Kiszabadul-e a sarokba szorított Obama?

Vágólapra másolva!
Négy éve tömegek ünnepelték Barack Obamát, mostanra azonban megfogyatkoztak. Az elnök ugyanakkor egyáltalán nem esélytelenül fordul rá a novemberi választásra, és az e heti pártgyűlésen megmutathatja azt is, hogy a kampánya nemcsak abból áll, hogy ellenfelével ijesztgeti a választókat.
Vágólapra másolva!

Barack Obama ellentmondásos viszonyban van a demokrata elnökjelölő gyűlésekkel. 2000-ben épp elszenvedett egy csúnya vereséget egy helyi választáson Chicagóban, és amikor ez után megérkezett a konvenció helyszínére, Los Angelesbe, a reptéren kiderült, hogy az autókölcsönző nem fogadja el a hitelkártyáját. Végül eljutott a gyűlésre, de annyira jelentéktelen embernek számított, hogy nem sikerült olyan belépőt szereznie, amivel bejuthatott volna a küldötteknek fenntartott széksorok közé. Senkit nem izgatott a fiatal és Chicagón kívül ismeretlen politikus, és még a konvenció vége előtt hazautazott.

Forrás: AFP/Getty Images/Joe Raedle
Obama a 2008-as kampány egyik rendezvényén

Jött aztán 2004, amikor országosan ugyan még mindig nem volt túl ismert, de demokrata körökben már felfigyeltek rá, és őt kérték fel arra, hogy mondja el a konvenció központi beszédét. Ezekre jellemzően a gyűlés elején szokott sor kerülni, és a jelentőségüket növeli, hogy a nagy tévécsatornák is élőben közvetítik. A saját rendkívüli élettörténetéről és az ország egységéről szónokló Obama számára ez a szereplés hatalmas lendületet adott: kapkodtak érte a politikai tévéműsorok szerkesztői, majd amikor néhány hónappal később megnyerte az Illinois állambeli szenátorválasztást, túlzás nélkül sztárként fogadta őt az országos média Washingtonban. A pályaíve gyorsan tovább emelkedett, aminek egyik csúcsa a 2008-as konvenció volt, ahol grandiózus körülmények között, egy hatalmas stadionban, a háta mögött görög oszlopokat mintázó díszlettel fogadta el a Demokrata Párt elnökjelöltségét.

Rossz úton akkor és most is

Most eljött egy újabb konvenció ideje, és talán minden eddigi közül ennek van a legnagyobb tétje Obama számára. Kedden gyűlnek össze a demokrata küldöttek az észak-karolinai Charlotte-ban, és ugyan nem kérdés, hogy ismét őt fogják jelölni a novemberi 6-i elnökválasztásra (nincs is más jelölt), most sokkal kedvezőtlenebb politikai körülmények között kell kampányolnia, mint négy évvel ezelőtt. Akkor csúcsosodott ki a pénzügyi válság, amelyért a választók a Fehér Házat addig uraló republikánusokat tették felelőssé. A felmérések azt is kimutatták, hogy az emberek többsége úgy látta, rossz úton halad az ország, ezért bizakodva fogadták a remény és választás jelszavával kampányoló, és már pusztán a nevével és részben afrikai származásával is újdonságot hozó Barack Obamát.

A gond ugyanakkor az elnök számára az, hogy a többség most is úgy érzi, hogy rossz irányba mennek a dolgok. A gazdaság továbbra is gyengélkedik, amerikai viszonylatban magas (több mint 8 százalékos) a munkanélküliség, a már négy évvel ezelőtt is tetemes államadósság pedig még tovább duzzadt az Obama-elnökség alatt. Az elnök kampánystábja azzal érvel, hogy Obama intézkedései - különösen a 2009 elején elfogadott gazdasági ösztönző csomag és az autóipar megmentése - nélkül még rosszabb lenne a helyzet. Az persze nem számít kifejezetten erős üzenetnek, hogy "lehetett volna rosszabb is", de Obama helyzetét emellett nehezíti az is, hogy rendkívül erős a kontraszt a négy évvel ezelőtti kampányához képest.

Forrás: AFP/Mladen Antonov
Megmentette a munkahelyünket - hirdetik Obama támogatói a pólójukon

Bár akkor sem riadt vissza ellenfelei bírálatától, a hangsúly mégis a pozitív üzeneteken volt, most viszont a hirdetései és beszédei nagyrészt arról szólnak, hogy milyen óriási veszélyt jelentene az országnak a republikánus elnökjelölt, Mitt Romney győzelme. A sötét hangnem mellett a kontrasztnak vannak olyan látványos megnyilvánulásai is, hogy ugyan Obama kampányrendezvényei továbbra is hatalmas tömegeket vonzanak, de közel sem akkorákat, mint 2008-ban. Jó példa erre, hogy Obama ismét egy hatalmas stadionban mondja majd a beszédet, és a demokrata párt annyira igyekszik mindent megtenni azért, hogy a létesítmény megteljen, hogy gyakorlatilag bárkinek adnak jegyet. Az [origo] tudósítója is találkozott olyan emberrel, aki néhány óra önkéntesi munkáért cserébe kapott jegyet, és vannak sajtóhírek olyan republikánusokról is, akik gond nélkül hozzájutottak belépőkhöz.

