Bolondokházába küldené Breiviket az ügyész

2012.06.21. 15:13

A vádlott elmebetegségének kimondását kérte csütörtökön  az ügyészség a norvég tömeggyilkos perében. Breivik végig tagadta, hogy beszámíthatatlan lenne, a végéhez közeledő perben azonban mégis erre a következtetésre jutott az ügyész.

Elmebetegnek nyilvánítaná a norvég ügyészség Anders Behring Breiviket - közölték a norvég tömeggyilkos tárgyalásának vádbeszédében. Az ügyész a tanúmeghallgatások végén arra kérte a bírót, hogy tekintse elmebetegnek a 77 embert legyilkoló férfit, aki tettéért akár 21 évet is kaphatott volna. Ha a bíróság rábólint az ügyész kérésére, akkor Breivik nem börtönbe, hanem bolondokházába kerül.

A norvég tömeggyilkos pere során végig azt próbálta bizonyítani, hogy épelméjű, és hidegvérrel elkövetett gyilkosságait józanul, beszámítható állapotban követte el. A férfi ugyanis a gyilkossággal szélsőséges idegengyűlölő eszméinek akart figyelmet szerezni: ha azonban kimondják, hogy bolond, romba dől a terve.

Korábban már több különböző szakvélemény is készült Breivik elmeállaípotáról, egy részük épelméjűnek, mások beszámíthatatlannak mondták ki. A norvég bíróság eredetileg nem akart a férfi számára nyílt tárgyalást biztosítani, az ügy végül csak azért került bíróságra, mert nem volt egyértelmű, hogy beszámítható-e a férfi, és ezt bírósági tárgyaláson kellett bizonyítania az ügyésznek.

Elismerte a gyilkolást

Breivik tavaly júliusban, egyedül követte el azt a tömegmészárlást, amelynek a során előbb bombát robbantott a norvég kormánypárt épületénél, majd a párt ifjúsági szervezetének táborában kezdte el agyonlőni a tábor résztvevőit. Az Utöya szigetén elkövetett mészárlásban és az oslói robbantásban összesen 77 ember halt meg, 242 pedig megsérült.

Breivik a támadás után feladta magát a rendőröknek, és elismerte a gyilkolást, de végig azt hangoztatta, hogy nem tartja magát bűnösnek. A férfi egy olyan jogszabályra hivatkozott, amely szerint ártatlan, aki nagyobb katasztrófa elkerülése érdekében követ el súlyos bűncselekményt. A férfi idegenellenes ideológiája szerint a mészárlásra azért volt szükség, hogy felhívja a figyelmet Európa iszlamizálódására, és arra, hogy a muszlim bevándorlók beáramlása miatt hamarosan elkerülhetetlenné válik egy nagy háború.

Ellentmondásos szakvélemények

Breivik tárgyalása előtt a bíróság már készíttetett egy szakvéleményt a férfi elmeállapotáról, amely paranoiás skizofréniában szenvedő őrültnek mondta ki a gyilkost. Az első szakvélemény szerint Breivik nem lett volna felelős a tetteiért, ezért nem kerülhetett volna börtönbe. Ez azonban hatalmas felháborodást váltott ki a norvég társadalomból, amely büntetést követelt a modern Norvégia legsúlyosabb bűncselekményének elkövetőjére.

A bíróság ezért egy második szakvélemény is készíttetett, amely épelméjűnek találta Breiviket, majd néhány, a férfit megvizsgáló pszichiáter is ugyanerre jutott. Ezért végül tárgyalásra került az ügy. A vallomástételek és tanúmeghallgatások során végig pszichiátriai szakértők figyelték a gyilkost, hogy következtetéseket vonjanak le az elmeállapotáról, megállapításaikat pedig a bíróság felhasználja az ítélethozatalhoz.

Az ügyészség korábban is elmebetegség megállapítását kérte a bíróságtól, de azt mondta, hogy újabb, releváns információk ismeretében hajlandó álláspontját megváltoztatni. A mostani vádbeszéd azonban már a végleges álláspont, így mostantól csak a bírón múlik, hogy bolondokházába vagy börtönbe küldi-e a tömeggyilkost. Breivik védőügyvédje pénteken mondja el záróbeszédét, ítélethozatal pedig júliusban vagy augusztusban várható - írja a BBC.

KAPCSOLÓDÓ CIKK