A rezsiköltség vezeti válaszúthoz az EU legnyomorultabb országát

2013.05.12. 15:32

A villanyszámla az egekbe szökik, a fizetések a béka feneke alatt vannak, az állami megrendeléseket mutyik közepette osztják a csókosoknak, és mindig ismerni kell valakit ahhoz, hogy az ember előbbre jusson. Bulgáriában, az EU legszegényebb országában vasárnap előrehozott választásokat tartanak, miután év elején a rezsiköltségek miatt kirobbant zavargások miatt lemondott a kormány. Változást azonban nem sokan remélnek, mert az [origo]-nak nyilatkozó bolgárok szerint a politikusok vagy sárosak, vagy zöldfülűek, a korrupció és a mélyszegénység fenekéről pedig nem látszik a kiút.

"Sajnos túlságosan is sok történetet ismerek a nyomorról" - meséli az [origo]-nak egy bolgár napilap, a Kapital újságírója, Radina Koleva. "A helyzet az északnyugat-bulgáriai  kisvárosokban legrosszabb, a legnagyobb nyomorban pedig a nyugdíjasok és a munkanélküliek vannak. A nyugdíj gyakran nem több 200 levánál (kb. 30 000 forint), és amikor a postás hozza a 100 levás (15 000 forint) villanyszámlát, nem nagyon lehet mit kezdeni."

A hatalmas rezsiköltségek, amelyek miatt februárban tüntetések és zavargások sora tört ki a választások előtt álló Bulgáriában, rengeteg embert hoznak kilátástalan helyzetbe, de ezen kívül is számtalan probléma teszi Bulgáriát az EU legnyomorultabb országává. "Egy ismerősöm például egyedül neveli a tizenéves gyerekét és tartja el a nyugdíjas édesanyját, de több mint egy éve kirúgták a főiskoláról, ahol tanított.  Azóta regisztrált munkanélküli, de képtelen munkát találni. A munkanélküli-segély szintén alig több, mint 200 leva. És bár egyedülálló anyaként védeni kellett volna a munkahelyén, hiába vitte bíróságra a jogtalan elbocsátásának ügyét, a bírók azóta sem hoztak ítéletet" - meséli Koleva.

Forrás: AFP/Nikolay Doychinov
Választási plakát Szófiában

A balkáni országban, amelyben az EU legalacsonyabb fizetésével és második legmagasabbnak tartott korrupciójával kell az embereknek nap mint nap szembenézniük, a fenti példa jól összefoglalja a problémák sorát. Az [origo]-nak nyilatkozó bolgárok szerint a szegénység, a munkanélküliség, a magas számlák, a mindenhova, még a bíróságokra is beférkőző korrupció egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy az emberek februárban végső elkeseredésükben az utcára vonuljanak. Miután a bolgár kormány februárban a "rezsiforradalom" láttán meghátrált és lemondott, most vasárnap az ország az urnáknál dönthet arról, hogy merre tovább.

Nincs kikből választani

A választás lehetősége ugyanakkor nem mindenki számára látható, az [origo] által megkérdezett bolgárok közül többen is szkeptikusak. "Nagyon fontos, hogy sokan szavazzanak, de teljesen megértem a bolgárok többségét, akik a távolmaradásukkal teszik egyértelművé, hogy egyetlen pártot sem tartanak támogatásra érdemesnek" - írta az [origo]-nak e-mailben Radina Koleva. A bolgár újságíró szerint ugyanis már nincsenek az országban értékrend alapján szerveződő bal- és jobboldali, konzervatív vagy liberális pártok, mindenkit csak a saját érdekei hajtanak. "A bolgárok nem bíznak többé a pártokban, mert azok bebizonyították, hogy a politikai hatalmat csak a személyes és üzleti érdekeik elérésére, a közpénzből való gyors meggazdagodásra használják."

Forrás: AFP/Dimitar Dilkoff
Februárban zavargások törtek ki a rezsiköltségek miatt

"Én most először nem is fogok elmenni szavazni" - írta egy másik, korábban Magyarországon tanult bolgár HR-szakember, Borjana. "Nincs kikből választani. A politikusok egyik része régi, jól ismert ember, akik egyik pártból a másikba vándorolva csábítanak minket ugyanazokkal az ígéretekkel. A másik részük pedig fiatal, új arc, de épp ezért nagyon tapasztalatlan" - írta az [origo]-nak. "Én nem látom Bulgária jövőjét ezekben a politikusokban" - tette hozzá.

Korrupció mindenhol

Bulgáriában az általános szegénység okát sokan abban látják, hogy a politikusok mindent lemutyiznak egymás között, és töméntelen közpénzt lopnak ki az emberek zsebéből. "Olyan sok botrány van, hogy az átlagember már semmilyen intézményben nem bízik" - magyarázta az [origo]-nak telefonon egy bolgár politikai elemző, Kiril Avramov. A Political Capital bulgáriai munkatársa szerint hatalmas a bizalomvesztés a bíróságokban, de botrány botrányt követ az EU-pénzek szétosztásában, a közbeszerzési eljárásokban is, legutóbb pedig egy lehallgatási botrány szégyenítette meg a Belügyminisztériumot és a kormánypárt második számú vezetőjét. "Rengeteg ember kapott úgy munkát a közigazgatásban, hogy a kiválasztása során nem volt valódi verseny. Ha van egy saját céged, lassan rá kell jönnöd, hogy sosem tudsz megnyerni állami megrendeléseket. És még akkor is ismerni kell valakit, ha a gyerekedet be akarod juttatni egy óvodába" - sorolta a korrupció látványos példáit az elemző.

