Menyasszonyok itt nincsenek

2013.08.31. 14:57

Hatvanmillió. Indiában ennyivel van kevesebb nő, mint férfi. Miért? Mert sok lányt megölnek vagy még magzat korában, vagy újszülöttként. Mert amikor eladósorba kerülnek, csak viszik a pénzt, és amúgy sem jelentenek nagy dicsőséget a családjuknak. Mi a következmény? Egy egyre jobban durvuló társadalom, ahol kiéhezett férfiak erőszakolják halálra a nőket.

A nők sanyarú helyzetének bemutatására általában a Szaúd-Arábiában, Afganisztánban vagy Pakisztánban uralkodó állapotokat szokták magától értetődő példaként felhozni, ezért első ránézésre meghökkentőnek tűnhet, hogy a G20-as országok közül India végzett az első helyen a listán, amely a nők szempontjából a legrosszabb helyeket osztályozta. Vagyis a világ legnépesebb demokráciájában a legrosszabb nőnek lenni, és erre számszerű bizonyíték is van. Indiában ma hatvanmillió nő hiányzik a társadalomból. Vagy azért, mert a szelektív abortusz miatt meg sem születtek, vagy mert a születésük után azonnal megölték vagy magukra hagyták őket. Vagy mert a férjük ölték meg őket, mert nem voltak elégedettek a hozománnyal, amellyel a házasságba érkeztek.

A nők kiszolgáltatott helyzetének a legdrámaibb példája tavaly decemberben került a címlapokra. A csoportos nemi erőszak problémája mindössze pár hónapja része a közbeszédnek Indiában, a jelenséget azonban évtizedek óta húzódó társadalmi folyamatok készítették elő. A témában könyvet író brit újságíró, Sunny Hundal szerint sok indiai azért nem ismeri fel, mennyire súlyos problémával áll szemben az ország, mert a nők sorsát és társadalmi helyzetét meghatározó gondolkodásmód mélyen beivódott a kultúrába.

Az indiai lányok nem indulnak jó eséllyekkel az életbenForrás: AFP/Rouf Bhat

Becslések szerint Indiában 2020-ra 28 millióval több lesz a nősülésre váró férfi, mint a házasságra váró nő. Sunny Hundal a könyvében arra is figyelmeztet, a történelemben példa nélküli társadalmi hatásai lehetnek a nemi egyensúlyok ilyen mértékű megbomlásának, és az indiai rendőrség, illetve az igazságügyi rendszer aligha van felkészülve arra, hogy kezelje ezt a robbanásveszélyes helyzetet. Vagyis India kulturális és társadalmi szempontból is időzített bombán ül a háború miatt, amelyet a nők ellen vív - állítja Hundal.

Nyugaton a nők három százalékkal többen vannak, mint a férfiak. Indiában nyolc százalékkal többen vannak a férfiak, mint a nők. Ezeknek a férfiaknak meg kell barátkozniuk a gondolattal, hogy soha sem fognak megnősülni, nem lesz családjuk, nem lesznek gyerekeik.

Macsó rémálom

Hogy miként néz ki egy ilyen szó szerint férfias társadalom, az nemcsak a szociológusokat és újságírókat, hanem a művészeket is izgatja. Ha az indiaiak egy, a témát feldolgozó 2003-ban bemutatott filmből indulnak ki, nem sok jóra számíthatnak. A Matrubhoomi: Egy nemzet nők nélkül című alkotás annyira sokkolónak bizonyult, hogy bár több külföldi fesztiválon is vetítették, Indiában évekig nem sikerült forgalmazót találni. A film egy szülés, majd egy gyerekgyilkosság képeivel indul, a kettő között egy, az indiai családoknak nagyon is ismerős jelenettel: amikor felhangzik a gyereksírás, a férj ujjongásban tör ki, de rögtön magába zuhan, amikor a bába közli vele, hogy lánya született. Másnap meg is fojtja az újszülöttet, és azzal vigasztalja magát, hogy jövőre fia lesz.

