Hatvan év után választhatnak a líbiaiak

Megjósolni sem merik a megfigyelők, ki győz a szombati líbiai választáson. Esélyesnek a liberálisokat és az iszlamistákat tartják, de abban az országban, ahol hat évtizede nem volt szabad választás, mindez csak találgatás.

Hatvan év után először választhatnak szabadon szombaton a líbiaiak. A mintegy 2,8 millió regisztrált szavazó 3800 jelölt közül választ, ám ez egyelőre még mindig csupán egy lépés a demokratikus berendezkedés felé. A most felálló 200 tagú nemzetgyűlés csupán ideiglenes testület lesz, amely kinevez egy kabinetet a jelenlegi önjelölt kormány, az Átmeneti Nemzeti Tanács (ÁNT) helyett. Az új parlament kiválasztja az új miniszterelnököt is, és segít megszövegezni az új alkotmányt, amelynek célja, hogy Líbia egységes és stabil állammá váljon.

Mint attól a Deutsche Welle beszámolt, az olajban gazdag országban, ahol egy teljes generáció nem élt meg mást, mint Moammer Kadheffi elnyomását, az egész eljárás hatalmas kihívásnak mondható. Történik ráadásul mindez roppant feszült hangulatban, amikor mindennaposak az összecsapások lázadó milíciák, illetve törzsi vezetők fegyveresei között. Mindeközben az ország keleti részén élők a választás bojkottjára szólítottak fel.

Az ÁNT nem képes garantálni a biztonságot az ország több részén, írja a német hírportál. Ráadásul a rivális csoportok közötti harcok mellett rendszeresek a politikai motivációjú támadások is. Így például idén júniusban Bengáziban a brit nagykövet autójára támadtak fegyveresek. A térséget jól ismerő Stefan Buchen német újságíró a Deutsche Wellének elmondta: a szembenállók általában olyan erők, amelyek egyaránt részt vettek a Kadhafi, illetve csapatai elleni harcokban. "Ezek a csoportok most szeretnék biztosítani, hogy nem veszítik el a szerepüket". A gondokat pedig csak növeli, hogy a Kadhafihoz lojális milíciák szintén jelen vannak, és szintén igyekeznek megmaradni.

Akárki kerül is ki győztesen a választáson, roppant nehéz feladata lesz, jelentette ki Wolfram Lacher, a berlini Német Kül-és Biztonságpolitikai Intézet munkatársa. Az eredmény pedig nehezen megjósolható, hiszen nincs kiforrott politikai tudat, jellemző például, hogy a programok helyett a döntő a jelölt származása.

Stefan Buchen szerint szinte biztosra vehető, hogy nem alakul ki majd olyan egyértelmű politikai megoszlás, mint Egyiptomban vagy Tunéziában. Azt azonban nem zárta ki, hogy végül a liberális erők mellett az iszlamista pártok szereznek sok szavazatot. Ami már csak azért is elképzelhető, mert Kadhafi idején sokan a valláshoz menekültek az elnyomás elől.

A legerősebb indulók

- Nemzeti Erők Szövetsége: 65 liberális párt koalíciója Mahmúd Dzsibríl, az ÁNT korábbi második embere, volt ideiglenes kormányfő vezetésével, aki az Egyesült Államokban tanult politológus. Ő maga nem indul parlamenti helyért.
- Igazság és Építés Pártja: A líbiai Muzulmán Testvériség politikai szárnya, vezetője Mohamed Szaván, aki Kadhafi idején politikai fogoly volt. A párt erkölcsi támogatást remél attól, hogy az egyiptomiak a múlt hónapban az ottani Muzulmán Testvériség jelöltjét választották meg államfőnek.
- Al-Vatan (Haza): Iszlamista csoport Abdel-Hakím Belhaddzs volt lázadó milíciavezérrel az élén, aki később a tripoli katonai tanács vezetője lett. Harcolt Afganisztánban is a tálibok oldalán, de azután eltávolodott tőlük. Az al-Vatan bírálói szerint a szervezetet Katar pénzeli, amely jelentős segítője volt tavaly a Kadhafi elleni, NATO-támogatta felkelésnek.
- Nemzeti Front: A Nemzeti Front Líbia Megmentésért nevű formációhoz tartozó csoport a Muzulmán Testvériség oldalhajtása, a vezetője Mohamed al-Magriaf ellenzéki értelmiségi.
- Al-Aszala: Szalafista iszlamista csoport Abdel-Bászit Gveila sejk vezetésével. Néhány női jelöltet is indít, akik teljesen elfedett arccal láthatók a plakátokon. A csoport úgy véli, hogy a politikai pártok nem férnek össze az iszlámmal, magát ezért "gyülekezetnek" nevezi.
- Centrista Áramlat: Vezetője Ali Tarhúni liberális jelölt, volt olajügyi és pénzügyminiszter. (MTI)