Zuhogva érkezett a szörnyeteg a szomszédba

2012.10.29. 22:37

Az amerikaiak vérében van az óvatosság, így most is higgadtan készültek a viharra. Washington környékén már elszenvedtek egy súlyos csapást nyáron, így most talán a szokásosnál is éberebben várják a pusztítást. Az [origo] tudósítójának találkozása a Sandy hurrikán előfutárával.

Amikor augusztus közepén megérkeztem Washingtonba, az egyik első látványosság, amivel találkoztam, egy hatalmas fatönk volt. Az ösztöndíjam kezdetén ugyanis egy nagyon kedves amerikai családnál laktam egy kertvárosi környéken, és a szomszéd ház előtt álló fát nem sokkal korábban döntötte ki egy pusztító vihar. A vastag tönkből ítélve óriási fa lehetett, és a vendéglátóim ugyan a vihar idején nem voltak otthon, de a szomszédok később mesélték nekik, hogy olyan durva volt a helyzet, hogy le kellett menniük a pincébe.

A térségben élők hozzá vannak szokva az ehhez hasonló extrém időjárási körülményekhez. Július elején csapott le Washington környékére a derecho (ami spanyolul azt jelenti, jobboldal) néven emlegetett vihar, amely lényegében több kisebb vihar összekapcsolódása volt, és hatalmas pusztítást okozott a térségben. Legkevesebb öt ember meghalt a vihar következtében, és 1,2 millió lakás maradt áram nélkül napokon keresztül.

Fotó: Pethő András [origo]
A hurrikánra várva a metrót is bezárták (a szerző felvétele)

A derecho azért is volt olyan pusztító, mert nagyon hirtelen érkezett, így sem a lakosság, sem a hatóságok és a közszolgáltató cégek nem tudtak rá igazán felkészülni. Most a Sandy nevet viselő hurrikán esetében más volt a helyzet. Már múlt hét közepén érkeztek hírek a közelgő viharról, és engem külön is figyelmeztetett egy Floridából származó - és így a hurrikánokat illetően különösen nagy tapasztalattal rendelkező - barát arra, hogy Sandy-vel komolyan kell számolni.

Figyelmeztetés a mosdóban és a reluxán

Egy darabig ugyanakkor azt gondoltam, hogy csak az amerikaiak szokásos óvatosságáról van szó. Itt jellemző ugyanis, hogy minden apró kockázat esetén külön figyelmeztetéseket tesznek közzé. Ha egy gyorséttermi mosdóban felmostak, akkor külön táblákkal hívják fel a figyelmet arra, hogy csúszós lehet a padló, de még a reluxák zsinórján is ott lóg a cédula, hogy vigyázat, a gyerekek megfojthatják magukat vele.

Bár valószínűleg ezeknek a figyelmeztetéseknek köze lehet a jogi kultúrához is (egy felelőtlen vagy annak látszó cselekedet könnyen pert vonhat maga után), az óvatosság ettől függetlenül is része az amerikaiak életének. Nagyon odafigyelnek például arra, hogy milyen környékre mennek, és az amerikaiakkal folytatott beszélgetéseknek visszatérő témája a közbiztonság, valamint az egyes városrészekben szükséges óvintézkedések (az egyik ilyen például az, hogy néha jobb nem megállni a piros lámpánál).

Forrás: [origo]
Washingtonban is mindenkit figyelmeztettek (a szerző felvétele)

Az óvatosságot valószínűleg csak fokozza az, hogy az ország fejlettsége és az emberek általános ébersége ellenére többször is érték már kellemetlen meglepetések az amerikaiakat. Ennek a legemlékezetesebb és egyben legtragikusabb példája a 2005-ös Katrina hurrikán volt, amely hatalmas pusztítást okozott New Orleansban, és rámutatott a katasztrófavédelmi hatóságok súlyos hiányosságaira is. Itt Washingtonban pedig még nagyon frissek az emlékei a nyári derecho idején bekövetkezett áramkimaradásnak, amelyért nagyon sok kritika érte az egyébként sem kifejezetten ügyfélbarát áramszolgáltató céget, a Pepcót (a telefonos ügyfélszolgálatukat például kínzásra alkalmas eszközként használhatná a világ bármelyik ötletszegény diktatúrája).

