Bezárulnak Kanada kapui a magyar romák előtt

2012.06.11. 16:06

Szinte biztos, hogy hétfőn átmegy a kanadai törvényhozáson a menekültügyi kiskapukat bezáró javaslat, amelynek megszületését nagyrészt az eddig megállíthatatlan magyar menekülthullám inspirálta. Ha a törvény - valószínűleg júniusban - hatályba lép, attól kezdve másfél hónap alatt az országon kívül találhatják magukat a Kanadában menedékjogot kérő magyar romák, akik eddig hosszú éveken át élhettek ott állami segítséggel.

A kanadaiak egy része szerint eddig is illúzió volt a nemzet egyik nagy büszkesége, a menekültügyi rendszer nyitottsága. Mások viszont túlságosan megengedőnek tartják, és azon keseregnek, hogy mennyi pénzébe kerül az államnak azok eltartása, akik csak visszaélnek a rendszerrel. Hétfőn valószínűleg az utóbbiak fognak helyeslően bólogatni, amikor a kanadai parlament alsóháza - legalábbis a konzervatív többség - megszavazza a C-31-es számú javaslatot, azaz a "Kanada bevándorlási rendszerének védelmét célzó törvényt". Az eddig világszerte talán a legliberálisabbnak tartott kanadai menekültügyi rendszer ennek eredményeként teljesen megváltozhat, nem kis részben a magyarok hatására.

A javaslat - amelyet a konzervatív párti bevándorlásügyi miniszter, Jason Kenney nyújtott be - két csoportra osztja majd a menedékkérőket aszerint, hogy honnan érkeztek: egy részük a "biztonságos" címkét kapja majd, a többi a rizikós államok közé kerül. Utóbbi országokból érkezőknek jóval nagyobb esélyük lesz majd arra, hogy menedékjogot kapjanak, míg a biztonságos országokból érkezőknek - leegyszerűsítve - jóval kisebb esélyük lesz a befogadásra. Azt, hogy melyik származási országot tekintik majd biztonságosnak, a miniszter - jelenleg Jason Kenney - döntheti majd el anélkül, hogy például egy emberjogi szakértőkből álló bizottság véleményét figyelembe kellene vennie. Szinte biztos, hogy az egész EU-t - tehát Magyarországot is -, a biztonságos országok közé sorolja majd.

Az ilyen országokból érkezők afféle gyorsított eljárásban mennek majd át a rendszeren, és ha elutasítják a kérelmüket, akkor 45 napon belül távozniuk kell majd az országból (jelenleg a döntésre várakozás átlagos ideje 1000 nap). Ezeknek a kérelmezőknek nem lesz többé fellebbezési joguk az Immigration and Refugee Board nevű szervnél (amely jelenleg évente 25 ezer kérelemről dönt). És bár bírósághoz fordulhatnak, ha igazságtalannak tartják a menedékkérelmük elbírálását (a kanadai szövetségi bíróság mintegy 2500 ilyen üggyel foglalkozik évente), de a döntésig hazatoloncolhatják őket. Humanitárius alapon is kérhetik a Kanadában tartózkodásuk engedélyezését, de addig is haza kell menniük.

A javaslat szigorúságban bőven túltesz az elődjén, a Balanced Refugee Reform Act nevű javaslaton, amelyet első formájában még 2010-ben hoztak nyilvánosságra, és amely körül hatalmas viták dúltak, amíg tavaly decemberben végül el nem fogadták. Abban még jóval enyhébb szabályok szerepeltek: a "biztonságos" országokból származók előtt több fellebbezési lehetőség lett volna, és kétszer olyan hosszú határidőt szabott volna meg a rendszer a kérelmük elbírálására: azaz 45 helyett 90 napot, de ez az időtartam tovább is nőhetett volna. Már ezt is hajmeresztőnek találták a menekülteket védő jogászok, civil szervezetek és számos ellenzéki képviselő, és mivel akkor a kormány az alsóházban még kisebbségben volt, az ellenzék nyomására sok passzus kikerült belőle. A bírálók szerint most ezeket építette vissza Kenney a C-31-es javaslat formájában, mivel a konzervatív többség miatt már biztos lehet benne, hogy megszavazzák - írta a Canada.com.

Európa rosszabb hely, mint Afrika?

Az egyik ellenzéki képviselő, a Új Demokrata Párthoz (New Democratic Party) tartozó Don Davies például azt mondta, Kenney ezzel felrúgta a hosszú idő alatt kiharcolt pártok közötti konszenzust, ráadásul a C-31-es javaslat túl sok hatalmat ad a miniszter kezébe egy olyan területen, amelynek a politikától való függetlensége alapvető fontosságú.

