Gyanús milliárdos szállt be az Obama elleni harcba

Egy szobakonyhás lakásból indulva lett Amerika egyik leggazdagabb embere, most pedig megmártózik a politikában is. A zsidó származású Sheldon Adelson önti a pénzt a republikánusokhoz, hogy megakadályozza Barack Obama hatalmon maradását, és az Egyesült Államok távolodását Izraeltől. Külföldi ügyletei körül azonban sokasodnak a kérdőjelek, és ez árnyékot vethet politikai szerepvállalására is.

George W. Bush, Dick Cheney, Rudy Giuliani és más konzervatív politikusok portréi díszítik Sheldon Adelson Las Vegas-i irodájának falát. Ő az Egyesült Államok hetedik leggazdagabb embere, aki az utóbbi hónapokban a republikánus párt egyik legbőkezűbb támogatójaként került a reflektorfénybe. Adelson akkor tűnt fel igazán, amikor újabb lendületet adott a küzdelemből kihullani látszó Newt Gingrich, republikánus elnökjelölti kampányának. A korábbi házelnököt a kaszinómágnás cégei akkor több mint 15 millió dollárral támogatták, de később aztán beállt a jelölési harcot végül megnyerő Mitt Romney mögé. A New York Times számításai szerint eddig összesen 35 millió dollárral támogatta a különböző republikánus kampányszervezeteket.

A Forbes magazin becslése szerint Adelsonnak 25 milliárd dolláros vagyona van, így akár egyedül is finanszírozhatna egy egész elnökválasztási kampányt is a magyar költségvetés körülbelül felét kitevő pénzzel.

"Én alapvetően ellenzem, hogy vagyonos emberek befolyásolják a politikát, de amíg lehet, csinálom" - mondta Adelson a Forbesnak, amikor a politikai adományokról faggatták és hangsúlyozta, hogy másokkal ellentétben nem igyekszik titkolni a támogatásokat. Adelson azt mondta, egyetlen kikötése volt a támogatásokkal kapcsolatban: pénzét ne használják fel sárdobálásra. Szerinte az ellenfelek alapvetően jószándékú figurák, akiket úgy kell megverni, hogy jobb programot mutat fel az ember. (Ennek némileg ellentmond ugyanakkor, hogy a támogatásokat kapó szervezetek sokszor lejárató hirdetéseket készítenek.)

Egy igazi héja

A zsidó származású Adelson elkötelezett repubikánus és büszke cionista. Felesége izraeli, és fia is megkapta az izraeli állampolgárságot. Az üzletember pedig, amellett, hogy Mitt Romney hétvégi jeruzsálemi beszédén is részt vett, Benjamin Netanjahu miniszterelnök régi támogatója és egy izraeli napilap tulajdonosa.

Forrás: AFP
Mitt Romney Jeruzsálemben

Adelson elmondta, hogy véget szeretne venni annak a szerinte szocialista gazdaságpolitikának, amelyet Obama képvisel. Kifogásolja azt, hogy szerinte az elnök nagyobb állami újraelosztást akar, szigorúbb gazdasági szabályozást és erősebb szociális hálót. Adelson szerint ez túlzott állami beavatkozást jelent az emberek életébe, és ő egyébként is úgy érzi, hogy az emberek nem vállalják semmiért a felelősséget és minden problémájuk megoldását az államtól várják. Attól fél, hogy az amerikaiknál eluralkodik ez a trend és az emberek nem csinálnak semmit, "csak várják, hogy kapjanak, ahelyett, hogy adnának".

Adelsonnak határozott külpolitikai elképzelései is vannak, különösen Izraelt illetően. Hevesen tiltakozik például az ellen, hogy a palesztin-izraeli konfliktust az úgynevezett "két állam-megoldással" (amelynek keretében a palesztinok is saját államot alapítanának) rendeznék. Szerinte ez ugyanis semmi mást nem jelentene, mint Izrael és a zsidó nép elpusztításának előszobáját. Ez a másik ok, amiért Adelson mindent megpróbál megtenni Obama újraválasztása ellen. A hivatalban lévő elnök ugyanis igyekezett a kétállamos megoldásnak kedvező körülményeket kialakítani (például azzal, hogy kérte, ne épüljenek új zsidó telepek a palesztin területeken) és emiatt, hűvösebbé vált a viszony Izrael és az Egyesült Államok között.

