Mindent túlél a világutazó orosz pap

2013.08.23. 22:01

Az első ortodox pap, aki megmászta a Mount Everestet. Az első férfi, aki a világ mind az öt sarkát megjárta. Világrekord idő alatt kelt át az Atlanti-óceánon, és kutyaszánnal szelte át Grönlandot. Kalózok réme, az Orosz Földrajzi Társaság tagja, újságíró, 3000 festmény festője, 9 könyv szerzője. Ez mind ugyanaz a megállíthatatlanul hiperaktív személy. A 61 éves Fjodor Konyuhov most arra készül, hogy egy szál magában, egy csónakban ülve, egy szuszra átevezi a Csendes-óceánt.

Még soha senkinek nem sikerült evezős csónakkal átszelni a Csendes-óceánt, a világhírű világutazó, a Rumcájsz-külsejű Fjodor Konyuhov mégis erre készül - jelentette diadalmasan a Ria Novosztyi orosz hírügynökség csütörtökön. A 61 éves túlélő és kalandor számára egy speciális csónakot építettek az angliai Ipswichben. Majdnem három méterrel hosszabb, mint az, amelyikben korábban az Atlanti-óceánon kelt át Konyuhov, de mivel szénszálas anyagból készült, a súlya ugyanannyi: üresen 260 kiló, megpakolva úgy 600 kiló körül lesz. Ennyi rakományra azért van szükség, mert az utasa ki sem száll majd a csónakból 200 napig. Ennyi idő alatt akarja megtenni a Valparaiso és Ausztrália keleti partja közötti 8000 tengeri mérföld hosszúságú utat. A születésnapján, december 12-én indul el.

Mindenre felmászik, mindenhová elhajózik az oroszok nagy kedvence, Fjodor KonyuhovForrás: AFP/Ramil Sitdikov

Az egész életében torzonborz szakállat viselő, dróthajú Konyuhov háromszor járt az Északi-sarkon, de a honlapján eldicsekszik azzal is, hogy ő az egyetlen ember, aki a világ mind az öt sarkában járt: az Északi- és a Déli-sarkon, a Déli Elérhetetlenség Pólusán (az a pont az Antarktisz kontinens belsejében, ami a legtávolabb van az óceán partjaitól), a Mount Everest csúcsán és a Horn-foknál is, amit a vitorlázás Mount Everest-jének tartanak. Bizarr figura, akit az oroszok a tenyerükön hordoznak.

Fjodor - vagyis a honlapja szerint Fedor - 1951-ben született az Azovi-tenger partján (ez a Fekete-tengerhez tartozik). Az apja arhangelszki halászok leszármazottja volt, az anyja pedig besszarábiai. Konyuhov Ogyesszában és Leningrádban, különféle tengerészeti iskolákban tanulta ki a navigációt, aztán pedig a belorussziai Babrujszkban tanult egyrészt teológiát, másrészt képzőművészetet. Oroszországban az a hír járja róla, hogy már az iskolában mindig mindenben ő volt az első: ő volt a legjobb hosszútávfutó, a legjobb focista, a legjobb búvár, meg sem kottyant neki a fürdés a jeges vízben és a téli hidegben szabad ég alatt alvás.

Igazán viszont az utazás érdekelte, az első komolyabb expedíciójával a tizenhatodik születésnapját sem tudta megvárni: egy halászcsónakban kelt át az Azovi-tengeren teljesen egyedül. Az ötvenes éveire ezt negyven extrémebbnél extrémebb utazással toldotta meg. Világrekordot állított be például azzal, hogy egy evezős csónakkal 46 nap alatt átszelte az Atlanti-óceánt és azzal is, hogy kutya húzta szánnal 22 óra alatt átkelt Grönlandon. A 2000-2001-es Vendée Globe szóló Föld-kerülő vitorlásversenyen Fa Nándor egykori hajójával indult - igaz, ezt a versenyt fel kellett adnia, mert egy hirtelen irányváltoztatásnál beütötte a hátát, később pedig veseproblémái lettek. Az már csak a sokadik említésre méltó akciója, hogy a yachtjával néhányszor körbehajózta a Földet, és összesen tizennégyszer kelt át az Atlanti-óceánon. Az pedig még a honlapján levő életrajzában sem szerepel, hogy felmászott a Kilimandzsáróra, vagy, hogy végigjárta a Selyemutat.

1990-ben az Északi-sarkonForrás: AFP/RIA Novosti

A motivációja állítólag az volt, hogy állandóan tudni akarta, hogy mire képes az emberi szervezet egészen szélsőséges körülmények között. Ezért ment bele például az egyik egyszemélyes sarkvidéki expedícióján abba, hogy orosz doktorok kérésére saját magán tesztelje: hagy reagál a teste, ha egyszerre van kitéve a magaslati ritka levegőnek, az extrém hidegnek és az erős szélnek. Képes volt felmászni ötezer méter magasra, ahol mínusz hatvan Celsius-fok volt, és több mint száz kilométer per órás szél fújt. Az nem világos, hogy milyen tanulságokat vontak le a vizsgálatból, mindenesetre Konyuhov ezt is túlélte. Ahogy azt is, hogy párszor majdnem betemette a lavina, elvitték a tengeri viharok vagy a hurrikánok, éhen halás szélén táncolt vagy majdnem megfagyott a különféle kalandjai során.

