Államfőbuktatásra készül a román miniszterelnök

2012.07.04. 17:32

A jogállam elleni precedens nélküli támadásra panaszkodnak romániai civil szervezetek, aggodalmát fejezte ki az Európai Unió, miután Victor Ponta és koalíciója beterjesztette a törvényhozásnak a javaslatát Traian Basescu felfüggesztésére az államfői posztról. A lépést csak az alkotmánybíróság támadhatná meg, de Ponta már elvette ezt a jogkörüket, az ombudsmant pedig leváltották.

"A nevem Paste. Copy Paste" - ezzel a címmel ütötte fel kedden a Victor Ponta román kormányfőről szóló bejegyzését a The Economist Kelet-Európával foglalkozó blogja. Az utalás egyértelmű: a 39 éves miniszterelnököt nemrégiben azzal vádolták meg, hogy 306 oldalas doktori disszertációjának 85 oldalát másolta, konzulense pedig nem más volt, mint pártbéli mentora, a politikai visszaélésekért börtönre ítélt, ezért a minap öngyilkossággal próbálkozó Adrian Nastase. Az Economist szerzője szerint a román kormányfő elindult a felé a politikai temető felé, amelyben már ott van a szintén plágiumon kapott Schmitt Pál és Theodor zu Guttenberg volt német védelmi miniszter. A kormányzó Szociálliberális Unióban (USL) mindez másképp látják. Ioan Rus belügyminiszter például egyszerűen azt vezette le, hogy főnöke kiváltságos társaságba került, ugyanis Platón és Arisztotelész óta aki filozófiából, társadalomtudományból ír PhD-dolgozatot, az plagizál.

Ki kerül a politikai temetőbe?

Ponta sem úgy gondolja, hogy az említett temetőbe kerülne, sőt arra is van ötlete, hogy ki kerüljön oda. Mióta kiderült a plagizálása, rohamtempóban rendezi át a román politikai életet, legfőbb célja pedig az államfő, Traian Basescu leváltása. Az intézményrendszer átalakítását célzó lépéseit több lap is párhuzamba állította a magyar helyzettel, a Deutsche Welle például Románia "orbánizálódásáról" írt, és a két ország miniszterelnökeinek lépései közötti hasonlóságokat emelte ki az AFP is.

Ponta intézkedéseire jellemző, hogy az egyetemi címeket és okleveleket tanúsító országos tanácsot például éppen akkor szervezte át az oktatási miniszter, amikor az a kormányfő dolgozatáról tanácskozott. Ráadásul a kormány magához vonta a parlamenttől a hivatalos közlöny kiadásának jogát is, nehogy a bizottság határozata megjelenhessen, és ezáltal életbe lépjen. Pedig az éppen feloszló testület hivatalosan is kimondta, hogy a miniszterelnök lopott.

Szárnyaszegett alkotmánybíróság

Hasonló sorsra jutott a román alkotmánybíróság is, amely az elmúlt időszakban kétszer is a miniszterelnök, illetve a kormány akarata ellen döntött. Elsőként megsemmisítették a román választójogi reformot, amely a mostani arányos rendszert teljesen eltörölné, helyébe a többségi elvet léptetné. A kormányzó koalíció abból indult ki, hogy mostani politikai felállásban, amikor az ellenzék padlón van, az őszi parlamenti választáson elsöprő győzelmet arathatnak, ha a szavazók listákra nem, csak a pártok jelöltjeire voksolhatnak. A változtatás minden bizonnyal súlyosan érintette volna a romániai magyarokat is, akik így csak a többségében magyar megyékben tudnának mandátumokat szerezni. Igaz, a kormány elképzelése szerint azok a kisebbségek, amelyek egy megyében elérik a lakosság hat százalékát, automatikusan kapnának ott egy képviselői helyet, ám az így megszerezhető mandátumok száma is kisebb lenne a mostaninál.

Forrás: AFP/Daniel Mihailescu
Egy párbaj kezdete: Victor Ponta és Traian Basescu

A miniszterelnök szempontjából azonban talán ennél is nagyobb presztízsveszteség volt, amikor a múlt héten az alkotmánybírák kimondták, a román alaptörvényből az következik, hogy a nemzetközi fórumokon az országot az államfő képviseli, aki - ha akarja - átruházhatja ezt a jogot a kormányfőre. A történet előzménye az volt, hogy a májusban hatalomra került Ponta közölte, hogy az Európai Unió csúcsértekezletein ezután nem Basescu, hanem ő maga vesz részt, ha tetszik az elnöknek, ha nem. Az alkotmánybíróság végül egy nappal a múlt heti csúcs előtt döntött, Ponta pedig, aki korábban azt mondta, tiszteletben tartja a döntést, másnap reggel szó nélkül repülőre ült, és elutazott Brüsszelbe. Innen kezdve mindenki azt figyelte, hogy mit lép erre Basescu. Ha ugyanis ő is elutazik, Brüsszelben igencsak kínos jelenetek ígérkeznek, amikor a két vezető lényegében tülekedhetett volna a Romániának fenntartott helyre. Végül az elnök maradt, mint mondta, nem akar cirkuszt.

