Babaarcú király vet véget a nőuralomnak

2013.04.30. 18:07

Egy modern apuka váltja keddtől minden holland nagymamáját. Az alkotmányos királyságnak három királynő és 123 év után lesz újra férfi uralkodója. Vajon elfogadják a hagyományosan nőies gondolkodású hollandok a férfiuralmat? A többséget ez hidegen hagyja, csak a mulatozás érdekli őket, ennek viszont biztosan megfelel a fiatalkorában csak Pils hercegnek becézett Willem-Alexander.

"Ha ez a lap eléri az egymillió lájkot, akkor Vilmos Sándor hercegnek szakállat kell növesztenie, mire beiktatják a királyi hivatalba." Ilyen címmel indított Facebook-oldalt egy holland internetező január végén, hogy férfiasabbá tegye Vilmos Sándor herceget. A holland néplélekről azonban sokat elárul, hogy az oldalt alig több mint kétszázan támogatták, így a herceg simára borotvált arccal sétálhatott be a királyi palota folyosóján kedd reggel, hogy aláírja királlyá történő beiktatását. Ezzel véget ért a nőuralom Hollandiában.

A trónról a hagyományoknak megfelelően önként távozó 75 éves Beatrix királynő elsőszülött fia alig három nappal 46. születésnapja után vált királlyá, hatalmas narancsszínű népünnepély keretein belül. A Hollandián kívül a karibi Sint Maartenre, Arubáéra és Curacaóra is kiterjedő alkotmányos monarchiában kétszeresen is különleges nap ez: nem csak új uralkodó lép trónra, de 123 év után először lesz az országnak újra királya. Az Orániai-Nassaui-ház öröklése során mindig az elsőszülött gyerek a következő uralkodó, függetlenül a nemétől. Az 1890-ig uralkodó III. Vilmostól kezdve egészen idáig ez minden esetben lány volt. A váltásnak komoly jelentősége van a holland néplélek szempontjából is.

Forrás: AFP/Robin Utrecht
Beatrix királynő (középen) a herceggel és a hercegnével 

A hollandokat a társadalomtudomány ugyanis hagyományosan nőies nemzetnek tekinti. Különböző tanulmányok és kutatások szerint a holland néplélek egyáltalán nem a férfias vezetési stílus híve, sokkal inkább közel áll hozzá a gondoskodó, kompromisszumkész női gondolkodásmód. A népeket különböző szociokulturális dimenziók alapján vizsgáló világhírű holland szociálpszichológus, Geert Hofsteide által vizsgált országok közül Hollandiánál csak Norvégia és Svédország kevésbé férfias. A kutató 100 pontos skáláján, amely azt mutatja, hogy egy társadalom mennyire férfiasan szerveződik, a hollandok mindössze 14 pontot érnek el: eszerint gondolkodásuk teljesen ellentétes például a magyarokéval, akik Japán után a leginkább férfiasan gondolkodó nemzetnek számítanak. (A kutatás megállapításaira szívesen játszik rá Orbán Viktor magyar miniszterelnök, erről bővebben itt és itt is olvashat.)

Királynak lenni egy nőies országban

Hofsteide a nemzetek férfias vagy nőies lelkületével többek között azt jellemzi, hogy az egyes kultúrák mit tartanak sikernek, hogyan kezelik a konfliktusokat, és milyen értékek mentén szervezik a társadalmukat. A kutató szerint a nagyon férfiasan gondolkodó népeket a verseny, a teljesítmény és a kiemelkedés ösztönzi. Ezzel szemben a nőies társadalmakban a versengés helyett az egymással való törődés kerül a középpontba: azokat, akik kilógnak a sorból, megpróbálnak kiemelkedni a tömegből, a közösség nem díjazza.

Forrás: AFP/Bart Maat
A királynő aláírja a lemondását

A Hofsteide honlapján olvasható elemzés szerint a nőies társadalmi kultúra azt jelenti, hogy az emberek a vezetőiktől is támogatást, együttműködést várnak. A jó vezető a döntéseket a többiek bevonásával, konszenzus révén hozza, mivel az emberek az egyenlőséget és a szolidaritást tekintik a legfőbb értéknek. Ez azt sejteti, hogy egy bizonyítani akaró, kiemelkedni vágyó, férfias király aligha lenne népszerű a körükben.

Nagyi helyett apuci

"Egy királynő jobban illik Hollandiához az ország feminizmusa miatt" - írta az [origo]-nak Sophie, egy dél-hollandiai egyetemista, de hozzátette, hogy ez nem valami nagy probléma. "Szerintem a király ugyanazt az utat folytatja majd, amit az anyja járt, hiszen az emberek nagyon szerették Beatrix királynőt, és Wim-Lex (a Vilmos Sándor név holland változatának, a Willem-Alexandernek a rövidítése) is ugyanolyan jó uralkodó akar majd lenni." Csak kevés változásra számít, mert a királynőnek és a királynak nincs igazi hatalma, a váltás szerinte inkább csak az ország nemzetközi imidzsét fogja némileg átalakítani.

A közép-hollandiai Michel szerint ugyanakkor különleges, hogy ennyi idő után ismét királyuk lesz. "Az emberek egészen máshogyan néznek majd rá: míg a királynő olyan volt, mint egy kedves nagymama, a király olyan lesz, mint egy fiatal, modern apuka" - írta az [origo] kérdésére. Michel szerint Vilmos Sándor igenis hozzájárulhat az ország férfiasabb imidzséhez sportszeretetével, az új király ugyanis mindig is szoros kapcsolatot ápolt a holland sportolókkal (aktív szerepet játszik a holland és a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban is).

