Mintha minket támadtak volna a szírek

A Szíriával fegyveres konfliktusba bocsátkozó Törökország védelméért NATO-tagként egyaránt felel az USA vagy Magyarország. Ankara a héten már sokadszorra vitte a szövetség elé a szerinte területi épségét fenyegető szíriai agressziót, de a magyar Külügyminisztérium szerint egyelőre fel sem merült, hogy harcba kellene vonulni a törökök oldalán. Annál is kevésbé, mert a háború sem Szíriának, sem Törökországnak nem érdeke, és csak arra jó, hogy az egész NATO-t belerángassa a szíriai polgárháborúba.

Egyre jobban eldurvul a polgárháborúban fuldokló Szíria és a szíriai felkelőket leplezetlenül támogató Törökország konfliktusa a Közel-Keleten, ahol a héten immár egymás területét lőtték a két ország csapatai. Szíria júniusban lelőtt egy török vadászgépet, a héten pedig a szíriai hadsereg lövedékei öt embert öltek meg egy határ menti török faluban. A legújabb agresszióra válaszul a török hadsereg is támadásba lendült, szíriai célpontokat lőtt a határ túloldalán, majd csütörtökön a török parlament felhatalmazta a hadsereget, hogy akár be is nyomuljon Szíria területére.

Bár Recep Tayyip Erdogan török kormányfő jelezte, hogy a felhatalmazással országának nem célja háborúba keveredni, a lehetőség immár adott; mivel pedig Törökország a NATO tagja, fegyveres konfliktusa minden tagállamot érint. Ankara a héten ismét a NATO elé vitte ügyét, és a szövetség alapszerződésének 4. cikkelyére hivatkozva kért tanácskozást.

Ez a cikkely azt mondja ki, hogy ha egy tagállam veszélyeztetve érzi területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát, joga van tanácskozást kérni a többiektől. Az összehívott tanácskozáson a NATO jogosnak is találta a török aggodalmat, és felszólította Szíriát, hogy azonnal állítsa le az agressziót, majd közölte, hogy "a szövetség készenlétben áll Törökország oldalán". Magyarország szintén közleményt adott ki, amely szerint Budapest "teljes szolidaritással kiáll szövetségese, Törökország mellett".

Szíriai lövedékek csapódtak be Törökországban

Képlékeny kötelezettség

A szövetség közös felszólalása azért fontos, mert a NATO-t létrehozó washingtoni szerződés kimondja, hogy amennyiben bármelyik tagállam területét fegyveres támadás éri, azt minden tagállam a saját maga ellen irányuló támadásnak tekinti. Ilyen esetben a NATO-tagok mindegyike köteles a közös önvédelem jogával élve segítséget nyújtani a megtámadott tagállamnak. Mivel a héten Törökország területét érte támadás, ez a kötelezettség akár már aktuálissá is válhatott volna, de az [origo]-nak név nélkül nyilatkozó külügyi illetékesek szerint eddig mégsem került szóba.

Mivel Törökország hangsúlyozottan csak a 4. cikkelyre hivatkozva kért konzultációt, egyelőre nem lépett életbe a szövetség alapszerződésének 5. cikkelye, amely a kollektív önvédelemről szól. A NATO értelmezése szerint Törökország még nem mondta ki, hogy támadás érte, hiszen az összecsapások után Szíria hivatalosan bocsánatot is kért. A törökök egyelőre csak "veszélyben érzik magukat", így egyelőre nincs terítéken, hogy a NATO többi tagállama, köztük Magyarország katonai segítséget nyújtson.

Természetesen a helyzet elfajulásával erre is sor kerülhet, de ez még csak hipotetikus verzió. A nemzetközi beavatkozáshoz először a törököknek kellene kérnie az 5. cikkely életbe lépését, azt állítva, hogy megtámadták őket, és komolyan indokolva a segítségkérést. Ezután a török kérést előbb megvitatná a NATO többi tagállama, és ha ők is úgy látják, hogy az indok jogos, akkor kell mozgósítani a szövetségesek hadseregeit.

