Orbán Viktor hidat épít Romániába

Orbán Viktor és a Fidesz leszokott a keménykedésről, az idén óvatosan próbált megjelenni a román kampányban. A nagyobbik magyar párt a kormány közelébe került, annak ellenére is, hogy Tőkés László új alakulatával egymástól is raboltak szavazatokat. A magyaroknak kedvez a megosztott román politika, és jó nekik az is, hogy a Fidesznek minden határon túli szavazat kell 2014-ben.

Nem szenvedett komoly veszteséget a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) az első olyan parlamenti választáson, amelyen magyar oldalon is jelentős ellenféllel nézett szembe - értékelte az [origo]-nak a vasárnapi választás eredményét Székely István Gergő politológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. A vasárnapi szavazáson a magyar párt 5,15 százalékkal jutott be a román parlamentbe, sőt a választást jelentős fölénnyel nyerő - a voksok 99,5 százalékának feldolgozottsága szerint 60 százalékot elérő - Szociálliberális Szövetség (USL) vezetője, Victor Ponta hivatalban lévő miniszterelnök jelezte, hogy akár kormánykoalíciót is kötnének az RMDSZ-szel.

Az RMDSZ magyar oldali kihívója, a többek között az erdélyi autonómia mellett kiálló, a budapesti kormány szinte kizárólagos támogatottságát élvező, Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) színeiben minden korábbinál több ellenjelölt indult. Az EMNP azonban a voksok 0,64 százalékával nem érte el a parlamenti küszöböt. Tőkés László pártelnök posztkommunista visszarendeződést emlegetett a vasárnap esti exit pollok után, de nem keseredett el, hanem kijelentette, a következő négy év elég lesz ahhoz, hogy olyan győzelmet érjen el, amilyet a Fidesz a két évvel ezelőtti magyarországi választáson.

Rossz lovakra tettek

Nem ez az első alkalom, hogy a magyar kormány olyan lóra tesz a környező, jelentős magyar kisebbséggel rendelkező országokban, amely végül nem fut be a célba. Szlovákiában két egymást követő választáson - 2010-ben és 2012-ben - sem jutott a parlamentbe a Magyar Koalíció Pártja.

Négy éve Romániában Orbán Viktor - akkor még Fidesz-elnökként - nyíltan is kampányolt a Magyar Polgári Párt mellett a helyhatósági választások előtt. Ezeken ugyan ért el sikereket a Szász Jenő, Székelyudvarhely korábbi polgármestere által vezetett párt, de nem hozott komoly eredményeket. Az MPP nem is indult az azt követő őszi parlamenti választáson, de támogatott független jelölteket - akik nem jutottak be a parlamentbe.

Tőkésnek most nem sikerült

Orbán az idén nyáron a tusnádfürdői szabadegyetemen óvatosabb volt, és bár jelezte, hogy stratégiai partnerének elsősorban az MPP-t, illetve a tavaly ősszel alakult EMNP-t tekinti - mivel több céljuk is közös, így például az erdélyi autonómia megteremtése -, de közölte azt is, nem kíván "konfliktusba keveredni azzal a 80 százaléknyi magyarral, akik a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre szavaztak". Székely István Gergő szerint Orbánék visszafogottabb aktivitása azt jelezheti, hogy a rájöttek, hangsúlyos jelenlétük kevésbé használ az általuk preferált pártnak. Ugyanakkor az, hogy a Fidesz nem vállalt olyan aktív szerepet, mint korábban, másra is utalhat.

2014-ben jól jöhet a baráti szervezet

Talán már nem is azt tekintik első számú célkitűzésnek, hogy az RMDSZ-szel egyenértékű ellenerőt hozzanak létre, hanem azt, hogy hatékony szervezeti hátteret építsenek ki a 2014-es választásra - véli Székely. Ezzel mozgósítanák az immár magyar választójoggal is rendelkező kettős állampolgárokat - akik száma Wetzel Tamás egyszerűsített honosításért felelős miniszteri biztos múlt heti bejelentése szerint a környező országokban meghaladja a 340 ezret - a magyarországi választáson, bár a politológus elismerte, hogy ez elég "bátor hipotézis".

A kolozsvári politológus szerint egyértelmű volt, hogy az EMNT nem fog bejutni a parlamentbe, és hamarosan az is világossá válik, hogy a magyar tábor megosztottsága hány mandátumnyi veszteséget jelent az RMDSZ-nek. Székely István Gergő azonban nem tekinti ezt a veszteséget különösebben jelentősnek - ő 3-4-gyel kevesebb RMDSZ-képviselővel és 1-2-vel kevesebb szenátorral számol -, de hozzátette, hogy minden egyes mandátum, amelyet a magyar képviselet elveszít, gyengíti az alkupozíciókat Bukarestben.