Ponta korábban már azt mondta, hogy ha a plágiumvád bebizonyosodik, lemond a posztjáról, aztán később már azt vetette fel, távoznia kellene vele együtt azt államfőnek is, és akkor ősszel nemcsak parlamenti, hanem elnökválasztást is tartanának, ahol felőle Basescu is indulhatna, majd a kormányfő egy újabb napon ismét módosította álláspontját: maradt.

Forrás: AFP/Daniel Mihailescu
Victor Ponta pártja minden ellenzéki vezetőt menesztett a parlamentben

Az alkotmánybíróságot végül szerdán érte el a végzet, amikor a kormány sürgősségi rendelettel törölte a bírák feladatai közül a parlamenti határozatok alkotmányosságának vizsgálatát. A testületre vonatkozó jogszabályt amúgy a parlamentben is ugyanilyen értelemben módosította az új szociálliberális kormánytöbbség, ezt azonban a politikai túlélésért küzdő Basescu nem hirdette ki. Ugyanakkor a kormány sürgősségi rendeletéhez nem kell az államfő, az azonnal hatályba lépett. (A román kormány értetlenkedve háborodott fel azon, amikor az EU jogi biztosa aggodalmát fejezte ki a történtek miatt, miként méltatlankodva kommentálták azt is, hogy az alkotmánybírák a Velencei Bizottsághoz fordultak.)

Mindezen intézkedések az elnök menesztéséhez vezethetnek. Ezek után ugyanis az alkotmánybírák nem semmisíthetik meg a parlament két házának keddi döntéseit, amelyekkel leváltották a korábbi házelnököket, és mindkettejük helyére a kormánykoalíció politikusait tették. Azaz, a döntéseket a kormány közzététetheti a most már általa szerkesztett hivatalos közlönyben, így azok életbe lépnek. Ráadásul nem emelhetnek kifogást az alkotmánybírák az ombudsman cseréje ellen sem, pedig ő volt az egyetlen, akinek joga lett volna megfúrni a kormány AB-re vonatkozó sürgősségi rendeletét.

A végső csapás

Bukaresti beszámolók szerint szerdán már az államfő elleni csapást is elindították. A kormánykoalíció ugyanis előterjesztést nyújtott be a parlamenti házbizottsághoz, amelyben azt kérik, szavazzon a törvényhozás Basescu felfüggesztéséről az államfői posztról. Hogy pontosan mivel indokolják a felmentést, egyelőre nem derült ki. Azt azonban a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt összefogásával létrejött Szociálliberális Unió vezetői már elárulták, hogy 17 oldalas dokumentumról van szó, a törvénysértések pedig szerintük az elmúlt két és fél évben történtek.

Forrás: AFP/Daniel Mihailescu
Basescu elnök egyszer már túlélt egy impeachment-eljárást

Az előterjesztés szerint a két ház csütörtökön és pénteken rendkívüli ülésre jön össze. Első nap felolvassák az államfő elleni vádakat, másnap pedig szavaznak a felfüggesztésről. Ha az előterjesztés átmegy, az elnöki feladatokat a szenátus veszi át, azaz a kormányzó szövetség kisebbik ereje, a PNL elnöke, akit kedden pont ezért választottak meg e posztra. Ez után a lakosság népszavazáson dönt az elnök sorsáról, a kormány pedig láthatóan mielőbb túl akar lenni ezen: a kiszivárgott hírek szerint akár két héten belül is megtarthatják a referendumot.

Az elnök népszerűsége az utolsó felmérések szerint 15 százalék körül van, így pedig nagyon nehéz túlélni egy népszavazást. Pedig ez egyszer már sikerült neki: 2007-ben alkotmányellenességgel vádolták meg ellenzéki politikusok, a parlament pedig felfüggesztette posztjáról. Az egy hónappal később megtartott szavazáson azonban csak a résztvevők 25 százaléka mondta, hogy menjen, így viszont maradt. A mostani állás szerint ez könnyen másként alakulhat.

KAPCSOLÓDÓ CIKK