Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése szerint nem szükséges megindítani Magyarország ellen a monitoring eljárást. Strasbourg júniusban szavaz az ügyről.

Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének júniusi ülésén napirendi téma lesz az, hogy elrendeljék-e a Magyarország elleni monitoring eljárást, a parlamenti közgyűlés házbizottsága ugyanis a monitoring bizottsággal szemben ellenzi ilyen eljárás megindítását - közölte csütörtökön az MTI érdeklődésére a strasbourgi székhelyű ET sajtószolgálata.

A Magyarországgal szembeni eljárás megindításának napirendre tűzése mellett foglalt állást nagyon szoros többséggel - 21 szavazattal 20 ellenében - áprilisban Strasbourgban a parlamenti közgyűlés monitoring bizottsága. A Magyarországgal kapcsolatos elmarasztaló ténymegállapításokat tartalmazó dokumentum tekintetében a bizottsági ülésen kételyek merültek fel ugyan a szavazatszámlálás pontosságát illetően, de végül a jelentést elfogadottnak minősítették.

Most csütörtökön Jerevánban a parlamenti közgyűlés frakcióvezetőiből álló házbizottság - ET-szóhasználattal: a "Büro" - ülésezett, és vitatta meg a június 24-től 28-ig Strasbourgban tartandó parlamenti közgyűlési ülésszak napirendjét. Ennek keretében - közölte az ET - a "Büro" ellenezte, hogy Magyarország ellen monitoring eljárást indítsanak. Ilyen esetekben, amikor a két testület véleménye nem egyezik, a szabályok értelmében az ET parlamenti közgyűlésének ülésszakán, a plenáris vitában kell eldönteni, hogy induljon-e ilyen eljárás.

Monitoring eljárást az ET akkor indít, ha kételyei támadnak a jogállamiság maradéktalan érvényesülését illetően az adott tagállamban. Az eljárás lényegében abból áll, hogy az Európa Tanács ténymegállapító küldöttségeket meneszt az érintett országba, és e küldöttségek egy év elteltével összegző jelentésben írják meg tapasztalataikat.

Ilyen eljárást az ET korábban még soha nem indított meg uniós tagállam ellen. Olyan országok - volt szovjet tagköztársaságok, illetve balkáni országok - esetében volt eddig példa megfigyelési eljárásra, amelyek viszonylag megkésve csatlakoztak a demokratikus berendezkedésű európai országok családjához.