Az egyik kedvenc sztorija akkor esett meg vele, amikor épp a Formosa nevű yachton hajózta körbe a Földet. Ez az utazás 508 napig tartott. A Fülöp-szigetek közelében Konyuhovot leverte a lábáról egy betegség, kórházba is kellett vinni. Közben viszont kalózok lopták el a yachtját, és egy másik szigetre vitték. Persze nem hagyta annyiban, amikor kicsit összeszedte magát, egy másik kalózbandától megfújt egy motorcsónakot. A csónak fedélzetén csak tökrészeg kalózok voltak, őket megkötözte, és kipakolta a mentőcsónakba, majd a Formosa keresésére indult. Meg is találta, és visszaszerezte a yachtját. De máskor is meggyűlt vele a kalózok baja: egyszer képes volt egy csomó brazil kalózt egyetlen riasztópisztollyal elijeszteni. Ugyanezen az útján egy delfin is megtisztelte, felugrott a hajójára, pedig ilyen szinte soha senkivel nem fordul elő.

Az utazásait mindig rajzokon és festményeken örökítette meg, be is vették a Szovjetunió művész szakszervezetébe, de ma is tagja a moszkvai művész egyesületnek (a grafikusok szekciójában és a szobrászok között egyszerre). Tiszteletbeli tagja és díjazottja egy sor orosz művészeti egyletnek és művészeti akadémiának. Termékeny is: vagy háromezer képet festett eddig, és persze számtalan kiállítást is rendezett. Ha nincs kedve festeni, szobrászkodni vagy különféle extrém módszerekkel körbejárni a világban, akkor sztorizik a kalandjairól a médiában, cikkeket és könyveket ír. Eddig kilenc könyve jelent meg, és persze tagja az Orosz Újságírószövetségnek és az Orosz Írószövetségnek is. Ha pedig igazán ráér, orgonazenét komponál.

Pózolás matrózokkal egy moszkvai yachtfesztiválonForrás: AFP/Fedorenko Vladimir

A nemzetközi díjak is csak úgy záporoztak rá, hol a környezetvédelemért tett erőfeszítéseiért, hol a sportteljesítményeiért. Konyuhov azt sem hallgatja el a honlapján levő hosszú dicsőségfalán, hogy a neve bekerült Az Emberiség Története enciklopédiába, és azt sem, hogy az Orosz Földrajzi Társaságnak is tagja. Büszkék is rá az oroszok, egy sor város választotta a díszpolgárának. Ezt olyasmikkel honorálja, mint amikor tavaly egy orosz hegymászócsapat tagjaként Tibet felől megmászta a Mount Everestet, az expedíciót az első orosz hegymászónak ajánlotta, aki feljutott a világ legmagasabb hegycsúcsára húsz évvel ezelőtt. Konyuhov így persze a Mount Everest-mászásban nem lehetett a legelső ember, sem a legelső orosz, de azért abban a tudatban élhet, hogy ő az első ortodox pap, aki a csúcson járt.

Éppen az ortodox papi hivatásához kötődik az ünnepelt világutazó talán egyetlen megbicsaklása. Konyuhov ugyanis egyszer visszavett a tempóból: 2010-ben egy antarktiszi expedíció után váratlanul bejelentette, hogy felhagy a kalandozással és pap lesz. "Elég a kísértésből, imádkozni akarok" - jelentette ki, alaposan megdöbbentve az oroszokat. Bár egyesek arra gondoltak, az lehetett a baj, hogy a kalandorról kiderült, hogy a legutóbbi hajóútján, amikor egy szuszra kellett volna eljutnia a célig, mégiscsak kikötött egy köztes állomáson. Ő viszont ettől nem beszélt, csak annyit mondott: "Istennek és az egyháznak akarok dolgozni." Írt is egy levelet a moszkvai pátriárkának, Kirillnek, aki megengedte neki, hogy abban az eparkhiában gyakorolja a papi hivatást, amelyikben akarja. Konyuhov azt az ukrajnai kerületet választotta, ahol született. (Egyébként nős, a feleségét Irinának hívják. Van három gyereke és öt unokája.)

Rövid kitérő volt a visszavonultságForrás: AFP/Mikhail Fomichev

A visszavonultságot viszont nem bírta sokáig: még abban az évben elutazott Etiópiába, aztán büszkén mesélte el az újságíróknak, hogy ő lehetett az első európai, akinek a kopt keresztények megmutatták a legfontosabb relikviájukat: magát a frigyládát. "Hajnali négy óra volt, és a papokkal együtt részt vettem a misén. Az ereklyetartót őrző pap mellett álltam, és belenéztem a szemébe. Fény sugárzott belőle. Nem beszélt velem, mert ezek a papok nem beszélnek, de kivették a tartóból a frigyládát, és megmutatták nekem" - mondta. Az orosz rajongókat lehet, hogy lenyűgözte a történet, de az etióp hívők közül sokan nevetségesnek tartották a sztorit: a frigyládát élő ember még - néhány papon kívül - nem láthatta, kizárt, hogy pont egy orosznak mutatták volna meg, pláne, hogy sokan még abban sem biztosak, hogy a frigyláda - ha tényleg megvan még valahol - egyáltalán Etiópiában van. Mások sajnálkoztak: szegény orosz, mutattak neki valami másolatot, ő pedig bedőlt a trükknek.