Néhány évtizeddel később a falu, ahol a nyitójelenet játszódott, teljesen megváltozott: kizárólag durva, agresszív férfiak lakják, akik a nők és feleségek hiányát egyéb eszközökkel pótolják. Közösen néznek pornófilmeket, nőnek öltözve táncolnak, elkezdenek egészen állatiasan viselkedni. Amikor a leggazdagabb férfi megtalálja az egyetlen hajadon lányt a környéken, azonnal megveszi az apjától, és rögtön mind az öt fiát hozzáadja. A furcsa házassághoz nem kérik a lány beleegyezését, így minden éjszaka mással kell megosztania az ágyát, beleértve a fiúk apját is. Csak a legkisebb fiú mutat némi tiszteletet és gyengédséget iránta, de ezt féltékeny testvérei azzal torolják meg, hogy meggyilkolják. Végül az egész közösség dühe a lány ellen irányul, akit egy tehénistállóban tartanak odaláncolva, és éjszakáról éjszakára csoportosan megerőszakolják. A film végén kislányt hoz a világra, miközben a férfiak halomra ölik egymást, mert nem tudják eldönteni, kié legyen a gyerek és az anyja.

Bár ennyire még nem súlyos a helyzet, India több területén már érezhető ez a fajta feszültség - állítja a könyvében Hundal. Az indiai társadalom nemi egyensúlyának a megbomlása már most súlyos következményekkel jár. A New York Times szerint a nőhiány felpörgette a lánykereskedelmet, és a környező országokból, Bangladesből és Nepálból, valamint India szegényebb régióiból szállítják a feleségnek való lányokat, és adják el őket kétszáz dollárért. A lap összehasonlításképpen megjegyzi, hogy egy bika ezer dollárba kerül.

Népirtás ultrahanggal

Az indiai kormány először a kilencvenes évek elején kapott észbe, miután az 1990-es népszámlálási adatok feketén-fehéren kimutatták, hogy 25 millióval több a férfi, mint a nő. A probléma megoldásának egy nem túl bonyolult és átgondolt módját választották: megtiltották, hogy az ultrahangos vizsgálatokkal megállapítsák a magzatok nemét, a technikának ezt a vívmányát kiáltották ki ugyanis a lánygyerekek fogyását magyarázó legfőbb oknak. A kormányzati intézkedés véletlenül sem volt sikerre ítélve: a tíz évvel későbbi, 2001-es népszámlálásnál már 35 millióval több volt a férfi, és a becslések szerint ez a szám ma már eléri a hatvanmilliót.

Hatvanmillió lány hiányzikForrás: AFP/Manan Vatsyayana

Mivel a kulturális hagyományok a fiúk életesélyeinek és boldogulásának kedveznek, a lánygyerekek problémáját sok család már rögtön a szülés után rövidre zárta azzal, hogy meggyilkolta az újszülöttet. A modern technológiák viszont lehetővé tették, hogy a szülést se kelljen megvárni: abortuszok millióit végezték el nemi alapon. A nyolcvanas évek végére minden újdelhi újságban volt ultrahangos nemmeghatározást hirdető reklám, és a klinikák azzal próbálták magukhoz csábítani a szülőket, hogy milyen tapasztalataik vannak a lánygyerekek eltüntetésében. "Fizessen most 3000 rúpiát, spóroljon meg később 300 ezret" - a kilencvenes években hasonló szlogenekkel próbálták a kórházak meggyőzni a szülőket arról, hogy szabaduljanak meg a lányuktól. Hundal szerint a lányok ellen indított társadalmi és kulturális hadjárat népirtással ér fel.

Az indiai kormányzat tett egy másik kétségbeesett kísérletet is arra, hogy megmentse a lányokat, és egy felhívással lényegében arra bátorította a szülőket, hogy hagyják el a lánygyerekeiket. "Ha nem akar lányt, ne ölje meg, hagyja ránk, majd mi felneveljük" - értelmezte újra a gondoskodó állam fogalmát India. Nem meglepő, hogy az egyetlen hely, ahol a lányok vannak többségben az országban, az az árvaház.

A lány viszi a pénzt, a fiú hozza

Ha a nőkkel szembeni társadalmi hozzáállást egyetlen jelenséggel kellene kidomborítani, akkor az a hozomány intézménye lehetne. Hogy a törvények miként maradnak alul a hagyományok erejével szemben Indiában, azt jól példázza, hogy bár a hozomány intézménye 1961 óta illegális, nagyon is része a mindennapoknak, és a családok ennek szellemében viszonyulnak a lányaikhoz.

Az esküvő a lányos családoknak kerül igazán sokbaForrás: AFP/Narinder Nanu

Ha egy családba lány születik, az egyet jelent a költségvetés durva megszorításával, hiszen mire eladósorba kerül, készen kell állnia a tekintélyes hozománynak. A férjek és családjuk pedig újabb és újabb követelésekkel állhatnak elő, és ha nem kapják meg a pénzüket vagy bármilyen más értéket, ami szerintük beleillik a hozomány fogalmába, akkor extrém esetben meggyilkolhatják a feleségüket, vagy öngyilkosságba kergethetik. A statisztikák szerint ez az eljárás nem is számít extrémnek, sőt inkább mindennaposnak mondható, hiszen a hozományhoz kapcsolódó viták miatt óránként meghal egy nő Indiában.

