Délután eldőlhet a román elnök sorsa

Nem foglalt egyértelműen állást a román alkotmánybíróság arról az előterjesztésről, amelynek célja Traian Basescu felfüggesztése az elnöki posztról. A testület szerint Traian Basescu elnök nem teljesítette az elvárásoknak megfelelően a hatalmi ágak, illetve az állam és a társadalom közötti közvetítői feladatát. Ám egyben hozzátették: önmagában az, hogy az elnök aktív szerepet játszik a politikai életben, még nem ellentétes az alaptörvénnyel. Az egyik alkotmánybírót állítólag megfenyegették a döntés előtt. A törvényhozás délután szavaz a felfüggesztési javaslatról.

Levélben igyekezett megmagyarázni uniós kollégáinak a román külügyminiszter, mi és miért történik éppen Bukarestben, ahol hetek óta tartó vita, kölcsönös vádaskodás után pénteken a törvényhozás két háza felfüggesztheti posztjáról az államelnököt. Andrei Marga korábban már egy nyilatkozatban kifejtette, hogy mindaz, ami az országban zajlik, valójában nem más, mint a parlamenti demokrácia megnyilvánulása, amelynek célja a demokratikus intézményrendszer működésének visszaterelése az alkotmányos keretek közé. Szerinte ennek megfelelően egy intézmény függetlensége sem került veszélybe, sem az alkotmánybíróságé, sem általában az igazságszolgáltatásé.

Barroso aggódik

A magyarázkodást az Európai Unió egyes vezetőinek, illetve a bukaresti nagykövetségeknek az élénk érdeklődése indokolja, amivel a felgyorsult román belpolitikai fejleményeket követik. Pénteken az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso is nyilatkozatot adott ki, amely szerint aggodalommal figyelik a romániai fejleményeket, amelyek a jelek szerint a független intézmények erejének csökkentésével járhatnak. Egyben jelezték, a tagállamokban tiszteletben kell tartani a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerét. Barroso szerint most vizsgálják, mi történt az elmúlt öt évben Romániában, de a legutóbbi történések veszélyeztetnek minden eddig elért eredményt.

A bizottsági elnök pénteken telefonon egyeztetett Victor Pontával, akivel megállapodtak: jövő csütörtökön Brüsszelben találkoznak, miközben az EB tovább elemzi mindazt, ami Romániában történik. Mintegy válaszként Victor Ponta nyilatkozatot adott ki, amelyben azt bizonygatta, hogy nem akarnak hozzányúlni sem az alkotmánybírósághoz, sem az igazságszolgáltatáshoz, ami Traian Basescu szerint a legfőbb céljuk.

Nem maradtak el a további nyugati figyelmeztetések sem: a német, a francia, a brit és az amerikai nagykövetek egyaránt azt jelezték, hogy kormányaik egyaránt a demokratikus intézmények függetlenségének tiszteletben tartását várják el. Mark Gitenstein amerikai nagykövet negatív példaként felhozta Roosevelt kísérletét a Legfelső Bíróság összetételének megváltoztatására.

Mindez már a sokadik utalás volt a román alkotmánybíróság helyzetére, amelynek jogköreit Victor Ponta kormánya e héten sürgősségi rendelettel csökkentette, így a testület a parlament határozatait már nem semmisíthetné meg. (Ugyanakkor vita alakult ki arról, volt-e joga ilyen rendeletet hozni a kormánynak, egyes értelmezések szerint ugyanis éppen az alkotmány tiltja ilyen úton módosítani az alapintézmények jogkörét.)

Ponta és Basescu: kezdettől le akartak számolni a másikkal

Megfenyegettek egy alkotmánybírót

Az alkotmánybírák kulcsszerepet kaptak pénteken is. Miután ugyanis csütörtökön a parlament két házának együttes ülésén felolvasták az előterjesztést, amely Traian Basescu felfüggesztését javasolta az államfői posztról, a javaslatot alig 24 óra alatt véleményeznie kell az alkotmánybíróságnak. A kormánypárti frakciók ugyanis azzal a céllal indították utolsó támadásukat a román elnök ellen, hogy ezt már pénteken megszavazzák. Az alkotmánybíróság végül csaknem háromórás késéssel fogalmazta meg véleményét, de nem foglalt egyértelműen állást. A testület szerint Traian Basescu elnök nem teljesítette az elvárásoknak megfelelően a hatalmi ágak, illetve az állam és a társadalom közötti közvetítői feladatát. Ám egyben hozzátették: önmagában az, hogy az elnök aktív szerepet játszik a politikai életben, még nem ellentétes az alaptörvénnyel.

Az egyik alkotmánybírót állítólag megfenyegették a döntés előtt, de az nem derült ki, hogy kicsoda. Mindenesetre őt 2004-ben a mostani kormánypártok jelölték alkotmánybírónak. Kiderült, korábban együtt dolgozott Adrian Nastase volt kormányfővel, akit nemrég börtönre ítéltek, és aki emiatt öngyilkosságot kísérelt meg. Nastase amúgy politikai mentora volt a mostani kormányfőnek, illetve témavezetője a PhD-dolgozata megírásánál. Csakhogy pont ez az a dolgozat, amelynél plágiumgyanú vetődött fel. Aspazia Cojocaru alkotmánybíróról a lapok megírták azt is, hogy 1984-ben jelentéseket írt a román kommunista titkosszolgálatnak, a Securitaténak. Ő maga azt vallja: kényszerítették erre. Azt, hogy ki és mivel fenyegette meg, Cojocaru nem árulta el.