Az emberek azért még kedvelik

A kedvezőtlen politikai környezet ellenére egyáltalán nem esélytelenül fordul rá Obama a kampány utolsó szakaszára. A felmérések azt mutatják, hogy továbbra is nagyjából ugyanakkora a támogatottsága, mint Romneynak, akinek a múlt heti republikánus konvenció sem adott komoly lökést. A választók többsége ugyan elégedetlen azzal, ahogy Obama kezeli a gazdasági problémákat, de a kutatásokból az is kiderül, hogy az emberek nagyrészt továbbra is az előző republikánus vezetést tartják felelősnek a nehéz helyzetért. Az is nyilvánvaló a felmérésekből, hogy Obamának különösen nagy az előnye, ha a személyes kedveltséget nézzük: egy friss Reuters-kutatás szerint az elnököt a szavazók 48 százaléka kedveli, míg Romneyt csak 32 százalék.

Forrás: AFP/Getty Images/J. D. Pooley

A demokraták számára kedveznek elvileg az amerikai választási rendszer sajátosságai és a társadalmi változások is. Előbbi azért, mert az amerikaiak nem közvetlenül választják az elnököt, hanem egy úgynevezett elektori testületen keresztül, amelybe minden állam a lakosságának nagyságától függően küld tagokat. A legtöbb állam stabilan besorolható valamelyik párthoz, így a választási küzdelem valójában csak mintegy tucatnyi bizonytalan államban zajlik. Mivel Obamának négy évvel ezelőtt sikerült nyernie olyan államokban is, amelyek republikánusnak voltak elkönyvelve, ezeken a helyszíneken most is kemény csata várható (ilyen például a fővárossal szomszédos Virginia vagy éppen a demokrata konvenciónak is helyet adó Észak-Karolina). A különböző elemzések szerint a demokraták ezért kedvezőbb pozícióból indulnak, mint a republikánusok: a Real Clear Politics nevű oldal összesítése szerint az összesen 538 elektori testületi helyből Obama már most a magáénak tudhat 221-et, míg Romney csak 191-et (legalább 270 elektori hely kell a győzelemhez).

A társadalmi változások pedig azért segíthetik a demokratákat, mert hagyományosan inkább őket támogatják az egyre népesebb számú latin szavazók. A republikánus konvención voltak is olyan hangok (például Condoleezza Rice egykori külügyminiszter), amelyek arra figyelmeztették a pártot, hogy ha továbbra is elsősorban a fehér szavazókra építenek, akkor hosszú távon elveszíthetik a befolyásukat. Egyelőre ugyanakkor a republikánusok nem adják jelét annak, hogy magukhoz akarnák édesgetni a latin szavazókat. Bár vannak a pártnak spanyol anyanyelvű politikusai, a republikánusok hivatalos álláspontja továbbra is az, hogy mereven ellenzik az országban tartózkodó (és dolgozó) illegális bevándorlók bármilyen formában történő befogadását. Ez riasztó a latin szavazók számára, sokan közülük ugyanis családi és egyéb kötelékeken keresztül kötődnek a zömében latin országokból érkező illegális bevándorlókhoz.

Van tehát oka az optimizmusra Obamának, a győzelemhez ugyanakkor várhatóan többre lesz szükség, mint hogy a szerinte szélsőséges nézeteket képviselő republikánusokkal ijesztegeti a választókat. Az általános várakozás ezért az, hogy a konvención megpróbálja majd minden eddiginél világosabban megfogalmazni, hogy mit várhatnak tőle az amerikaiak a következő négy évben. Valószínűleg nem fog olyan nagy és hangzatos ígéreteket megfogalmazni, mint 2008-ban, de várható, hogy előáll valami olyan üzenettel, ami lökést adhat a kampányának. Erre már csak azért is szüksége lesz, mert épp a konvenciót követő napon, pénteken kerülnek majd nyilvánosságra a legfrissebb állásadatok, és ha azok ugyanolyan sötét képet festenek majd a munkaerőpiacról, mint az elmúlt hónapok számai, akkor azt politikai riválisai nyilván nem fogják szó nélkül hagyni.

A konvenció híreiért kövesse az [origo] washingtoni tudósítójának blogját, a Potust http://potus.postr.hu/.