Az Amnesty International, a Kanadai Menekültügyi Ügyvédek Szövetsége, a Kanadai Polgárjogi Szövetség és a Kanadai Menekültek Tanácsa nevű civil szervezetek a javaslat visszavonását követelik, mert szerintük az nemcsak aláaknázná a menedékkérelmek elbírálásának pártatlanságát, hanem családokat szakítana szét, és ellenőrizhetetlen hatalmat adna a bevándorlásügyi miniszter kezébe. A Human Rights Watch pedig azzal érvelt, hogy "lehetetlen előre kijelenteni, hogy vannak olyan országok, amelyek minden lakójuk számára biztonságosak, és emiatt ezekből nem jöhetnek menekültek".

Forrás: MTI/Beliczay László
Vajon megéri majd elindulni egyáltalán? (Képünk illusztráció)

Abban ugyanakkor az ellenzők is egyetértenek, hogy a menekültügyi rendszer sürgős reformra szorul: jelenleg ugyanis egy befogadott menedékkérelem átlagosan 16 ezer dollárba, míg egy elutasított 50 ezer dollárba kerül az államnak - az adat a kanadai bevándorlási hivataltól (Citizenship and Immigration Canada, CIC) származik. Az nem világos, hogy miért van ekkora különbség a költségek között, de az biztos, hogy a legnagyobb tételt a szociális juttatások adják, amelyekre elvileg minden menedékkérő jogosult, amíg döntés nem születik az ügyében. Az ügyek elbírálása rengeteget csúszik, a hivatalok előtt menedékkérők óriási tömegének aktái várnak elbírálásra, sokszor évekig - a CIC szerint átlagosan 21 hónapig. Ebben a bizonytalan időben végig jár a segély azoknak, akik nem vállalnak munkát. A menedékkérelmek elbírálását végző szerv, az Immigration and Refugee Board (IRB) előtt a legutóbbi, 2010 év végi adatok szerint 51 ezer ügy tornyosul (közülük több ezren magyar állampolgárok), miközben 2011 első felében összesen 11 500 ember jelentkezett be menekültként a világ minden tájáról.

A kanadai kormány álláspontja szerint Kenney javaslata segíti a valóban üldözöttek hatékonyabb védelmét, és azok gyorsabb eltávolítását, akiknek igazából nincs szüksége védelemre. "Világossá vált, hogy a Balanced Refugee Reform Actnek olyan hiányosságai vannak, amelyekre határozott választ kell adni" - nyilatkozta Kenney. Szerinte azért van szükség a módosításra, mert meg kell védeni a rendszert a Kanadába özönlő "hamis menedékkérőktől", akik az EU-tag demokráciákból érkeznek.

"Több menedékkérő érkezik Kanadába Európából, mint Afrikából vagy Ázsiából. Tavaly az összes menedékkérő 23 százaléka uniós országokból érkezett, pedig az elmúlt években az EU-ból érkezők kérelmeinek 95 százalékát visszautasították, vagy a kérelmezők visszavonták. Ha ez így megy tovább, akkor az európaiak megalapozatlan kérelmei a kanadai adófizetőknek évente majdnem 170 millió dollárjába fognak kerülni" - fogalmazott Kenney.

A magyar romákat nem lehet eltántorítani

Az európai menedékkérők közül messze a legnagyobb problémát a magyar romák jelentik. A magyarok már 1994-től vízum nélkül utazhattak Kanadába, de a roma menedékkérők hulláma csak 1998-ban indult meg. Ebben az évben körülbelül ezren kértek menedékjogot, ez a szám 2001-re 4000 fölé emelkedett. Néhány év alatt összesen mintegy 8600 magyar roma jelentkezett be az országba, amely 2001 decemberében végül bezárta a kapuit, és újra bevezette a vízumkényszert. A romák hulláma ezzel megakadt, 2008 március 1-től viszont a már EU-tag Magyarország ismét vízummentességet kapott. Ekkor indult az újabb hullám: 2008-ban még csak 300 ember érkezett, de egy évvel később már 2531, 2010-ben 2337, és 2011-ben jóval 3000 fölé kúszott a számuk. Ezzel Magyarország a Kanadában menedéket kérők 10 százalékát adja, a CIC statisztikájában az első számú forrásországgá lépett elő.

Idén január és május között 1282 magyar roma nyújtott be menedékkérelmet főként Torontóban, semmivel sem kevesebben, mint a tavalyi év azonos időszakában. Semelyik más európai országból nem próbálkoznak ennyien. A Canada.com szerint a legfrissebb adatok is azt mutatják, hogy magától nem szűnik meg a magyar romák menekültáradata. A hullámot az sem állítja meg, hogy az érkezők nagy része feltehetően tisztában van azzal, hogy előbb-utóbb elutasítják a kérelmét.

Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt
Egyre több a menedékkérő, egyre kevesebbet fogadnak be (képünk illusztráció)

Amikor Kanada korábban hasonló jelenséggel szembesült, akkor nem változtatott a szabályozáson, egyszerűen csak vízumkényszert vezetett be egy-egy országgal szemben. Ez történt az elmúlt években Mexikóval és Csehországgal is. De hiába érkezik mostanában jóval több magyar roma Kanadába, mint a vízumkényszer visszaállítása előtt Csehországból, a kanadai kormány már többször megerősítette: jelenleg nincs napirenden a vízumkötelezettség bevezetése a magyar állampolgárokkal szemben. Ez a megoldás fel sem merül, mégpedig azért, mert Kanada éppen tárgyalásban áll az EU-val egy szabadkereskedelmi megállapodás tető alá hozásáról.

Ezeket a tárgyalásokat beárnyékolja már az is, hogy példátlan módon az egyik tagállam - Csehország - ellen vízumkényszer van érvényben; Kanada feltehetően akár ellenlépésekre is számíthatna, ha Magyarországgal szemben is hasonlóan járna el. (Erről itt olvashat bővebben.) Mivel a csehek azzal fenyegetőznek, hogy nem ratifikálják a kereskedelmi megállapodást, ha Kanada nem oldja fel a vízumkényszert velük szemben, Kenney egy interjúban már utalt is arra: ha a C-31-es számú törvény hatályba lép, ez a helyzet változhat.

Kanada nem mindig volt ilyen elutasító

A kanadai roma szervezetek szerint a cigányság az egyébként biztonságos országok üldözött kisebbsége, ezért szerintük a tervezett szabályozás rasszista indíttatású. Szerintük a Kelet-közép-Európában a romákat érő támadások jól dokumentáltak. Gina Csanyi-Robah, a torontói Roma Közösségi Központ igazgatója szerint a kormány romaellenes retorikája - Kenney nyíltan először 2009-ben minősítette megalapozatlannak a kelet-európai romák menedékkérelmeit - a bevándorlási hatósági döntések szintjére is beszivárgott, holott korábban nem voltak ilyen elutasítóak velük szemben.

A statisztikák szerint valóban úgy tűnik, hogy a kanadai bevándorlásügyi szakemberek nem mindig gondolták azt, hogy Magyarországon és Kelet-közép-Európában biztonságban vannak a romák. A benyújtott és befogadott kérelmek arányát nézve azokban az években, amikor még csak kevés roma érkezett Magyarországról, a nagyobbik részük még megkapta a menedékjogot. Amikor viszont évente több ezren lettek, a befogadási arány több tíz százalékkal visszaesett. Holott az elmúlt tíz évben nem voltak olyan drasztikus változások Magyarországon a romák helyzetében, hogy az indokolna egy ilyen mértékű változást. (Arról, hogy hogyan szól bele a kanadai politika a menekültek sorsába, ebben a cikkben további részleteket olvashat.)

Mit gondol Magyarország?

Magyarországon eddig jelentős aggodalmat okozott a romák kivándorlása: amellett, hogy roppant kínos, hogy több ezer magyar állampolgár bukkan fel évről évre menedékjogot kérve Kanadában, végső megoldásként a vízumkényszer visszaállításától is lehetett tartani. A törvénymódosítást ezért üdvözölte a Canada.com-nak nyilatkozva Király Tamás ottawai magyar nagykövethelyettes. Azt mondta, a kölcsönös vízummentesség nagyon fontos, és a menedékkérők körül kialakult helyzet megoldására jó alternatíva lehet a C-31-es javaslat. A Magyarországot elhagyó, és másutt menedéket kérő állampolgárok - többnyire romák - 95 százaléka Kanadában próbálkozik, miután az ország közismert a nyitottságáról.

A nagykövethelyettes azt is megjegyezte, hogy a roma közösségen belül nagy zavar van abban a tekintetben, hogy mit is jelent menekültnek lenni. Mindennapos eset, hogy a Kanadába érkező romák a magyar nagykövetséghez fordulnak, hogy segítsenek menedékkérelmet benyújtani. "El kell magyaráznunk nekik, hogy ha Kanadába menedékjogot kérnek, az azt jelenti, hogy tőlünk szöknek meg, vagyis jobb lenne, ha a szándékukról nem tájékoztatnák a magyar államot."

KAPCSOLÓDÓ CIKK