Ahol kétnaponta húznak fel egy templomot

2013.08.17. 22:13

Európa egyik legvallásosabb országában óriási ütemben építik a templomokat, hamarosan a Balkán legnagyobb temploma is elkészül Bukarestben. Hiába szentelnek fel kétnaponta egy templomot, így sincs elég belőlük Romániában, a vasárnapi miséken százak rekednek kívül. Bár egy svéd lutheránus csak röhögne rajtuk, a románok életritmusának része a vallás, még a tolvajok elátkozására is elmondanak egy misét.

A tökéletesen lepusztult faluban egyedül a templom árulkodik arról, hogy nem az 1900-as évek közepén járunk. Nem egyedi élmény ez Romániában: jelentse a tömegközlekedési eszközt a lovas kocsi, a fűtőeszközt a fa vagy az utat kátyúk összefüggő rendszere, rendre feltűnik egy makulátlan állapotú, tájidegen monstrum az egyszintes, omladozó házak között.

A helyi rendszerváltás után hatalmas ütemben kezdték el építeni az ortodox templomokat Romániában, amely Törökország és Málta mellett a legvallásosabb európai ország. Lakóinak 85 százaléka ortodox, akik szinte mindannyian aktív vallásgyakorlók. 1990 és 2010 között négyezer templom épült Romániában, azaz kevesebb mint kétnaponta adták egy templomot.

A bukaresti katedrális látványterve

A múlt héten a BBC készített riportot a templomépítő lendületről, amelyet a gazdasági válság sem tudott lelohasztani. Hiába nem jutott még vissza a gazdaság a 2008-as szintjére Európa egyik legszegényebb országában, 2010-ben Bukarestben elkezdték felhúzni a térség legnagyobb templomát. A 120 méter magas tornya még a mellette álló, a világ második legnagyobb épületének számító egykori Ceausescu-palotánál is magasabb lesz. Az 5000 férőhelyes templom építési költségét 150-300 milliárd forintra becsülik.

Hagymakupolás honfoglalás

A román ortodox egyházat lényegében már a 19. században államosították, és a kommunista rezsim alatt sem volt annyira elszigetelt a helyzete, mint a blokk többi országában. Az egyházi vezetés a rezsimmel sok szempontból együttműködött - mondja Novák Zoltán történész. Az 50-es években még voltak kísérletek az egyház hatalmának megtörésére, de mivel ez nem sikerült, a rezsim célja az volt, hogy belülről vonja irányítása alá az egyházat. A vallás gyakorlását sem gátolták annyira, az állam pedig már nemcsak az egyház gazdasági tevékenységébe folyt bele, hanem a spirituális, lelki gyakorlatába is, például a papok kinevezésével.

A templomok építése már a 80-as években elkezdődött, főleg vidéken, a rendszerváltás után pedig új lendülettel folytatódott. Ez részben hiánypótlás volt, ugyanis a kommunizmus alatt felgyorsult az urbanizáció, templomokat viszont nem építettek az új városrészekbe. Erdély nagyvárosaiban jelentősen megnőtt a románok aránya, és az ő igényeiket is ki kellett szolgálni. Nagyváradon például 27 ortodox templomot kezdtek el építeni 1990 óta, az erdélyi magyar média hagymakupolás honfoglalásnak nevezi a gépiesen másolt, egységes építészeti stílusú templomok gyors szaporodását.

Svédországban kiröhögnék őket

Az megkérdezett erdélyi kutatók, társadalomtudósok szerint mindenesetre nem is kérdéses, hogy szükség van ezekre a templomokra. "A vallás a nemzeti identitás része, a fontosabb eseményeket nem is tudják elképzelni a templom nélkül. Nagyobb ünnepekkor, de még a vasárnapi miséknél is látszik, hogy nem bizonyulnak elég nagynak. Teljesen általános, hogy ilyenkor több száz ember áll a templomok előtt, a kint rekedtek kihangosítva hallgatják a misét. Ez olyan látvány, amely önmagában indokolja a templomépítéseket" - mondja Kiss Dénes vallásszociológus.

"A románok másképp viszonyulnak az egyházhoz, egy svédországi lutheránus kiröhögné őket, de az ő életük ilyen" - jegyzi meg Nagy Mihály Zoltán történész. Bevett gyakorlat, hogy egy először meglátogatott templomban legalább 10 lej (670 forint) adományt fizetnek, még a szegényebbek is. Az újonnan épült kolostorok miatt a spirituális turizmus is fellendült, ezáltal is komoly adományok érkeznek az egyházhoz.

Európa egyik legvallásosabb nemzeteForrás: AFP/Daniel Mihailescu

"Az egyének élete, biológiai életritmusa sokkal jobban kötődik a templomhoz. Ha van egy keresztelő, óriási bulit csapnak, míg mi csak összecsapjuk. Sokkal jobban ragaszkodnak a külső formákhoz, bármi miatt képesek misét mondani. Ha ellopják valakinek a lovát, elmond egy misét, hogy megtudja, ki az elkövető, és elmond egy másikat, hogy megátkozza" - mondja Nagy.

Budapestet is megcélozták

Mivel a románok döntő többsége hívő, ezért egy szűk, értelmiségi elitet leszámítva a társadalom nem viszonyul kritikusan ahhoz, hogy például az egészségügy vagy az oktatás helyett templomépítésbe invesztáljanak hatalmas pénzeket. Ez még akkor is igaz lehet, ha egy februári felmérés szerint történelmi mélypontra süllyedt a román ortodox egyház bizalmi indexe, ugyanis a lakosság 66 százaléka mondta, hogy bízik az egyházban, és ez a mutató először csökkent 70 százalék alá.

Az expanzió Románia határian is túlmutat, a Spanyolországban és Olaszországban élő vendégmunkások miatt Romániából küldenek papokat, hogy az ottani hívek számára egyházközösségeket szervezzenek és rendszeresen misézzenek. Magyarországon például száz év után először húztak fel ortodox templomot Pusztaottlakán, tavaly pedig a budapesti városháza tárgyalt arról, hogy román ortodox templom épüljön fel a fővárosban, bár egyelőre nincs előrelépés az ügyben.