Ügynöknek számít a külföldi civil szervezet Oroszországban

Vágólapra másolva!
Az orosz törvényhozás alsóháza, a duma ismét büntetőjogi kategóriává minősítette pénteken a rágalmazást, és a sokszorosára emelte az ilyen cselekményekért kiszabható pénzbírságot. A képviselők úgy döntöttek, a külföldről pénzt kapó, nem kormányzati szervezeteket "ügynökökként" tartják nyilván.
Vágólapra másolva!

Az orosz törvényhozás alsóháza, a duma pénteken nagy többséggel elfogadta végső, harmadik olvasásban is az úgynevezett külföldi ügynökökről szóló törvényt. A nem kormányzati szervezetek, az NGO-k oroszországi működését megnehezítő és szigorúbb ellenőrzés alá vonó törvényre a szükséges 226 szavazat helyett 370 képviselő szavazott igennel. Mindössze hárman voksoltak ellene, egy képviselő tartózkodott.

Az új szabályozás a kihirdetése után nem kilencven, hanem 120 nappal később lép életbe, mivel a parlament ősszel külön törvényben kívánja szankcionálni annak be nem tartását. A november közepén életbe lépő törvény értelmében az Oroszországban politikai tevékenységet folytató, külföldről finanszírozott nem kormányzati szervezeteknek (NGO-k) "külföldi ügynökökként" kell az igazságügyi minisztériumban külön nyilvántartásba vétetniük magukat.

Az NGO-k oroszországi működését megnehezítő és szigorúbb ellenőrzés alá vonó szabályozás ellen hazai és nemzetközi jogvédő szervezetek egyaránt tiltakoztak. Ljudmila Alekszejeva, a moszkvai Helsinki-csoport vezetője még a parlamenti vita idején közölte, hogy inkább lemondanak a külföldi támogatásról, de nem hajlandóak "külföldi ügynökökként" nyilvántartásba vétetni magukat.

Az orosz államfő mellett működő emberi jogi tanács szakértői alkotmányellenesnek, a nemzetközi normákkal ellentétesnek és diszkriminatívnak minősítették a törvényt. Mihail Fedotov, a testület elnöke egyebek között azzal érvelt a törvény ellen, hogy az legalizálja a politikai szervezetek külföldi finanszírozását, ami ellentétes az orosz alkotmánnyal. A szakértők véleményét figyelembe véve és a különböző vallási közösségek felvetésére az egyházi szervezetek kikerültek a törvény hatálya alól.

Vlagyimir Putyin május 7-ei, harmadszori államfői beiktatása után ez már nem az első törvénymódosítás, amely komoly vitát és ellenkezést váltott ki Oroszországban. Június 8-án életbe lépett az ugyancsak sietősen megtárgyalt és elfogadott gyülekezési törvény, amely megszigorította a tömegmegmozdulásokra vonatkozó szabályozást. A duma a nyári szünetet megelőző utolsó ülésnapján elfogadta azt a törvényjavaslatot is, amely alapján a rágalmazás ismét büntetőjogi kategóriává minősül Oroszországban.