A török hadsereg felhatalmazást kapott, hogy benyomuljon Szíriába

A dolgot meglehetősen képlékennyé teszi, hogy a NATO nem deklarálja pontosan, melyik az a pont, amelytől kezdve támadásnak tekinti a külföldi agressziót: három leesett gránát kell-e hozzá, vagy hadüzenet és bevonuló tankok. Ha a tagállamok végül úgy döntenek, hogy menni kell, akkor pedig azt is meg kell még vitatniuk, hogy milyen mértékű válasz indokolt a támadás ellensúlyozására. Ha ebben is megszületett az egyetértés, Magyarország részvételének pontos mikéntjéről a magyar kormánynak kell döntenie a lehetőségeihez mérten.

Nem a törököket kell félteni

Mivel a Külügyminisztérium szerint a jelenlegi helyzet nem indokolja az 5. cikkely alkalmazását, Magyarországnak egyelőre nincs különösebb tennivalója a török-szíriai konfliktussal kapcsolatban. A szíriai helyzet természetesen foglalkoztatja Magyarországot, de jelenleg az agressziót elítélő csütörtöki magyar közleményen kívül nem tartanak szükségesnek további lépéseket - tájékoztatták az [origo]-t.

Törökország persze kérhet másfajta segítséget is, diplomáciai nyomásgyakorlást, szankciókat, humanitárius segítséget, de erre egyelőre nem került sor. Annál is kevésbé, mert a törököket nem kell félteni: Ankara a NATO-n belül a második legnagyobb létszámú hadsereggel rendelkezik, és valószínűleg taktikai erőfölényben van a dezertálások és polgárháború miatt tavaly tavasz óta erősen megtépázott szíriai hadsereggel szemben.

Török katonák a szíriai hadsereg által bombázott török faluban

A Globalfirepower.com katonai portál adatai szerint Törökország rendelkezik a világ hatodik legerősebb hadseregével, míg Szíria csak a 35. helyet foglalja el (Magyarország nincs is rajta az 55 országot felsoroló listán). A honlap adatai szerint több mint 600 000 katonája, több mint 4200 tankja és közel 2000 harci repülője van, és 25 milliárd dolláros védelmi költségverésből gazdálkodik. Szíriának ezzel szemben a 2011-es adatok szerint csak feleannyi katonája és vadászgépe van. Tankokban ugyan a tavalyi adatok szerint Szíria áll jobban, és a szíriai rezsimnek vegyi fegyverei is vannak, az ország 1,8 milliárd dolláros védelmi költségvetése mégis jól mutatja, hogy a mérleg jócskán a törökök javára billen.

Belerángathatják a NATO-t

A Spiegel által szemlézett pénteki német lapkommentárok szerint a konfliktus nem is Törökország területi épségének veszélyeztetése miatt aggasztó, hanem azért, mert fennáll a veszélye, hogy a NATO-tag előbb-utóbb az egész szövetséget "belerángatja" a háborúba. Regionális háború kirobbantásával Törökország jelentősen megnövelhetné a befolyását a Közel-Keleten, bár a háború számára is járhat kellemetlen, váratlan következményekkel.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint is nyilvánvaló, hogy a szíriai rezsimnek nem érdeke a háború Törökországgal, amikor a polgárháborúban épp a túlélésért küzd. A lap szerint azonban a törököknek sem érdeke, hogy a háború miatt destabilizálódjon a régió, és más német lapok szerint is önmérsékletre van szükség, hiszen a török lakosság is ellenzi a háborút. A szíriai lázadóknak viszont nagyon jól jönne, ha néhány határ menti csörte miatt Törökország végre nem csak szavakkal, de fegyverekkel is melléjük állna, a Tageszeitung szerint pedig ez jól illeszkedne a jelenlegi török külügyminiszter nagyobb regionális befolyásra törekvő, "neoottomán" külpolitikájába is.