Forrás: AFP/ANP
A sportos herceg

"Ráadásul nagyon népszerű, talpraesettnek tűnik, és az édesanyjával ellentétben modern is" - mondta. De ennek ellenére sem lesz nagy hatással a társadalomra, hiszen a holland embereket nem igazán befolyásolja, hogy milyen királyuk vagy kormányuk van éppen. Ezt Sophie is megerősítette az [origo]-nak: "Nem igazán érdekelnek a királyi ház apró pletykái, az a lényeg, hogy a királynő vagy a király ünnepnapján mindig egy hatalmasat bulizzunk."

Ez a nap április 30., Vilmos Sándor nagyanyja, Julianna királynő születésnapja. Azóta minden évben ekkor ünneplik a királynő napját (Koninginnedag), amely azonban a jövő évtől kezdve a király napja lesz (Koningsdag), és Willem-Alexander születésnapján, április 27-én ülik majd (ha nem vasárnapra esik).

Harci gép helyett utasszállító

Vilmos Sándornak nem kell aggódnia amiatt, hogy kedvelik-e. Egy közelmúltban végzett közvélemény-kutatás szerint az emberek kétharmada bízik az új királyban, aki - bár egyetemi évei alatti mulatozásai nyomán csak Pils (hollandul: sör) hercegnek becézték -, nem az a kimondott macsó. Van ugyan pilótajogosítványa, de például a brit Harry herceggel ellentétben nem harci helikoptert vezet háborúban, hanem inkább békés utasszállítót önkéntesként például afrikai segélyakcióban.

Szereti a repülést, de nem mindenáron akar a többiek fölé kerekedni, amit jelez az is, hogy nem ragaszkodik a királyi felség megszólításhoz. "Úgy szólíthatnak, ahogy akarnak" - nyilatkozta a közelmúltban a holland közszolgálati tévének. "Nem vagyok protokollfetisiszta. Sokkal fontosabb, hogy az emberek fesztelenül érezzék magukat, ha köztük vagyok."

Forrás: AFP/ANP
Azért megvolt a harci helikopter is

Ragaszkodik a monarchia hagyományaihoz, de elfogadja, hogy a parlament szűkítette az uralkodó jogköreit - amikor tavaly elvette azt a jogot, hogy az uralkodó nevezze ki a kormánykoalíciós tárgyalásokat levezénylő közvetítőt -, és szinte teljesen ceremoniális szerepre kárhoztatta. Vilmos Sándor még a trónt neki átadó Beatrix királynőnél is kevésbé aktív szerepet játszik majd a holland politikai életben, de ezt nem bánja. "Lehet értelmesen vezetni a királyságot a kormányalakításban játszott hivatalos szerep nélkül is. Az idő túllépett ezen" - nyilatkozta az említett interjúban.

Az 1993-ban a Leideni Egyetemen történelem szakon végzett királynak marad azért némi befolyása a politikára: rendszeresen egyeztet majd a kormányfővel. Arra is lesz majd alkalma, hogy a kezébe vegye a kormányt, igaz legfeljebb csak akkor, amikor a holland kormánygép pilótaülésébe ül - amire korábban is volt már példa.

Volt lázadó korszaka is

Vilmos Sándor persze nem volt mindig ilyen beletörődő. Fiatal korában még lázadó vér dolgozott benne, az istennek nem akart király lenni. Rendre kiszökött a palotából, és igyekezett meglógni a testőrei elől. Utóbb maga is elismerte, hogy kamaszként nem volt éppen jó viszonyban a szüleivel, a megoldás egy angliai bentlakásos iskola lett Cardiff mellett. Később történelmet tanult, majd katonai szolgálata idején és további tanulmányok révén alaposan megismerkedett a holland és nemzetközi politikai rendszer működésével.

Forrás: AFP/ANP
A királyi család bringán

Talán ez a lázadás jött elő belőle párválasztásakor is, ugyanis nem törődve a kritikusokkal, 2002-ben feleségül vette az 1970-80-as években fennálló argentin katonai junta egykori földművelésügyi miniszterének lányát, Maxima Zorreguieta Cerrutit. Igaz, az apóst sem akkor, sem azóta nem hívták meg hivatalos ünnepségekre (még az esküvőn sem lehetett ott), a temperamentumos ara pedig hamar megtanult hollandul, és belopta magát a hollandok szívébe.

Az új királynak kevés politikai és annál több ceremoniális szerepe mellett bizonyára lesz ideje kedvenc érdeklődési köreinek előmozdítására is: komolyan foglalkozik vízgazdálkodási kérdésekkel, nyilván elsősorban a területe jelentős százalékában a tenger szintje alatt fekvő országa érdekében, de több ezzel foglalkozó nemzetközi szervezet vezetésének is tagja. A modern apuka szerepét pedig nemcsak országában, hanem otthonában is gyakorolhatja három gyerekével, ráadásul a királyság esetleges elférfiasodásától tartó hollandoknak sincs okuk nagyon aggódni. A hercegnek ugyanis csakis lánygyerekei születtek, így ha nem ő lesz az utolsó holland uralkodó - ahogy a holland köztársaságpártiak remélik -, utána megint csak egy királynő jöhet, a most 10 éves Catharina-Amalia személyében.