Kincset érő vakondtúrások fölött huzakodik Kína és Japán

2012.09.18. 10:02

Kecskék és vakondok lakta földdarabok miatt hergelték fel magukat a kínaiak, akik japán autókat gyújtanak fel, üzleteket támadnak meg, és még a legnépszerűbb pornósztárjukra sem hallgatnak. Japán és Kína évszázadok óta küzd az olaj- és gáztartalékaik miatt értékes földdarabokért, de ilyen feszült még sosem volt a helyzet. Már az Egyesült Államok is nyílt konfliktustól tart, és félhet is, mert a két civakodó óriás akaratlanul is beleránthatja a mélyülő konfliktusba.

Háromszáz kecske és egy általuk veszélyeztetett helyi vakondfaj egyedei lakják az egyiket a közül az öt sziget és három sziklazátony közül, amelyek miatt ölre menne egymással Kína és Japán. A Szenkaku - kínaiul Tiaojü, angolszász nyelvekben régebben Ananász - szigetekként emlegetett földdarabokról régóta vitázik a két állam, de eddig még nem feszítették pattanásig a húrt ennyire.

Japán a napokban államosított hármat a magántulajdonban lévő szigetekből, ami tovább gerjesztette a kínaiak haragját, akik saját területüknek tekintik az alig 7 négyzetkilométer összterületű földdarabokat, és érzékenyen reagálnak minden velük kapcsolatos eseményre.

Kedden tüntetők ezrei gyülekeztek Japán pekingi nagykövetsége előtt. A jelszavakat skandáló és az épületre vizespalackokat dobáló tömeget rohamrendőrök igyekeztek kordában tartani. Szeptember 18-a eleve érzékeny dátum a kínai-japán kapcsolatokban: 1931-ben ezen a napon robbantottak fel japán katonák egy vasútvonalat Mandzsúriában, ami előjáték volt Kína északkeleti részének japán megszállásához.

Forrás: AFP/Sam Yeh
Japán-ellenes tüntetők Kínában

A szigeteken kedden reggel két japán aktivista jelent meg rövid időre, és a japán parti őrség jelentette, hogy egy kínai halászhajót észleltek a környéken. Korábban a kínai sajtó közölte, hogy elindult a szigetek felé egy ezer hajóból álló halászflotta, hogy az ottani vizeken halásszon. A Kyodo japán hírügynökség szerint félő, hogy a kínai hajók konfliktusba kerülnek a japán parti őrség naszádjaival, ráadásul állítólag a kínai halászokat is kísérik kínai hadihajók. Kedd délelőtt a kínai halászflotta helyzetéről még nem volt hír, pedig korábban hétfő estére becsülték megérkezésüket.

A Japán-ellenes tüntetések a hétvégén példátlan erőszakba csaptak át, japán érdekeltségű boltokat, üzemeket támadtak meg több kínai városban. Volt, aki saját japán autóját lobbantotta lángra dühében, több japán cég ideiglenesen felfüggesztette a termelést kínai gyáraiban. A kínai kormány számos randalírozót letartóztatott, de jelezte, fenntartja területi igényét.

A BBC szerint a japán befektetőket elijesztheti a konfliktus, ami kellemetlen hatással lehet Kína gazdaságára. Kínai lapok ugyanakkor arról írnak, hogy Japán néz újabb elvesztegetett évtized elébe, ha a konfliktus miatt kárt szenvednek a gazdasági kapcsolatok. Többen a japán áruk bojkottjára szólítottak fel, a brit Guardian szerint kínai utazási irodák sorra mondják le társasutazásaikat. A két állam kölcsönösen egymás legnagyobb kereskedelmi partnere, forgalmuk közel évi 350 milliárd dollár.

Forrás: Google Föld
A szigetek elhelyezkedése

Az indulatokat még egy Kína-szerte nagy népszerűségnek örvendő japán pornósztár, Aoi Szola sem tudta csitítani, aki a napokban a kínai Twitteren, a Sina Weibón biztatta barátságra 13 millió kínai követőjét. A több százezer kommentelő többsége azonban negatívan reagált rossz kínaisággal írt üzenetére.

Sokáig fütyültek rá

Bár a japán állam a napokban 30 millió dollárt fizetett a szigetekért eddigi tulajdonosaiknak, de ezek sorsa csak az utóbbi évtizedekben izgatja Kínát és Tajvant is. Korábban néhány szemfüles japán nemesi családon kívül senki nem foglalkozott a lakatlan földdarabokkal. A szigetek jelentőségét elhelyezkedésük adja, mivel fontos hajózási útvonalak mentén fekszenek, halban gazdag vizeken, ráadásul az 1960-as évek végén szénhidrogén-lelőhelyeket fedeztek fel a térségben.

