Megnyerte a harcát, huszonegy évet kapott Breivik

2012.08.24. 9:44

Huszonegy éves börtönbüntetésre ítélte az oslói bíróság pénteken Anders Behring Breiviket, aki tavaly nyáron 77 embert mészárolt le egy szigeten. Ez a legsúlyosabb börtönbüntetés, amelyet Norvégiában ki lehet szabni. Breivik a per kezdete óta azért küzd, hogy bebizonyítsa, épelméjű, nem az őrület vitte rá a tömeggyilkosságra. Ez sikerült neki.

Pénteken hirdetett ítéletet a norvég bíróság Anders Behring Breivik ügyében, a bíróság szerint a norvég tömeggyilkos nem elmebeteg, ezért büntethető. Breivik a norvég törvények szerint kiszabható legnagyobb büntetést, 21 év börtönt kapta. Breivik tavaly nyáron 77 embert megölt, 240-et pedig megsebesített, amikor bombát robbantott Oslo belvárosában, majd lövöldözni kezdett a norvég munkáspárt ifjúsági táborban.

Ha beszámíthatatlannak nyilvánítják, akkor hátralévő életét pszichiátriai intézetben kellett volna töltenie. A 33 éves férfi a per során végig azt állította, hogy nem elmebeteg, és visszautasította, hogy bűnösnek vallja magát. Breivik szerint tette szükséges volt ahhoz, hogy megállítsák Norvégia eliszlámosodását, amelyért szerinte a norvég munkáspárt a felelős. Az ügyészség Breivik beszámíthatatlanná nyilvánítását kérte a bíróságtól, azonban a pénteken ítéletet hozó bírák egyhangúan épelméjűnek nyilvánították a férfit.

Csütörtökön biztonsági okokból kordonnal vettél körbe az oslói bíróság épületét. Breivik a pénteki tárgyaláson egy külön a számára épített üvegkalitkában követte az eseményeket, hogy megóvják az áldozatok hozzátartozóinak haragjától. Breivik a per során többször hangoztatta, hogy számára a megsemmisüléssel érne föl, ha elmebetegnek nyilvánítanák. A bíróság a per során több orvosszakértői véleményt is kért Breivik szellemi állapotáról. Az első jelentés még arról számolt be, hogy a tömeggyilkos skizofrén, azonban a második jelentés már épelméjűnek nyilvánította.

Forrás: AFP/Odd Andersen
Breivik boldogan vette tudomásul az ítéletet

Korábban Breivik arról is beszélt, hogy szánalmasnak tartaná a börtönbüntetést, mert szerinte a perének vagy felmentéssel, vagy halálbüntetéssel kellene végződnie. Többször is a Templomos Lovagok iszlámellenes szervezet tagjának nevezte magát, azonban a szervezetről szinte semmit nem volt hajlandó elárulni, a norvég bíróság szerint az sem egyértelmű, hogy egyáltalán léteznek a Templomos Lovagok.

Breivik a bíróságon azt mondta, szerb nacionalisták inspirálták a gyilkosságokat, és szeretett volna eltávolodni a nácik által propagált szélsőjobboldaliság "régimódi iskolájától". Dicsérte az al-Kaidát is, és bírálta a norvég férfiakat, akik szerinte elnőiesedtek. Többször hangsúlyozta, hogy militáns kereszténynek tartja magát.

Breivik állítása szerint eredetileg nem lövöldözni akart a norvég munkáspárt ifjúsági táborának a helyszínén, de szerinte a norvég és az uniós hatóságok "nem hagytak más lehetőséget" neki, mivel megnehezítették a bombagyártáshoz szükséges hozzávalók beszerzését.

 

Az ítélethirdetés



Breivik azt mondta, nem akart 18 éven alattiakat megölni Utoyán, de nehezen tudta megállapítani a korukat, mert háttal álltak neki.

Az eredeti terv szerint egyébként a volt munkáspárti miniszterelnök, Gro Harlem Brundtland érkezéséhez időzítette volna a támadást. Az oslói bombamerénylettel, amelynek nyolc áldozata volt, nem volt elégedett, mivel a kormány tagjait és a miniszterelnököt is meg akarta ölni.

Breivik büszke magára

Breivik korábban azt állította, hogy fiatalon legalább hússzor került összetűzésbe muszlimokkal, akik szerinte rendszeresen követtek el bűncselekményeket, bántalmazták barátait, és egyszer az ő orrát is betörték. Az ügyész azonban zavarba hozta, és kiderült: nem is biztos, hogy minden támadója muszlim volt, betört orráról nincs semmilyen orvosi lelet, és végül Breivik is elismerte, hogy erősen felnagyította a muszlimokról szóló rossz tapasztalatait.

A férfi ennek ellenére kitartott amellett, hogy a rossz tapasztalatok sodorták a szélsőséges nacionalizmus útjára. Kezdetben hagyományos keretek között akart politizálni, egy populista jobboldali pártban városi képviselő akart lenni. Pártja azonban szerinte túl sok kompromisszumot kötött a politikai korrektség miatt, ezért elfordult a demokráciától, és a brutális erőszakot választotta véleménye érvényesítéséhez. Azt mondta, tudatában volt annak, hogy az emberek szörnyetegnek fogják tartani, de szerinte a történelem őt fogja igazolni.

Breivik az általa elkövetett mészárlást jó szándékúnak nevezete, azt mondta, nem gonoszságból ölt, hanem azért, hogy elkerüljön egy nagyobb konfrontációt Európában. Azt mondta, nem tekinti ártatlanoknak az Utoya-szigeten lemészárolt fiatalokat sem, mivel ők a baloldali norvég kormánypárt ifjúsági szervezetének tagjaiként a multikulturalizmus rendszerét építették. Kijelentette: ma is ugyanazt csinálná, és tettét "a legkifinomultabb és legnagyszerűbb politikai támadásnak" nevezte, amelyet Európában a második világháború óta elkövettek.

KAPCSOLÓDÓ CIKK