"Nagyon csúnya időre számítunk"

Így amikor pénteken kaptam ettől a vállalattól egy automata hívást, amelyben figyelmeztettek a közelgő hurrikán esetleges veszélyeiről, akkor az első gondolatom megint az volt, hogy biztosan ezzel az óvatoskodással akarják kompenzálni a nyári szerencsétlenkedésüket. Ugyanaznap kaptam azonban egy levelet, amely szintén az időjárási kockázatokra hívta fel a figyelmet, és ennek feladója az egyetemi ösztöndíj programom rendkívül talpraesett koordinátora volt, akiben sokkal jobban bízom, mint a Pepcóban.

"Nagyon csúnya időre számítunk a következő néhány napban. Legyetek felkészülve!!!" - írta az ösztöndíjasoknak küldött körlevelében a koordinátor, és hozzátette, hogy a legjobb, ha beszerzünk extra élelmiszert és vizet, amikre "talán nem lesz szükségetek, de azért nem árt felkészültnek lenni". Ezzel együtt érkezett az egyetemtől (University of Maryland) is egy hivatalos tájékoztató levél, amelyet szétküldtek az összes diáknak. "A kampusz igazgatása közelről figyeli a Sandy hurrikán mozgását követő jelentéseket és előrejelzéseket" - állt a levélben, amely egy sor javaslatot is tartalmazott, kezdve a élelmiszer beszerzésétől a számítógépen írt dokumentumok gyakori elmentésén át odáig, hogy mindenki értesítse a szeretteit a tartózkodási helyéről.

Forrás: [origo]
A fákat már megtépázta a szél, és esik az eső, de a nagy vihar még nem érte el a várost

Ezek az üzenetek érkeztek tehát pénteken, de a hétvége még mindig a nyugalom jegyében telt. Szombaton a Washingtonhoz közeli Alexandria központjában az apró üzletek, kávézók és éttermek mind tele voltak. Az időjárás is kifejezetten kellemes volt, a kisváros kikötőjében hosszú sorban álltak a hajókázásra váró emberek.

A szörnyeteg előfutára

Este aztán visszatérve lakóhelyemre, a Washington külvárosának számító Silver Springbe a helyi Giant szupermarketben azt láttam, hogy az ásványvizes polcok szinte teljesen kiürültek, és csak meglehetősen drága kiszerelésben lehet vizet venni. Ez már nyilvánvaló jele volt a viharra való felkészülésnek, és a tévé is tele volt a közelgő hurrikánról szóló hírekkel, de én még bíztam abban, hogy másnap el tudok menni a Haymarket nevű virginiai kisvárosba, ahol a republikánus elnökjelölt, Mitt Romney készült kampánygyűlést tartani. Szombat este aztán befutott egy e-mail a kampánystábjától, amelyben az időjárásra hivatkozva lefújták a rendezvényt.

Vasárnap az egyetem is bejelentette (sok más oktatási intézményhez hasonlóan), hogy másnap nem fognak kinyitni, hétfőn reggel pedig a zuhogó esővel megérkezett az amerikai médiában csak egyszerűen szörnyetegként emlegetett hurrikán előfutára is Silver Springbe. Hétköznap reggelenként ugyan hatalmas szokott lenni a forgalom ezen a környéken, de most csak néhány autót lehetett látni az utakon. A hétvégén már nem találtam gyertyát és zseblámpát a környező boltokban, de hétfőn reggel a biztonság kedvéért még tettem egy meddő próbálkozást. Ha tényleg bekövetkezik a legrosszabb, és hosszú időre áram nélkül maradunk, akkor legfeljebb kiderül, meddig bírja a biciklim lámpája.