Felfüggesztették posztjáról a román államfőt

Vágólapra másolva!

Ismét a nép dönt Traian Basescu államfő sorsáról. A kormányzó pártok által többek között alkotmánysértéssel, illetve a kormány jogköreinek birtorlásával vádolt elnököt a bukaresti törvényhozás két házának ülésén felfüggesztették posztjáról. A végső szót harminc napon belül megrendezendő népszavazáson mondják ki. Basescu 2007-ben egyszer már túlélt egy ilyen eljárást, most kevés esélye van erre.

Nagy Iván Zsolt

Vágólapra másolva!

Románia menesztés államfő Victor Ponta USL Traian Basescu

Felfüggesztette posztjáról Traian Basescu elnököt a román törvényhozás két házának együttes ülése péntek esete. A döntéshez 217 szavazatra volt szükség az elnök felfüggesztéséhez, ebből a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) 215-öt tudott biztosítani, de mint várható volt, a javaslathoz csatlakoztak nem kormánypárti képviselők is (az RMDSZ a lelkiismereti szavazás mellett döntött). Végül 256 képviselő, illetve szenátor szavazott arra, hogy Basescut függesszék fel az elnöki posztról, 114-en pedig ellene.

Az államfő feladatait átmenetileg Crin Antonescu, a szenátus elnöke veszi át. Az elnök leváltásáról népszavazást kell tartani, a péntek este szintén elfogadott parlamenti határozat szerint július 29-én. Ha a referendumon a választók többsége szintén az elnök menesztése mellett dönt, három hónapon belül előre hozott elnökválasztást kell tartani Romániában.

Az USL hét pontban foglalta össze miért kérte Basescu felfüggesztését. E szerint az alkotmánybíróság döntéseinek figyelmen kívül hagyására buzdított; sorozatosan megsértette a hatalmi ágak közötti határokat és az igazságszolgáltatás függetlenségét; a kormányfő jogköreit bitorolta; rendszeresen sértette az állampolgárok emberi- és szabadságjogait; nem tett eleget az alkotmányban rögzített kötelezettségének, amely szerint közvetítő szerepet kell játszania az állam és a társadalom között; megsértette az alkotmányt, amikor kijelentette: akkor sem nevez ki kormányfőt az USL-ből, ha a szövetség megszerzi a többséget; az elmúlt három évben rendre megpróbálta semmissé tenni a román demokratikus berendezkedést.

A hét pontot még csütörtökön a törvényhozás két háza elé terjesztette a Szociáldemokrata Pártból és a Nemzeti Liberális Pártból álló szövetség, vitát azonban akkor még nem folytattak, ehhez ugyanis az előterjesztést az alkotmánybíróságnak kellett véleményeznie. Az alkotmánybírák némi késéssel, péntek délután közzétették állásfoglalásukat, de végső megállapítást nem fogalmaztak meg. A pontonkénti értékelésnél pedig 4-3 arányban az elnöknek adta igazat. Azt például kimondták, hogy Traian Basescu elnök nem teljesítette az elvárásoknak megfelelően a hatalmi ágak, illetve az állam és a társadalom közötti közvetítői feladatát, ám egyben hozzátették: önmagában az, hogy az elnök aktív szerepet játszik a politikai életben, még nem ellentétes az alaptörvénnyel.

Ponta és Basescu: a kormányalakításnál már érezni lehetett a feszültséget

A kormány csütörtökön este még elfogadott egy sürgősségi kormányrendeletet, amellyel jóformán minimálisra csökkentették Basescu politikai túlélési esélyeit. Az eljárási rend szerint ugyanis a parlament csak felfüggesztheti posztjáról az elnököt, erről azonban a végső szó a népé, mivel Romániában közvetlenül választanak államfőt. Eddig a választói névjegyzékben szereplő polgárok többségére, szám szerint mintegy 9 millió támogató voksra volt szükség az elnök elmozdításához. A Ponta-kormány viszont csütörtökön eltörölte ezt a küszöböt, így az urnákhoz járulók több mint felének szavazata is elegendő a sikeres népszavazáshoz. Sőt eltörölte az érvényességi küszöböt is, így lényegében mindegy, hányan szavaznak ( rendeletben egyébként kikötötték: ez csak az elnök sorsáról szóló népszavazásra érvényes).

Az elnök ugyanis - akinek népszerűsége most 15 százalék körül mozog - 2007-ben már túlélt egy hasonló helyzetet. Akkor is alkotmányellenességgel vádolták meg ellenzéki politikusok, a parlament pedig felfüggesztette posztjáról. Az egy hónappal később megtartott szavazáson azonban csak a résztvevők 25 százaléka mondta, hogy menjen, így viszont maradt.

Európa aggódik

A kormány lépései aggodalmat váltottak ki több nyugati országban. Megszólalt a német, a francia, a brit és az amerikai nagykövet, jelezve: kormányaik egyaránt a demokratikus intézmények függetlenségének tiszteletben tartását várják el. Mark Gitenstein amerikai nagykövet negatív példaként felhozta Roosevelt kísérletét a Legfelső Bíróság összetételének megváltoztatására. Pénteken az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso is nyilatkozatot adott ki, amely szerint aggodalommal figyelik a romániai fejleményeket, amelyek a jelek szerint a független intézmények erejének csökkentésével járhatnak. Egyben jelezték, a tagállamokban tiszteletben kell tartani a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerét. Barroso szerint most vizsgálják, mi történt az elmúlt öt évben Romániában, de a legutóbbi történések veszélyeztetnek minden eddig elért eredményt.