Traian Basescu és a kormányfői posztot tavasszal átvevő Victor Ponta csatározása azóta vált élessé, hogy utóbbiról kiderült: PhD-dolgozata megírásánál plagizált, a 306 oldalból csaknem százat lopott. A kormány ezek után leváltotta a közmédia vezetőit, lecserélte az ombudsmant, a parlament két házának elnökét, csökkentette az alkotmánybíróság jogkörét, majd előbb beterjesztette az államfő menesztését célzó javaslatot, és végül sürgősségi rendelettel módosította annak a népszavazásnak a szabályait, amelynek adott esetben döntenie kell Basescu sorsáról.

Az eljárási rend szerint ugyanis a parlament csak felfüggesztheti posztjáról az elnököt, erről azonban a végső szó a népé, mivel Romániában közvetlenül választanak államfőt. Eddig a választói névjegyzékben szereplő polgárok többségére, szám szerint mintegy 9 millió támogató voksra lett volna szükség az elnök elmozdításához. A Ponta-kabinet csütörtök esti rendkívüli ülésén azonban sürgősségi rendelettel eltörölte ezt a küszöböt, így az urnákhoz járulók több mint felének szavazata is elegendő egy sikeres népszavazáshoz, függetlenül attól, hányan vesznek részt a voksoláson. A sürgősségi kormányrendelet azonnal hatályba lép, megtámadni pedig csak az ombudsman támadhatná, ezért is lehetett indokolt a kormány szempontjából a váltás e poszton is.

Bukarestben az államfő és a miniszterelnök hívei is az utcára vonultak

Bukarestben csütörtökön, a parlamenti tanácskozás után Basescu hívei és ellenfelei egyaránt az utcára vonultak tüntetni. A néhány ezer fős csoportok között dulakodás is előfordult, de súlyosabb incidens nem történt.

Az RMDSZ is megosztott

A román törvényhozás két háza várhatóan délután ül össze, és szavaz majd az államfő sorsáról. Ami az RMDSZ álláspontját illeti, erről Frunda György szenátor nyilatkozott az RFI-nek. A Mediafax által idézett interjú szerint a magyar politikus kijelentette: Basescu egész tevékenységére jellemző, hogy nem tartotta tiszteletben az alkotmányt, ugyanakkor megítélésük szerint a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) sorozatos lépései, amellyel a pénteki szavazást előkészítették, szintén az alkotmányosság határát súrolják. Ez pedig - teszi hozzá - szintén kétségeket ébreszt. Az RMDSZ azonban első körben nem döntött arról, miként szavaznak Basescu ügyében. Kelemen Hunor elnök jelezte: a szenátusi és a képviselőházi frakció megosztott, így a döntést az alkotmánybíróság véleményének megismeréséig elnapolták.

Frunda György elutasította a nemzetközi sajtóban gyakran felhozott párhuzamot Victor Ponta és Orbán Viktor kormánya között. Szerinte merőben más a politikai helyzet: Orbán az átalakításokba kétharmados többséggel vágott bele, amikor négy stabil év elé nézett, Pontára azonban ebben a helyzetben négy instabil hónap vár az őszi parlamenti választásig.

Magyar-román párhuzamok

A magyarországi helyzethez hasonlítja a romániait Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem jogászprofesszora, aki a New York Times honlapján az elmúlt napok romániai belpolitikai fejleményeit elemezve megállapítja: mindkét országban megkísérlik kiiktatni a hatalom alkotmányos fékeit. "Ezúttal Románián a sor, hogy aggodalmat keltsen azokban, akik törődnek az alkotmányossággal, a demokráciával és a jogállamisággal. Egy újabb keleti EU-demokrácia bontja föl a jogállamiság szövetét a kormányfői hatalom jogi korlátainak támadásával" - írja az amerikai alkotmányjogász "Románia az új Magyarország?" című elemzésében, amely Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász "Egy liberális lelkiismerete" című blogjában jelent meg.

Kim Lane Scheppele úgy ítéli meg, hogy a hatalmi ellensúlyok lebontásán túl a romániai helyzet nem hasonlít a magyarországihoz. "Noha a nyomorúságot nem helyénvaló összemérni, a magyarországi helyzet sokkal súlyosabb, mint a romániai, legalábbis egyelőre" - véli a szerző. Mint írja, Orbán Viktor magyar kormányfő a politikai jobboldal embere, aki több mint két évtizede pártelnök, teljes mértékben ellenőrzés alatt tartja pártját, politikai ellenzéke pedig a "teljes zűrzavar" állapotában van. Ezzel szemben Victor Ponta román miniszterelnök baloldali, viszonylag új szereplő a romániai belpolitikában, kénytelen ingatag koalíció élén kormányozni, és komolyan szervezett ellenzék áll vele szemben.

"Lehet, hogy Pontának ugyanazok az ambíciói, mint Orbánnak, de - legalábbis eddig - nem sikerült megváltoztatnia a teljes hatalmi rendszert" - mutat rá Scheppele. "Úgy tűnik, a román kormányfő egyes konkrét személyektől akar megszabadulni, akik szembeszegülnek vele, és nem akarja az egész alkotmányos rendszert diktatúrává alakítani" - írja Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem tanára.