veszélye, ha olyan helyeken történik, ahol tömbben él a magyarság. Ezeken a helyeken ugyanis szerinte ez erősíti a magyar képviseletet. "Azt mondtuk azonban, hogy az a rossz, ha a magyar-magyar versengés miatt polgármesteri, tanácsosi posztokat veszít a kisebbségi közösség, mert egymást gyengítve a többségi jelöltek esélyét növelik. Ám hiába szorgalmaztuk ezt többször is a romániai magyar pártoknál, nem tudtak megegyezni" - fejtette ki Potápi Árpád. A felvetésre, hogy például az RMDSZ-ben egyesek úgy vélik, fideszes stratégák segítik az MPP és az EMNP korteskedését, a képviselő annyit mondott: ő ilyenről nem tud.

Erdélyiek egymás között

Mindeközben zajlott a romániai magyar pártok marakodása is. A néppártiak például csütörtökön azon akadtak ki, hogy egy újrainduló RMDSZ-es polgármester a romániai magyarság egyik legnagyobb szélsőségesének nevezte Tőkés Lászlót. "Kampány van, valamivel védekeznem kellett" - indokolta a kijelentést a polgármester a kolozsvári Krónikának.  A Krónika szerint Toró T. Tibor, a Néppárt elnöke arról is beszámolt, hogy több településen zaklatják támogatóikat. Példaként többek között azt említette meg, hogy az egyik Szilágy megyei településen az EMNP rendezvényén részt vevő helyi rezesbandát fellépés közben rendelte haza a hangszerek tulajdonosa, az egyik történelmi magyar egyházközség.

De panaszkodott a Néppárt arra is, hogy embereit egy helyen botokkal és vasvillákkal fenyegették meg, ráadásul szerintük a helyi RMDSZ-es polgármesterhez közel álló önkormányzati alkalmazott vezette a támadókat. Más RMDSZ-es vezetésű településeken nem kapták meg kampányrendezvényükhöz a művelődési házakat. Egy másik településen állítólag a helyi unitárius templom előtt szerettek volna beszélgetni a helybeliekkel, amikor egy autó gördült a templom elé, és hangszóróiból mulatós zenét bömböltetett teljes hangerővel, később felcsendültek az RMDSZ kampányszlogenjei is. Hozzáfűzte: az RMDSZ helyi aktivistái, képviselői megpróbálták meggyőzni az embereket, hogy menjenek inkább haza.

Eközben szinte visszhang nélkül maradt Jakubinyi György gyulafehérvári katolikus érsek körlevele, amelyet éppen Kövér László látogatása, illetve Nyirő József tervezett újratemetése idején, pünkösdkor olvastak fel a templomokban. Az érsek ebben egyfelől szavazásra buzdított mindenkit, majd hozzátette: lelkiismeretük szerint olyan személyekre adják szavazatukat, akik "már bizonyítottak az elmúlt években, és a sok külső és belső támadás ellenére is hűek maradtak népünkhöz". Ennél pontosabban nem fejtette ki, hogy kire gondol, de az RMDSZ alighanem behúzhatott magának egy strigulát az erős támogatók oszlopba. A többiek egyszerűen nem kommentálták az esetet.

Negyedmillió jelölt

Romániában 45 ezer önkormányzati tisztség sorsa dől el vasárnap. Ezekre több mint 285 ezer jelölt pályázik. Mindenütt megválasztják a polgármestert és a települési önkormányzati testület tagjait, továbbá a megyei tanács (közgyűlés) tagjait és elnökét. A választás egyfordulós: polgármester és megyei tanácselnök a legtöbb szavazatot összegyűjtő jelölt lesz, függetlenül attól, hogy megszerezte-e a voksok legalább felét. A helyi és a megyei tanácsokban azok a pártok jutnak képviselethez, amelyek az adott körzetben megszerzik a voksok legalább öt százalékát, pártkoalíciók esetében a bejutási küszöb hét százalék.

A romániai önkormányzati választásokon 97 párt, illetve pártszövetség indított jelölteket. A közvélemény-kutatási adatok szerint az egy hónapja kormányzó szociálliberális pártszövetség (USL) magabiztos, akár ötven százalékot is meghaladó győzelme várható a vasárnapi voksoláson, míg a Traian Basescu államfőhöz közel álló jobbközép Demokrata Liberális Párt (PDL) esélyeit jóval húsz százalék alatt jegyzik.



KAPCSOLÓDÓ CIKK