Forrás: AFP/Dimitar Dilkoff
A bolgár nyugdíjasoknak mindenüket elviszi a villanyszámla (képünk illusztráció)

Avramov szerint a balkáni országban rengeteg állami lenyúlás, úgynevezett state capture történt az utóbbi időben, ami azt jelenti, hogy a politikai vezetők nem a közérdektől, hanem saját hatalmi vagy anyagi érdekeiktől vezérelve tették rá a kezüket valamire. (A Transparency International szerint Magyarországon a trafikok államosítása hasonló folyamat.) Az összefonódások miatt pedig nincs valódi harc a szervezett bűnözés ellen, és nem történnek valódi lépések az emberek életkörülményeinek javítására sem.

Radikális változást akarnak

Ebben a helyzetben robbantak ki azok a februári zavargások, amelyeken tízezrek vonultak utcára a kormány ellen. A tüntetések az egekbe szökő villanyárak ellen indultak, de hamar átcsaptak kormányellenes tüntetésekké. A tüntetők többször összecsaptak a rohamrendőrökkel, és sokan megsérültek az utcai harcokban. "Ezek a tüntetések az emberek elégedetlenségét és elkeseredettségét fejezik ki, amiért az elmúlt években elhalmozták őket politikai ígéretekkel, de azokat sosem tartották be" - írta Radina Koleva.

Az utcai zavargások után megjelent Bulgáriában a tiltakozás Európában eddig szokatlan formája, a magát lángra lobbantó magányos tüntető is. Február óta összesen hatan gyújtották fel magukat a korrupció vagy saját kilátástalan helyzetük ellen tiltakozva, és többen bele is haltak akciójukba. Egyikük, egy a várnai városháza előtt halálra égő fiatal hegymászó valóságos ikonná vált a tüntetők szemében. Egy 53 éves férfi, Dimitar Dimitrov Szófiában gyújtotta fel magát, az elnöki palota előtt, de túlélte, és nemrég a BBC-nek azt mondta, úgy érzi, hogy az önégetése eredményes volt. Egy a közép-bulgáriai városban, Radnevóban pedig egy ötgyerekes családapa égett halálra, miután elvesztette a munkáját, és nem tudta fizetni a számláit.

Forrás: AFP/Dimitar Dilkoff
A szegénységből és a munkanélküliségből sokak számára nincs kiút

Az [origo]-nak nyilatkozó bolgárok szerint ezek az önégetések nagyon szomorú és aggasztó esetek. "Nagyon nagy bajban kell lenned, hogy ilyesmire vetemedj. Egyesek csodálják őket, mások szerint rossz példát mutatnak, de a magukat felgyújtó, elkeseredett emberek mindenképpen Bulgária problémáinak tünetei" - mondta Kiril Avramov. Szerinte könnyen lehet, hogy az emberek a választások után is folytatják a tüntetéseket és zavargásokat, ha nem történik gyors javulás az életkörülményeikben. "Az utca radikális változást akar, jobb életet, magasabb béreket, biztonságot és tiszta igazságszolgáltatást. De mostanra az embereket teljesen sarokba szorították, és a türelmük nem végtelen."

Megosztottság és patthelyzet

Gyors javulás azonban nem várható a választások után sem, mivel az országra a teljes megosztottság a jellemző - állítják a politikai elemzők és közvélemény-kutatók. Bojko Boriszov lemondott kormányfő pártja, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (Gerb) ugyan továbbra is vezet a közvélemény-kutatások szerint, de 22-24 százalékos támogatottságával nagyon messze van attól, hogy egyedül kormányt alakítson. A többi párt már a kampány alatt kijelentette, hogy nem fog összeállni a bukott miniszterelnökkel, de az is kérdéses, hogy bárki más képes lehet-e koalíciót alakítani. A második helyre várt szocialistáknak ugyanis egy török kisebbségi párttal, egy szélsőséges nacionalista párttal és egy teljesen új liberális párttal kellene alkudozniuk egy nagykoalíció érdekében.

"A legnagyobb veszély az, hogy patthelyzet alakul ki" - magyarázta Kiril Avramov, aki szerint az elmúlt években a koalíció mocskos szóvá vált Bulgáriában, de most úgy tűnik, mégis megint szükség lesz rá. Ha viszont nincs erős kormánytöbbség, akkor megint nem lesz senki, aki felelősséget vállal a szükséges változások, reformok véghezviteléért. "Muszáj lesz konszenzust elérni, a politikusok egójának most a háttérbe kellene szorulnia." A másik lehetőség, hogy "marad az olasz forgatókönyv", nem alakul kormány, és az amúgy is szenvedő Bulgária belesüpped a teljes bizonytalanságba.

A volt miniszterelnök máshogy látja

Bár az [origo]-nak nyilatkozó bolgárok egytől egyig sötét képet festettek országuk jelenéről, Bojko Boriszov lemondott miniszterelnök ezzel nem ért egyet. A volt kormányfő pár napja a BBC-nek azt mondta, hogy büszke első kormányzati ciklusára, és arra, hogy egy sor beruházást, építkezést valósított meg, például egy új szófiai metrót és egy új utat a fővárostól a Fekete-tengerig. "Már meggyászoltuk az önégetőket. Nagyon sajnáljuk az embereket, de Bulgáriát nem lehet néhány hét alatt megváltoztatni" - nyilatkozta a politikus a BBC szerint.