Forrás: AFP
Adelson és a felesége Romney izraeli körútjának egyik állomására érkezik

Mélyről jött

Adelson Boston egyik legszegényebb negyedében, egy szoba-konyhás lakásban látta meg a napvilágot 1933-ban. Apja litván zsidó bevándorló volt, aki taxisofőrként dolgozott, míg anyja Wales-ben született egy szintén zsidó ukrán szénbányász lányaként.

"Az ír gyerekek sokszor gumicsövekkel és boxerekkel támadtak ránk, ezért csak csapatban tudtunk közlekedni a környéken" - idézte fel a 78 éves, kitűnő szellemi állapotban levő üzletember a gyermekkorát a Forbesnak, és hozzátette, nagyon megedzette a háború idején Amerikában is egyre terjedő antiszemitizmus. Az egyetlen kitörési pontot az üzleti életben látta. 12 évesen a nagybátyjától kölcsönkért 200 dollárból megvett egy újságos standot, 16 évesen pedig már italautomatákat vásárolt és a gépek elhelyezésének forradalmasításával már megcsinálta a szerencséjét. Rájött ugyanis, hogy nem a gyárakban, heti 40 órában dolgozó embereket, hanem a non-stop nyitva tartó benzinkutak vásárlóit kell megcélozni az üdítőkkel.

A középiskola elvégzése után belépett a seregbe, majd elkezdett pénzügyi társkereséssel foglalkozni. Kisvállalatokat hozott össze kisebb bankokkal, hogy közösen csinálják meg a cégek tőzsdei bevezetését. Ezt követően újoncként kezdett el jelzáloghitel kereskedelemmel foglalkozni, amelyből szintén nagy pénzt kaszált. A hetvenes évek végén jött azonban az igazi üzleti fordulat. Az üzletember kereskedelmi vásárokat szervező céget gründolt, és elindította a las vegasi COMDEX-et, ami az akkor még sehol nem tartó számítógépes ipar szereplőit hozta össze. Adelson, aki a mai napig nem tudja használni a számítógépet, a nyolcvanas évekre egy százezres látogatottságú computeres kiállítás főszervezője lett, majd ennek hasznából megvette 128 millió dollárért első kaszinóját, a Sandset. Ennek felpörgetését követően eladta a COMDEX-et és belevágott Las Vegas egyik legnagyobb kaszinójának felépítésébe, ami a kétezres évekre a legjobban jövedelmező helyi komplexumává vált.

Veszélyes vizeken

Az üzeletember élete eddig a tipikus amerikai álom megvalósulása is lehetne, ám a következő üzleti lépéseinek körülményeit már a hatóságok is vizsgálják. A kaszinómágnás az utóbbi három évben, rakétasebességre kapcsoló külföldi, elsősorban kínai üzletei révén szerezte az igazán komoly jövedelmeit. Érdekeltségeivel több pénzt szerzett, mint például a Facebook alapító-tulajdonosa, Mark Zuckerberg. 12 milliárd dollárral szállt be a kínai fennhatóság alá tartozó Makaó szerencsejátékbizniszébe, és ezzel a Forbes szerint a legnagyobb külföldi befektetővé vált Kínában.

Forrás: AFP/Aaron Tam
Adelson hagyományos kínai táncot néz makaói kaszinójának megnyitóján

