Feltárják az agyondicsért diplomata halálát

2012.07.22. 15:08

Ötven év után újabb kísérletet tesz rá egy nemzetközi bíróság, hogy megválaszolja: hogyan halt meg Dag Hammarskjöld, a második világháború utáni időszak egyik legnagyobb hatású diplomatája. Repülőgépe a forrongó Kongó határán zuhant le. Sokak tyúkszemére rálépett az ENSZ eltökélt és harcos főtitkára. Most különböző nagyhatalmak Hammarskjöld halálában játszott lehetséges szerepét vizsgálják.

Éles villanások hasítottak bele az éjszakába 1961 egyik szeptember közepi estéjén a rhodesiai (ma Zimbabwe) Ndola amúgy tiszta egén. Máig nem tisztázott, hogy honnan származtak ezek a villanások, és mi közük volt ahhoz a DC-6-os repülőgéphez, amely ugyanezen az éjszakán zuhant le, miközben leszállásra készült a kongói határ közelében fekvő város repülőterén.

A kora legmegbízhatóbb, legrobusztusabb és legjobban kezelhető repülőgépeként számon tartott DC-6-oson 15 ember utazott, köztük az időszak egyik legnagyobb hatású diplomatája, Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkár. A szerencsétlenséget csak egy ember élte túl - egy amerikai őrmester -, ő is csupán öt nappal.

A baleset okait annak idején több testület is vizsgálta, de nem jutottak értékelhető eredményre. Egy britek irányította vizsgálat pilótahibával magyarázta a zuhanást, az ENSZ által lefolytatott vizsgálat pedig nem talált semmi olyan bizonyítékot, amellyel alátámaszthatta volna bármelyiket a felmerülő három ok - emberi mulasztás, belső szabotázs, külső támadás - közül. Csak annyit jegyeztek meg, hogy egyik lehetőséget sem lehet minden kétséget kizáróan elvetni.

Ásványkincsek

A baleset idején a határ túloldalán, a Belgiumtól éppen függetlenné vált Kongóban polgárháború dúlt: az ország ásványkincsekben gazdag, Katanga nevű régiója nyílt háborút kezdett az elszakadásért, amelyben támogatták őket a kitermelésben érdekelt belgák, britek és amerikaiak, sőt a belga katonaság aktív segítségét is megkapták, jóllehet Belgium hivatalosan soha nem ismerte el függetlennek a térséget.

Forrás: AFP
Hammarskjöld Kongóban

Hammarksjöldöt sokan gyűlölték a térség fehér telepesei közül, elsősorban azért, mert az általa irányított ENSZ a Patrice Lumumba által vezetett leopoldville-i (ma Kinshasa) kormányt támogatta. Repülője szándékosan sötétedés után repült, hogy elkerüljék a katangai harci gépeket, és kerülő úton érte el Ndolát, hogy ne kelljen katangai terület fölé repülnie. A svéd diplomata azért utazott Ndolába, hogy személyes találkozón próbálja rábeszélni fegyverszünetre a katangai függetlenségi harcok vezetőjét, Moise Tshombét.

Hammarskjöld kulcsfontosságúnak tartotta a személyes találkozókat, és be is vetette magát, ha válságok megoldásáról volt szó. Első diplomáciai sikerét is így érte el: 1955-ben Kínába utazva ő vette rá a kínai kommunistákat, hogy engedjék szabadon azt a 15 amerikai repülőst, akik a koreai háborúban kínai területeken értek földet, és kémkedés miatt börtönbe csukták őket.

"Majd Dag megoldja"

A svéd politikusi családba született - apja miniszterelnök volt az első világháború idején, családja a 18. századtól szolgálta a svéd királyt - Hammarskjöld halála idején 8 és fél éve irányította az ENSZ-t. A róla szóló beszámolók mind felsőfokú jelzőkkel illetik tevékenységét, kiemelve, hogy a megválasztásakor a nagyhatalmak által várható könnyű irányíthatósága miatt támogatott, alig ismert svéd diplomata eltökéltségével a legfeszültebb hidegháborús körülmények között szerzett tekintélyt az ENSZ-nek.

Ő volt az, akinek irányítása alatt először indítottak ENSZ-békefenntartó missziót - a szuezi válság után -, és a New York Times szerint jelentőségét jelzi az is, hogy annak idején egy-egy válságos helyzetben az a mondás járta diplomáciai körökben, hogy "majd Dag megoldja".