A Guardian szerint a kilencvenes évek gazdasági liberalizációja csak súlyosbította a helyzetet, a leendő férjek egyre mohóbbak lettek, az új rokonok pedig aranytojást tojó tyúkként tekintettek a menyasszonyra. Ezt a kilátást a lányos szülők már akkor mérlegelik, amikor megtudják, hogy lányt várnak. A lapban megjelent cikk szerint a hozomány réme áll rengeteg nemi alapon végzett abortusz és gyerekgyilkosság mögött, mert a szülők egyszerűen nem tudják vállalni, hogy életük hátralévő részében a lányuk hozományára gyűjtsenek.

A probléma súlyát gazdasági mutatók is jelzik. A statisztikák szerint a bankhitelek nyolcvan százalékát azért veszik fel az indiaiak, hogy ki tudják fizetni az esküvők költségeit és a hozományokat. Ennek a sajátos adósságcsapdának megvannak az áldozatai is. India egyes területein egyre több farmer menekül az öngyilkosságba, mert nem tudja visszafizetni a hozomány miatt felvett bankkölcsönöket.

A feleségek sincsenek biztonságban

Sunny Hundal szerint az Indiában a mai napig erős nemi diszkriminációban és a nők elleni erőszakban nem elhanyagolható a szerepe a hindu mitológiának, amelynek a férfi és női szerepmodelljeit a társadalom többsége ma is követendőnek tartja. A nők esetében az engedelmesség különösen fontos tulajdonságnak számít, és az ellenük elkövetett erőszakot sokszor azzal indokolják, hogy nem viselkedtek a mitológiai erények szellemében, vagyis megérdemelten kaptak büntetést.

Az engedelmesség kitüntetett helyét az indiai családi viszonyokban jól jelzi, hogy a törvények értelmében a házasságon belül elkövetett nemi erőszak nem számít bűncselekménynek, és a politikusok hozzáállása alapján nincs is sok esély arra, hogy bekerüljön a büntető törvénykönyvbe. Ők azt vallják, hogy egy ilyen lépés szétrombolhatná a házasság intézményét.

Egy ötéves kislány megerőszakolása miatt tiltakoznakForrás: AFP/Sanjay Kanojia

Egy 2011-ben megjelent tanulmány szerint minden ötödik férfi azt mondta, hogy kényszerítette már szexre a feleségét. A hozzáállásra jellemző, hogy az egyik indiai faluban azzal próbálták volna visszaszorítani a nemi erőszakot, hogy a lányok házassági korhatárát 18-ról 15 vagy 16 évre próbálták csökkenteni. Az ENSZ hatóságainak levélben kellett tisztázniuk, hogy a gyerekházasság nem megoldás a lányok elleni szexuális bűncselekmények visszaszorítására.

Zavar a rendszerben

A szociológusok és politológusok már megkezdték annak a leendő országnak a feltérképezését, amely India lesz néhány évtizeden belül. Munkájukat segíti, hogy a jövő nyomokban már jelen van. A témában könyvet is író Valerie M. Hudson és Andrea den Boer szerint ezek az egyedülálló, a házasság reményéről is lemondani kénytelen férfiak felelősek a nőkben nem bővelkedő területeken tapasztalt társadalmi feszültségekért és zavargásokért. A politológusok szerint több indiai államban is összekapcsolhatók az erőszakos bűncselekmények a felborult nemi arányokkal. Azokon a területeken, ahol kevés a feleségjelölt, általában a kevésbé képzett férfiak maradnak esküvő nélkül, és nagy az esélye annak, hogy iskolázatlan, tesztoszterontól hajtott fiatalemberek okoznak zűrzavart: mivel nincs esélyük megállapodni, ezeket a férfitömegeket sokkal könnyebben beszippantja a bűnözés és a terrorizmus.

Elfogynak a nőkForrás: AFP/Sajjad Hussain

Sok helyen a lakosság már úgy éli meg a menyasszonyhiányt, mint az éhínséget - írja a Guardian. A jelenség pedig a politikai életet is tematizálja. Az egyes politikai tisztségekért induló jelöltek például a kampányaikban azt ígérik, hogy szereznek lányokat, ha megválasztják őket. Ezt a szavazópolgárok el is várják tőlük, visszatérő követelés ugyanis a politikusok felé, hogy találjanak menyasszonyokat a férfiaknak.