Elsötétülhet egész Görögország

A görög magánszemélyek és vállalatok nem fizetik a közüzemi számláikat, ezért az áramtermelők, erőművek lassan kifogynak a pénzből. Valós veszélynek nevezi egy szakember, hogy állami kölcsön nélkül elsötétülhet az ország. Közben a gyógyszercégek, gyógyszerészek is azzal fenyegetőznek, hogy bojkottálják az állami biztosítót, vissza akarják szerezni a pénzüket.

A gazdasági válság hatására a görög energiaszolgáltatók lassan nem tudják majd kifizetni a behozott gázt, és nem tudják működtetni az erőműveket, ezért nem kizárt, hogy áramszünet lesz az országban, írja a görög Ekathimerini lap.

A lap arról számol be, hogy az energiacégek a napokban találkoznak a kormány képviselőivel, és 300 millió eurós (durván 90 milliárd forintos) kölcsönt szeretnének kapni, hogy fedezni tudják a felmerülő kiadásaikat. Ennyi pénzre van szükség ahhoz, hogy ki tudják fizetni az Oroszországból, Törökországból, Olaszországból behozott gáz árát.

Az energiacégek azért vannak nagy bajban, mert a görög emberek és a vállalati fogyasztók nem egyenlítik ki a számlákat. A Standard & Poor's cég felmérése szerint a kifizetetlen számlák aránya 50 százalékra ugrott.

Az áramszünet valós veszély - dramatizálta a helyzetet egy svájci székhelyű energetikai tanácsadó cég ügyvezetője.

A görögöknél nemcsak az áram- és gázszámlát nem fizetik egyre többen, hanem az adót sem az államnak. A cégek pedig az adók mellett az egymásnak járó összeget is visszatartják.

A gyógyszerészek is fenyegetőznek

A gyógyszerészek pedig azzal fenyegetnek ráadásul, hogy bojkottálni fogják az állami biztosítót. A nagy gyógyszercégek képviselői szerdán tanácskoznak arról, hogyan tudnák visszaszerezni a pénzüket.

A múlt hónapban már úgy döntöttek, hogy nem hiteleznek az állami társadalombiztosítónak arra válaszul, hogy a kormány visszautasította kérésüket a biztosító adósságainak rendezéséről. A gyógyszertárak lépése azt eredményezte, hogy a betegek vagy készpénzért kaphattak gyógyszert, vagy kénytelenek voltak sorba állni az állami biztosító által működtetett néhány gyógyszertárban.

A patthelyzet feloldásának reményét jelenti az, hogy az állami biztosító nemrég jelentette be, a piaci gyógyszertáraknál fennálló adósságából a márciusra jutó részt, 75 millió eurót kifizet.

A gyógyszergyárak több nagyobb kórházba sem szállítanak már gyógyszert, hogy így is tiltakozzanak a pénzük befagyasztása ellen.

Ezek a jelenségek arra vezethetők vissza, hogy karnyújtásnyira lehetünk attól, hogy a görögök feladják az eurót, bevezetik a régi fizetőeszközt, a drachmát, ez pedig az első időben káoszt okozna az országban. A lakosság és a cégek a válságos helyzetre készülnek, igyekeznek tartalékolni, ezért nem fizetik az adókat és a közüzemi számlákat.

Hétvégén parlamenti választásokat tartanak az országban, és annak eredménye könnyen lehet, hogy felgyorsítja az eurózónából való kilépést, ugyanis az euróellenes szélsőséges pártok a közvéleménykutatások alapján nem állnak rosszul. Az is káoszt okozhat azonban, ha ugyanaz történik, mint ami bő egy hónappal ezelőtt: egyik erő sem tud kormányt alakítani, így az ország továbbra is irányítás nélkül marad.