Forrás: AFP/Yoimuri Shimbun
Partra szálló aktivisták

Kína szerint valaha Tajvanhoz tartoztak a szigetek, Japán szerint viszont soha nem tartoztak senkihez, egészen addig, amíg ők nem nyilvánították saját területüknek 1895-ben, az első kínai-japán háború után. Lakatlanságuk miatt egyik fél sem tulajdonított különösebb jelentőséget a szigeteknek, így a japán Koga nemesi főcsalád tagjai könnyen szerezték meg előbb bérleményként, majd néhány évvel később meg is vásárolták a földdarabokat. A Kogák halfeldolgozót létesítettek itt, a 200 embernek munkát adó üzem 1940-ig működött.

A második világháború után Japán lemondott fennhatóságáról, és az egymással elfoglalt Kína és Tajvan közül egyik sem emelt kifogást az 1951-es San Franciscó-i megállapodás ellen, amelyben a második világháború után rendezték a térség helyzetét. Japán szerint Kína és Tajvan csak az után kapott észbe, hogy kiderült, nagy gáz- és olajmezők lehetnek a közelben. A szigeteket a Japánnak való 1971-es visszaadásukig az USA ellenőrizte. Egy évre rá a Kogák eladták a szigeteket egy másik gazdag japán családnak, a Kuriharáknak, akiktől a kormány most megvásárolt a nyolc földdarabból hármat.

Aktivisták, halászok, parti őrség

A feszültség az 1990-es évek második felében kezdett éleződni, amikor egy japán csoport világítótornyot épített, és rendszeressé váltak a kínai hajók látogatásai is. Ekkor történt, hogy a konfliktus miatt egy hongkongi aktivista beleugrott a tengerbe, és belefulladt. Azóta számtalanszor próbáltak kínai és tajvani aktivisták eljutni a szigetekre. 2004-ben a japánok letartóztattak hét kínait, akik a fő szigeten kötöttek ki. Rendszeressé váltak a feszült találkozók a japán parti őrség és a kínai vagy tajvani halászhajók között is.

Forrás: AFP/Mainichi Shimbun
Japán és tajvani hajók akcióban

Az eddigi legkomolyabb incidens 2010-ben történt, ekkor Japán lefoglalt egy kínai halászhajót, ami összeütközött az egyik őrnaszádjával. Ebből diplomáciai botrány lett, Kínában sokfelé tartottak kisebb Japán-ellenes tiltakozásokat, és az ideges hangulat miatt el is kellett halasztani több japán eseményt a sanghaji világkiállításon. Japán végül elengedte a halászhajó 14 fős személyzetét.

Nyakig benne az USA is

Az idei konfliktust Isihara Sintaro tokiói kormányzó indította el, aki áprilisban bejelentette, hogy közpénzből kell megvásárolni a szigetet, és felvetette, hogy fejleszteni kezdik a területet. A BBC szerint a japán kormány az államosítással a kormányzó lépését igyekezett megelőzni, hogy elkerüljék a szigetek minden bizonnyal még komolyabb botránnyal fenyegető fejlesztését.

Júliusban a kínai flotta partraszállást szimulált a szigeteknél, a hétvégén "sikeres járőrözésre" küldte a környékre hat hadihajóját, de a japán parti őrség naszádjai is rendszeresen megjelennek a vitatott területek közelében. Augusztusban több Peking-barát aktivista próbálta megvetni a lábát a szigeten, de letartóztatták és hazatoloncolták őket. Később japán nacionalisták is megjelentek.

Forrás: AFP/JIJI Press
Vakondok otthona

A japán kormány a BBC szerint várhatóan nem fog engedni, mivel egyrészt már birtokon belül van, másrészt közelednek a választások is. A japán sajtó is arról találgat, hogy a két fél akár korlátozott tengerészeti összecsapást is kockáztatna, hogy megvédje igazát. A szigetek miatti vita a Dél-kínai-tengeren tapasztaltakkal - ahol a Fülöp-szigetekkel került konfliktusba Kína, néhány ugyancsak olajmezőkhöz köthető szikladarab miatt - együtt jelzi, hogy az ország a korábbinál jóval erőteljesebben kiáll területi igényei mellett.

A két állam közötti feszültség azonban nemcsak a világgazdaságban betöltött vezető szerepük miatt fenyeget komoly nemzetközi problémával. Az ügyben nyakig benne van az Egyesült Államok is, amely már nyugalomra intette a kínai és a japán illetékeseket. "Félő, hogy ha ez a két ország provokálni kezdi egymást a szigetek miatt, valamelyik rosszul dönt, ami erőszakhoz és konfliktushoz vezethet" - mondta a hivatalos ázsiai körútját hétfőn Japánban kezdő, majd onnan Pekingbe utazó Leon Panetta amerikai védelmi miniszter.

Az Egyesült Államok ugyan jelezte, hogy nem foglal állást a vitában, a két ország magánügyének tekinti a kérdést, csakhogy közben Japánhoz köti egy ötven évvel ezelőtti szerződés. Az 1960-ban megkötött amerikai-japán biztonsági egyezmény értelmében köteles lenne kiállni Japán mellett, ha a szigetországot külső támadás érné. Ha nem áll ki mellette, elismeri, hogy nem tekinti Japán területének a szigeteket.

KAPCSOLÓDÓ CIKK