Egyesek szerint az új pápa a hetvenes években engedélyezte két pap elrablását, ő viszont azt állítja, hogy a háttérben életeket mentett.

A tegnap este megválasztott Ferenc pápának némi ürömre adhat okot az örömében, hogy múltjának nem tisztázott részleteit kezdi piszkálni a sajtó. A Guardian szerint ugyanis nem tisztázott, hogy Ferencnek milyen viszonya volt Argentína hetvenes évekbeli véres diktatúrájához. Az biztos, hogy az 1976 és 1983 közötti időszakban magas pozícióban volt annak az egyháznak a hierarchiájában, amely támogatta a keménykezű kormányt, és hazafias viselkedésre szólította fel híveit.

Ferenc kétszer is megtagadta, hogy a bíróság előtt számoljon el az akkori szerepével. Az új pápát elsősorban azzal vádolták, hogy szerepet játszott két, diktatúraellenes pap elrablásában. A papokat a haditengerészet tisztjei embertelen körülmények között tartották elzárva, mert missziós tevékenységet folytattak az ország szegénynegyedeiben, ez pedig politikailag kockázatos volt akkor.

Forrás: AFP/Claudia Conteris
Buenos Aires-i érsekként a hívekkel

Az Horacio Verbitsky nevű újságíró a hetvenes évek Argentínájának egyházáról írott A csend című könyvében azt állítja, hogy Ferenc zöld utat adott a haditengerészeknek az emberrablások végrehajtására. Verbitsky az állítását az egyik elrabolt pap, Francisco Jalics beszámolójára alapozza, aki, miután kiengedték a fogságból, egy német kolostorba költözött.

Ferenc korábban rágalmazásnak nevezte a vádakat, és azt állította, hogy a színfalak mögött a két elrabolt pap és még sokan mások életének a megmentésén dolgozott. Beszámolója szerint még saját igazolványát is odaadta egy olyan disszidánsnak, aki nagyon hasonlított rá.