Martonyi: Észak-Korea csak ijesztgetni akar

Nincs közvetlen háborús veszély a Koreai-félszigeten, Észak-Korea provokációsorozatának a feszültségkeltés a célja - mondta Martonyi János külügyminiszter a kialakult helyzetről. Erre a nyugalom megőrzése a jó válasz szerinte.

Magyarország lélektani hadviselésnek tekinti az észak-koreai provokációsorozatot, amelynek célja a nyugtalanság, feszültség keltése, erre pedig a legjobb válasz a higgadtság, a nyugalom megőrzése - mondta Martonyi János külügyminiszter keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

Martonyi szerint közvetlen háborús veszély nincs a Koreai-félszigeten, bár "egyedi provokáció teljes biztonsággal nem zárható ki". Egyfajta pszichológiai műveletről van szó, amelynek vélhetően belpolitikai okai vannak - fogalmazott.

Nem szabad engedni a provokációnak, "ami persze nem zárja ki az egyértelmű, határozott, világos szavak használatát". Ez meg is történt a nemzetközi közösség, az EU és Magyarország részéről is - mondta. Felidézte: az észak-koreai kormány a diplomáciai képviseletekkel közölte, hogy nem tudja biztosítani a bécsi egyezményben foglalt garanciákat a számukra, de egyetlen külképviselet dolgozói sem hagyták el Phenjant, ami - mondta - ugyancsak arra utal, hogy közvetlen háborús veszély nincs.

A külügyminiszter azt mondta, semmiféle utazási korlátozást nem javasolnak Dél-Korea esetében, mert fontos, hogy az országot a provokáció, feszültségkeltés miatt semmilyen kár ne érje, és a gazdasági, kereskedelmi, kulturális és turisztikai kapcsolatok továbbra is fejlődjenek, márpedig minden korlátozás ezt gátolná. Észak-Korea esetében viszont nem javasolják az utazást, magyar diplomáciai képviselet már régóta nem működik az országban - mutatott rá. Hozzátette: eddig is mindenki a saját kockázatára utazott az országba, bár ezt továbbra sem javasolja a tárca.

A sajtótájékoztató elején Martonyi János és Nam Kvan Pjo, Dél-Korea budapesti nagykövete megállapodást írt alá, amely lehetővé teszi, hogy a tanulmányi vagy üdülési céllal Magyarországról Dél-Koreába vagy Dél-Koreából Magyarországra utazó, 18 és 30 év közötti fiatalok munkát vállaljanak a fogadó országban.

A külügyminiszter szerint a megállapodásnak szimbolikus üzenete és gyakorlati hozama is van. A megállapodásban foglalt százfős keret nem tűnhet soknak, de ha száz dél-koreai fiatal jön Magyarországra, és száz magyar megy az ázsiai országba tanulni és dolgozni, az olyan kapcsot jelent a két ország között, amelyet semmi más nem pótol - mondta. Hozzátette, hogy a magyar-dél-koreai kapcsolatok közismerten szorosak, barátiak és stabilak. Amikor pedig egy barátot provokáció ér, elsősorban akkor van szükség a szolidaritás egyértelmű kifejezésére, ezt a magyar kormány eddig is megtette - közölte.

Észak-Korea a múlt pénteken azt javasolta a Phenjanban nagykövetséget fenntartó országoknak, hogy vegyék fontolóra missziójuk evakuálását, ugyanis egy esetleges konfliktus miatt szerdától nem tudja garantálni a nagykövetségek és a nemzetközi szervezetek biztonságát. Kedden Észak-Korea figyelmeztette a Dél-Koreában tartózkodó külföldieket, hogy készüljenek fel az ország gyors elhagyására, ha háború törne ki a félszigeten. Nincs azonban jele annak, hogy Phenjan háborúra készülne 1,2 milliós hadseregével. A Reuters szerint a fenyegetések - legalább is részben - feltehetőleg belpolitikai célt szolgálnak, azt, hogy megerősítsék a fiatal vezető, Kim Dzsong Un tekintélyét. Szöulban eddig csak néhány ország tanácsolta külképviselete útján állampolgárainak, hogy hagyják el az országot.