A nagyhatalmakat azonban meglepte váratlan önállósága, és sokan hevesen kritizálták is. Kongói tevékenységével előbb a szovjeteket dühítette fel - egyenesen Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkár követelte lemondását, miután 1960-ban ENSZ-békefenntartókat küldött a polgárháború dúlta országba -, majd nemrégiben nyilvánosságra került táviratok szerint egy elvetélt ENSZ-akcióval - a katangai lázadók és általuk felbérelt zsoldosok ellen alig pár nappal a gépe lezuhanása előtt indított, de végül kudarcba fulladt Morthor Hadművelettel - a briteket és az amerikaiakat is magára haragította.

Forrás: AFP
Feszült volt a helyzet

A Guardian brit lap szerint John F. Kennedy elnök - aki egy alkalommal századunk legnagyobb államférfijának nevezte a főtitkárt - szinte toporzékolt a dühtől, és a britek is hasonlóan kiakadtak miatta - derült ki a tavaly nyilvánosságra került jelentésekből.

Lövésekről és lángoló gépről mesélnek

Egy svéd segélymunkás, Göran Björkdahl, aki az utóbbi években kiterjedt helyszíni kutatásokat folytatott Hammarskjöld halála ügyében, azt állítja, egyértelműek az indítékok a diplomata megöléséhez: a nyugati nagyhatalmak kongói ásványkincsek kiaknázásában meglévő érdekeltsége, illetve a gyarmati sorból frissen szabaduló államok fehér telepeseinek dühe.

A svéd segélymunkás számos, ma már 70-80 éves környékbeli szemtanút is felkutatott, akik egybehangzóan állítják, hogy Hammarskjöld gépét egy másik repülő lőtte le, de annak idején senki sem kérdezte őket erről. "Hirtelen megláttunk egy másik repülőt is, amely gyorsan közeledett a nagyobb géphez, és rálőtt, amely fényes villanásokat okozott. Aztán a gép irányt váltott, a nagyobbik repülő hangja pedig megváltozott. Süllyedni kezdett, és eltűnt" - idézte egyiküket a Guardian brit lap. Egy másik szemtanú látta is, ahogy a gép még a levegőben kigyulladt és lángolva a fák közé zuhant.

Az akkoriban a Ndola-közeli erdőkben szénégetőkként dolgozó szemtanúk szerint, amikor közelebb akartak menni a géphez, a térséget másnap hajnalban már lezárta a katonaság, és elzavarta őket, jóllehet csak aznap délután jelentették be hivatalosan, hogy megtalálták a roncsokat.

Nem új a gyanú

A korabeli vizsgálatok vagy figyelmen kívül hagyták, vagy kisebb jelentőségűnek állították be a környékbeliek beszámolóit, és az összeesküvés gyanúját erősíti egy helyi orvos visszaemlékezése is, aki szerint a szerencsétlenség egyetlen túlélőjét - egy amerikai őrmestert, akinek leállt a veséje - senki sem igyekezett jobb helyre vinni a rosszul felszerelt helyi kórházból, pedig megmenthették volna az életét. Az őrmester öt nappal a baleset után halt meg, de előtte azt állította, hogy a zuhanás előtt szikrákat látott a levegőben, és robbanást hallott a gépen.

Forrás: UN/DPI
Dag Hammarskjöld

A Guardiannek tavaly Björkdahl kutatási eredményeire brit diplomaták azt mondták, semmiféle vizsgálat nem fogja tudni bebizonyítani vagy cáfolni a Hammarskjöld halála körül mindig is meglévő összeesküvés-elméleteket. Húsz évvel ezelőtt már felmerült egy hasonló gyanú. 1992-ben két egykori ENSZ-diplomata írt levelet a Guardiannek azzal, hogy helyi érdekeltségieket féltő belga, amerikai és brit cégek által felbérelt zsoldosok lőtték le a főtitkár gépét. Állításaikat 20 egykori zsoldos magnószalagra mondott, majd legépelt vallomására hivatkozva tették. A szalagokat állítólag egy francia diplomata gyűjtötte még az 1970-es években.

Új vizsgálat

A zsoldosoknak állítólag csak figyelmeztető lövéseket kellett volna leadniuk, de az egyik lövés érzékeny helyen érte a gépet. A diplomaták név szerint említettek egy belga bányaipari céget, de a Union Miniere akkor közleményben utasította vissza a vádat, a korabeli vizsgálatok megállapításaira hivatkozva.

A főtitkár halála körüli, ötven éve tartó bizonytalanságnak most egy új nemzetközi testület hivatott véget vetni. A héten felállt bizottságban egy dán bíró, egy nyugdíjas svéd nagykövet, egy volt hágai főügyész és egy nyugdíjas brit legfelsőbb bírósági bíró kapott helyet, hogy kiderítse, mi okozta az ENSZ legnagyobb hatású főtitkárának végzetét. Vizsgálatuk eredményét az ENSZ közgyűlése elé fogják terjeszteni, de várhatóan nem lesznek jogi következményei.