A bizottsági elnök pénteken telefonon egyeztetett Victor Pontával, akivel megállapodtak: jövő csütörtökön Brüsszelben találkoznak, miközben az EB tovább elemzi a romániai eseményeket. Mintegy válaszként Victor Ponta nyilatkozatot adott ki, amelyben azt bizonygatta, hogy nem akarnak hozzányúlni sem az alkotmánybírósághoz, sem az igazságszolgáltatáshoz, ami Traian Basescu szerint a legfőbb céljuk. Eközben a román külügyminiszter levélben igyekezett megmagyarázni uniós kollégáinak, mi és miért történik éppen Bukarestben. Andrei Marga korábban már egy nyilatkozatban kifejtette, hogy mindaz, ami az országban zajlik, valójában nem más, mint a parlamenti demokrácia megnyilvánulása, amelynek célja a demokratikus intézményrendszer működésének visszaterelése az alkotmányos keretek közé.

Basescu a parlamentben: vádakkal válaszolt vádlóinak

A belpolitikai konfliktusban az alkotmánybíróság a nem éppen határozott mostani állásfoglalás nélkül is kiemelt szereplő volt az elmúlt hetekben. A testület ugyanis az elmúlt időszakba kétszer is szembement Victor Ponta kormányának akaratával. Elsőként megsemmisítette a román választójogi reformot, amely a mostani arányos rendszert teljesen eltörölné, helyébe a többségi elvet léptetné. A kormányzó koalíció ugyanis abból indult ki, hogy a mostani politikai felállásban, amikor az ellenzék padlón van, az őszi parlamenti választáson kétharmados győzelmet arathatnak, ha a szavazók listákra nem voksolhatnak, csak a pártok jelöltjeire.

Urnákba dobott golyókkal szavaznak a képviselők

A miniszterelnök szempontjából azonban talán ennél is nagyobb presztízsveszteség volt, amikor a múlt héten az alkotmánybírák kimondták, a román alaptörvényből az következik, hogy a nemzetközi fórumokon az országot az államfő képviseli, aki - ha akarja - átruházhatja ezt a jogot a kormányfőre. A történet előzménye az volt, hogy a májusban hatalomra került Ponta közölte, az Európai Unió csúcsértekezletein ezután nem Basescu, hanem ő maga vesz részt, ha tetszik az elnöknek, ha nem. Az alkotmánybíróság végül egy nappal a múlt heti csúcs előtt döntött, Ponta pedig, aki korábban azt mondta, tiszteletben tartja a döntést, másnap reggel szó nélkül repülőre ült, és elutazott Brüsszelbe. Innen kezdve mindenki azt figyelte, hogy mit lép erre Basescu. Ha ugyanis ő is elutazott volna, Brüsszelben igencsak kínos jelenetek következhettek volna, amikor a két vezető lényegében tülekedhetett volna a Romániának fenntartott helyre. Végül az elnök maradt, mint mondta, nem akar cirkuszt.

A nagy adok-kapok

Mindez előrevetítette, hogy a tavasszal elődeiket bizalmi szavazáson megbuktató koalíciós erők nem hagyják majd érintetlenül az alkotmánybíróságot, illetve annak jogköreit. Az elmúlt hetekben ugyanis kiélezetté vált az amúgy békésnek egyébként sem nevezhető viszony Traian Basescu államfő és Victor Ponta miniszterelnök között. Mindkettő úgy érezhette ugyanis, hogy adott pillanatban pozíciója jelentősen javult. A miniszterelnök tábora hatalmas győzelmet aratott a június eleji önkormányzati választáson, a listákra leadott szavazatok alapján több mint 50 százalékos volt a támogatottságuk. Az államfő viszont a kormányfő lemondását követelte, mivel a Nature magazin kiderítette: Victor Ponta plagizált PhD-dolgozata megírásánál, a 306 oldalból csaknem százat másolt. Ráadásul a kormányfő témavezetője nem más volt, mint Adrian Nastase volt miniszterelnök, akit nemrég politikai visszaélésekért börtönre ítéltek, majd öngyilkosságot kísérelt meg.

Basescu a szavazást nem várta már meg a parlamentben, az eredményről hivatalában értesült

Ponta előbb azt ígérte, ha kimondják, hogy lopott, távozik posztjáról, később azonban a jelek szerint meggondolta magát, és harcolni kezdett - magáért, illetve az elnök ellen. Az egyetemi címeket és okleveleket tanúsító országos tanácsot például éppen akkor szervezte át az oktatási miniszter, amikor az a kormányfő dolgozatáról tanácskozott. Az ülése végére a testületnek már nem is volt joga véleményt mondani a kérdésben. Ráadásul a kormány magához vonta a parlamenttől a hivatalos közlöny kiadásának jogát is, nehogy a bizottság határozata - amely mégis megfogalmazódott, és alátámasztotta a plágiumot - megjelenhessen, és ezáltal életbe léphessen például a címmegvonás.

Bukarestben az Egyetem téren tüntetők éltették a parlamenti döntést.