II. Erzsébet az IRA volt parancsnokával találkozott. Az uralkodó még sosem fogadta a koronaellenes ír mozgalom valamely vezetőjét.

Az észak-írországi brit fennhatóság ellen küzdő legnagyobb katolikus milícia, az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) egyik volt parancsnokával találkozott szerdán Belfastban a brit uralkodó. A 86 esztendős II. Erzsébet királynő, aki gyémántjubileuma, vagyis trónra lépésének idei 60. évfordulója alkalmából tesz körutat az Egyesült Királyságot alkotó tartományokban, a szerdai belfasti találkozón kezet fogott Martin McGuinness északír miniszterelnök-helyettessel, aki az 1970-es években az IRA katonai tanácsának magas rangú tagja volt.

McGuinness jelenleg az ulsteri katolikus britellenes mozgalom politikai szárnyát, a Sinn Féint képviseli az északír tartományi kormány második embereként. A rendkívüli történelmi jelentőségű találkozó hivatalosan "magánjellegű" volt, a sajtó kizárásával, de az uralkodó és McGuinness nem sokkal később nyilvánosan is kezet fogott.  Az eseményről az udvar által nyilvánosságra hozott felvétel kézfogásuk pillanatait ábrázolja; a királynő és az északír politikus mosolyogva üdvözli egymást. A találkozón a BBC szerint ott volt az ír elnök is.

Forrás: AFP/Paul Faith

McGuinness a találkozó után újságíróknak elmondta, hogy a rövid ideig tartó - gyakorlatilag csak a kézfogás idejére szorítkozó - nyilvános találkozón ír nyelven szólt az uralkodóhoz. Az északír miniszterelnök-helyettes ezután kezet fogott II. Erzsébet férjével, a 91 esztendős Fülöp edinburghi herceggel is.

A brit uralkodó huszadik alkalommal jár Észak-Írországban, ám még soha nem találkozott a radikális britellenes mozgalom képviselőivel. A Sinn Féin politikusával tartott szerdai találkozó rendkívüli horderejét az adja, hogy az ulsteri katolikus britellenes mozgalom katonai szárnyának számító IRA - amelynek Martin McGuinness korábban az egyik vezetője volt - három évtizedes fegyveres hadjáratot folytatott az észak-írországi brit fennhatóság ellen, és rendszerint pokolgépekkel elkövetett támadásai a brit anyaországra is kiterjedtek.

Az IRA merényleteiben becslések szerint háromezren vesztették életüket vagy sérültek meg, köztük hétszáz brit katona. A brit királyi családot személyes veszteség is érte az IRA-hadjárat idején, mivel a katolikus milícia volt a felelős Lord Mountbatten haláláért is. Mountbatten gróf, a gyarmati India utolsó brit alkirálya 1979-ben, 79 évesen halt meg annak a pokolgépnek a robbanásában, amelyet az Ír Köztársasági Hadsereg helyezett el jachtján az ír partok előtt. Lord Mountbatten a királynő néhai édesapjának, VI. György királynak távoli, az uralkodó férjének, Fülöp edinburghi hercegnek viszont közeli rokona volt, és ő ismertette össze a későbbi királyi házaspárt még 1939-ben.

Az IRA terrorhadjáratát az 1998-as nagypénteki rendezési megállapodás zárta le. A tényleges áttörés azonban 2007-ben történt, amikor az IRA leszerelte a fegyverzetét.

A megbékélési folyamat sikerét jelzi, hogy jelenleg a protestáns britpárti, illetve az ír egyesítésért küzdő katolikus oldal két legradikálisabb politikai ereje, a Demokratikus Unionista Párt és a Sinn Féin együtt kormányozza Észak-Írországot, korábban teljesen elképzelhetetlen koalíciót alkotva.