Inkább stagnál az RMDSZ

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hétfőn közölte, jelöltjeik 12 képviselői és hat szenátori körzetben a szavazatok abszolút többségével megnyerték a versenyt, és a megyei, valamint az országos visszaosztásból további mandátumokra számítanak. Az RMDSZ képviselőinek a száma az elmúlt években inkább stagnált. A kettővel ezelőtti ciklusban 10 szenátori és 22 képviselői hellyel rendelkeztek, míg 2008-ban 9 szenátori és ugyancsak 22 képviselői széket szerzett a választáson az akkor még Markó Béla vezette párt.

Az RMDSZ vezetése - a kormányba is hívták őket

Az alacsony részvételi arány - országosan összesen 41,6 százalékos volt, de így is magasabb, mint négy éve - elvileg kedvezhetett volna a magyar pártoknak, de Székely István Gergő szerint nem volt sikeres a mozgósítás. Azt elvetette, hogy a zord időjárás érdemben befolyásolta volna a részvételt, így azt is, hogy ez a magyarokat nagyobb arányban sújtotta volna. A Transindex romániai magyar hírportál által közölt összesítés szerint a magyarok lakta megyék részvételi aránya összességében az országos átlagnak megfelelően alakult.

Behúzhatják a kormányba az RMDSZ-t

Heves felhorkanást okozott szövetségesei körében az USL társelnökének, a jelenleg is kormányzó Victor Pontának a jelzése, hogy koalíciós tárgyalásokat kezdene az RMDSZ-szel. Erre azonnal tiltakozva reagált a pártszövetség másik társelnöke, Crin Antonescu PNL-elnök és Puiu Hasotti alelnök. Mindketten jelezték, hogy az USL-ben nem volt szó kormánykoalícióról olyan formában, ahogy arról Ponta beszélt az urnazárást követően. Ponta azt mondta egy interjúban, hogy beszélgetett Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel, gratulált a parlamentbe jutáshoz, és felkérte, hogy kezdjenek tárgyalásokat egy esetleges közös kormányalakításról.

Ponta kedden közölte, hogy az általa vezetett szövetségben még nem született döntés az RMDSZ-szel való együttműködésről. A felvetést előzőleg kritizáló szövetségese, Crin Antonescu is mérsékeltebb nyilatkozatot tett közzé hétfőn este, arra utalva, hogy a kétharmados kormánytöbbség biztosításához logikus lépés lenne az RMDSZ bevonása a kormányzásba. Az USL, amely a voksok 60 százalékával nyerte a választást, az öt százalékot elérő RMDSZ nélkül is rendelkezik a kormányalakításhoz szükséges parlamenti többséggel. Az sem kizárt, hogy a szavazatok visszaosztása során a mandátumok kétharmadát is megszerzi, amivel alkotmánymódosítás esetén sem szorul feltétlenül a magyar képviselet voksaira.

Stratégiai húzás

Székely István Gergő stratégiai húzásnak jellemezte a kormányfő RMDSZ-szel kapcsolatos bejelentését. Úgy vélte, Ponta ezzel próbálja javítani a pozícióit a pártszövetségen belül, és azt sem lehet kizárni, hogy más pártokból átcsábított képviselőkkel és az RMDSZ-szel közösen eddigi szövetségesei nélkül alakítson kormányt a jövőben. "Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a román politikában minden elképzelhető" - mondta a politológus, aki szerint eddig egyetlen olyan választás sem volt Romániában, amelyre a választási koalíciók alapján előzetesen számítani lehetett.

Victor Ponta a magyarokkal erősítene

Hasonló következtetésre jutottak román elemzők is. Ponta a magyarokkal szövetségben kevésbé lenne kitéve választási szövetségese zsarolásainak - mondta az MTI-nek Dan Tapalaga elemző. Az RMDSZ bevonása a kormányba azt is biztosíthatná Pontáék számára, hogy védve legyenek, ha esetleg felbomlik a szociálliberális szövetség, mert akkor az RMDSZ-szel együtt folytathatná a kormányzást. Az USL esetleges szakadása azonban csakis az alkotmánymódosítás után történhet meg, mert számukra ez utóbbi az elsődleges cél, és csak kétharmaddal tudják véghezvinni.

Az alkotmánymódosítással elsősorban az államfő jogköreit szeretnék tisztázni - leginkább kurtítani. Victor Ponta miniszterelnöknek távolról sem kiegyensúlyozott a viszonya Traian Basescu román elnökkel, akit nyáron alkotmánysértés, hatásköri túllépés, illetve az igazságszolgáltatás függetlenségének megsértése miatt népszavazással próbált megfosztani hivatalától (erről bővebben itt olvashat). Basescu cserébe azzal vádolta a miniszterelnököt, hogy a plágiumbotrányáról próbálta elterelni a figyelmet.