A New York Times információi szerint Adelson a makaói szerencsejáték-liszenszért cserébe segített a kínai pártvezetésnek a 2008-as pekingi olimpiai játékok rendezési jogának elnyerésében. A kommunista vezetés ugyanis félt attól az amerikai kongresszus előtt heverő határozattól, amely elítélte volna Kínát az emberi jogsértések miatt. Az üzletember ezért megígérte a pekingi polgármesternek, hogy megpróbál minden tőle telhetőt megtenni azért, hogy az olimpiai rendezési helyszínéről szóló döntés előtt ne szavazzanak a határozatról. Az üzletember nem sokkal később egy július 4-i barbecue party alkalmával utolérte a kongresszus akkori republikánus vezetőjét, Tom DeLayt, aki biztosította Adelsont, hogy a törvény még egy jó darabig biztos nem kerül a ház elé, mert egy sor másik jogszabálytervezet megelőzi a kínai határozatot. Adelson érdekeltségei egyébként még egy kínai kosárcsapatot is megvettek, és megnyílt az amerikai-kínai kereskedelmi kapcsolatokat felvirágoztató Adelson Center is, ám ezek a projektek végül csődöt mondtak, és a kínaiakkal való kezdetben jó kapcsolat is megromlott. Olyannyira, hogy a kínai hatóságok is vizsgálódnak a Sands körül.

A terjeszkedés szemet szúrt az amerikai hivataloknak is, amelyek szintén nyomozni kezdtek. A nyomozás iratai szerint gyanús például az, hogy Adelson 750 ezer dollár fizetett egy Leonel Alves nevű makaói törvényhozó jogi tanácsadással foglalkozó cégének, hogy segítse a Sands beruházásait. A makaói férfi három politikai tisztséggel is rendelkezik, ami összeférhetetlennek tűnik a jogi tanácsadói tevékenységgel: tagja a helyi önkormányzatnak, tagja Makaó kvázi helytartó, 10 fős tanácsadó testületének, és tagja a Kínai Népi Tanácsadó Konferenciának is. Az amerikai törvények szigorúan meghatározzák a külföldi üzletszerzés szabályait, ez a kapcsolat pedig felveti a korrupció gyanúját. A Wall Street Journal nyilvánosságra hozott egy levelet, amelyben Alves azt írta a Sands egyik vezetőjének, hogy Pekingben valaki 300 millió dollárért "meg tudná oldani" a cég makaói ügyeit. Egy másik alkalommal pedig a makaói politikus 18 ezer dollárért kísérte el pekingi útjára Adelsont.

A ProPublica nevű oknyomozó újságíró csoport és a Kaliforniai Egyetem Oknyomozó Újságíró Programja olyan dokumentumokat is megszerzett, amelyek azt bizonyítják, hogy a Sands egyik leányvállalata a kínai szervezett bűnözéssel és a hongkongi a triádokkal is kapcsolatban állt. (Triádnak nevezik a kínai maffiát, szervezetük szigorúbb, szektákra jellemző szabályokra épül). Adelson cégcsoportjának üzleti partnerei között volt például egy olyan vállalkozás, amelynek élén a hongkongi üzletember, Cheung Chi Tai áll, akit egy 1992-es szenátusi jelentés a kínai alvilág fejeként aposztrofált. Ez a cég és a Sands-szel kapcsolatban álló más vállalkozások szervezték a szerencsejátékozni utazó kínaiak utaztatását, hitelt is adtak nekik, majd a vesztes játékosokon be is hajtották az adósságokat. Egy másik dokumentum pedig azt bizonyítja, hogy Adelson egyik cége üzletelt Charles Heung Hong Kong-i filmproducerrel, aki egyben a Sun Yee On nevű triád vezetője is.

A hatóságok azt követően kezdtek el nyomozni, hogy a Sands kínai leányvállalatának vezetőjét kirúgták, mert többször összeszólalkozott Adelsonnal a kínai alvilággal való kapcsolattartás miatt. Adelson minden vádat határozottan elutasít, és azt állítja, hogy a hatóságok hamis feltételezésekre építve nyomoznak, amelyek korábbi sértett kollégáitól származnak.

Adelson pénze ugyan jól jön a republikánusoknak, de a cégei körüli gyanú akár káros is lehet. Nemcsak a demokraták használhatják ezt támadási felületként, de már a 2008-as republikánus jelölt, John McCain is tett megjegyzéseket a gyors és gyanús sikerből származó pénzből adott támogatásokra. A veterán politikus kijelentette, hogy gátat kell szabni a külföldi üzeletekből származó pénzek politikába áramlásának, külön kiemelve Adelson makaói kaszinókból származó millióit.