Pár nappal a 105. születésnapja előtt halt meg Oscar Niemeyer. Érzékivé és csábítóvá tette az építészetet, az elmúlt hatvan év egyik legmerészebb építésze volt, aminek az egyik legemblematikusabb bizonyítéka Brazília fővárosa.

Oscar Niemeyer több mint hatszáz épületet tervezett a világ összes táján, de ha az építészeti hitvallásának a lényegét keresnénk, biztosan Brazíliavárosban kellene körbenézni. Egyetlen építésznek sem volt akkora hatása egy országra, mint Niemeyernek Brazíliára. Az építész 1956-ban a frissen megválasztott elnöktől, Juscelino Kubitschek de Oliveirától élete feladatát kapta meg: a semmi közepén, több száz kilométerre a riói strandoktól kellett felépítenie egy teljes várost. Brazíliavárost négy év alatt húzták fel, és az egyetlen modern város, amely fent van az UNESCO világörökségi listáján. Niemeyer páratlan épületeket álmodott meg, egyedülálló ívekkel és formákkal. Maga a város az Economist szerint egy új világ félelem nélküli ünneplése. Minden utcájával és épületével azt sugallta, hogy miként kellene élniük az embereknek, nem pedig ahhoz alkalmazkodott, ahogyan éltek.

Az új brazil főváros bírálói leginkább a személytelenséget vetették a tervezők szemére, és jó ideig jogosnak tűnt a kérdés, hogy ki akarna a semmi közepén élni, Robert Hughes művészetkritikus szavaival egy "utópisztikus horrorban", amikor Riót is választhatja. Az évtizedek alatt aztán csaknem kétmillióan válaszoltak igennel erre a kérdésre az eredetileg félmilliósra tervezett városban. A katedrális, az elnöki palota, a kongresszus épülete is Brazília jelképévé vált.

Forrás: AFP/Antonio Scorza
Niemeyer riói irodájában. A képre kattintva galéria nyílik

Niemeyer érzékivé és csábítóvá tette a modern építészetet. A brazilok leghíresebb építészét hidegen hagyták az egyenes vonalak, terveinek nagy része egy olyan asztalon készült, ahonnan szeretett városára, Rio de Janeiróra és a Copacabanára nyílt kilátás, ahol a hegyek és a nők domborulataiból meríthetett ihletet. Ezek az ívek és hajlatok az épületeiben is visszaköszönnek. "Ha meg kell hódítani egy nagyobb teret, az ívek adják magukat" - magyarázta Niemeyer. "Nem vonzanak a merev szögletek és az ember alkotta kemény, rugalmatlan egyenes vonalak. A szabad folyású, érzéki ívek vonzanak. Azok az ívek, amelyeket megtalálok a hegyekben, a folyókban, az óceán hullámaiban és a szeretett nő testén. Ívek alkotják az egész világegyetemet, Einstein ívelt univerzumát" - írja memoárjában. A tervezéseit sokan inkább a szobrászathoz, mint az építészethez hasonlítják.

Forrás: AFP/Antonio Scorza
A kongresszus épülete Brazíliavárosban. A képre kattintva galéria nyílik

Oscar Niemeyer Soares Filho 1907-ben született Rio de Janeiróban, és a riói szépművészeti iskolában szerezte meg az építészeti diplomát. A nemzetközi hírnevet az 1939-es New York-i világkiállítás hozta meg számára, ahol a brazil pavilon páratlan sikert aratott. 1947-ben részt vett a New York-i ENSZ-palota tervezésében Le Corbusier mellett.

Az első saját projektje a Belo Horizonte városában, egy mesterséges tónál felhúzott épületkomplexum volt, itt jelentek meg először azok az ívek és boltozatok, amelyek később a védjegyévé váltak. Itt ütközött bele az első akadályba is: a Pamphulha projekt részeként megépült Assisi Szent Ferenc-templomot modern stílusa és oltárképe miatt csak 1959-ben volt hajlandó felszentelni az egyház.

Niemeyer megingathatatlan kommunista volt. 1945-ben lépett be a pártba, amelynek 1992 és 1996 között az elnöke is volt. "Niemeyer és én vagyunk az utolsó kommunisták ezen a bolygón" - mondta róla közeli barátja, Fidel Castro. Politikai elkötelezettsége a jobboldali katonai puccs után szinte garantálta a meghurcoltatását. Miután közölték vele, hogy "a kommunista építészet helye Moszkvában van", az irodáját felforgatták, és a megrendeléseit lemondták, Niemeyer felismerte, hogy az önkéntes száműzetés az egyetlen megoldás a szakmai túlélésre. Az új főhadiszállását Párizsban, a Champs-Élysées-n rendezte be, és csak a nyolcvanas évek végén tért vissza a hazájába.

Forrás: AFP/Maisant Ludowic
A fényben úszó székesegyház Brazíliavárosban. A képre kattintva galéria nyílik

A politikai széljárástól függetlenül Niemeyer mindig is Oscar maradt a braziloknak, akik imádták. Átható jelenlétét egyedül talán az építészek fiatalabb generációja érezte terhesnek, nekik ugyanis nehéz volt kibújni az árnyékából. Szakmai hitvallásához tartozott az is, hogy meg akarta lepni az embereket. "Ez az építészet feladata. Hogy küzdjön egy jobb világért, amelyben az építészet mindenkit, és nem csak kiváltságos csoportokat szolgálna" - mondta egyszer.

Oscar Niemeyer Brazília mellett Olaszországnak, Spanyolországnak, Franciaországnak, Izraelnek és más országoknak is tervezett épületeket. Hajlott háttal, csoszogva is naponta bement az irodájába, ha kellett, videokonferencián tervezte és figyelte a projekteket. Az utóbbi években már sokszor ápolták kórházban, de ennek ellenére is aktív maradt.

Azt állította, hogy ő már bő negyven éve hatvanéves, mert ha számolta volna a születésnapjait, már régen meghalt volna. Első feleségével 76 éven át volt házas, kilencvenkilenc évesen újranősült, több évtizeddel fiatalabb titkárnőjét vette el. Pár nappal a 105. születésnapja előtt halt meg.