Mianmarból kaptunk leckét demokráciából

A fél évszázada katonai diktatúraként működő Mianmarból Budapestre érkező Aun Szan Szú Kji tizenöt évig volt házi őrizetben. A Nobel-békedíjas ellenzéki politikus egyik legnehezebb feladata, hogy rávegye az embereket, harcoljanak a jogaikért akkor is, ha félnek.

"A demokráciát soha nem szabad magától értetődőnek venni." Aun Szan Szú Kji egy ötven éve katonai diktatúrában működő országból üzente ezt a magyaroknak a Corvinus Egyetemen tartott előadása végén. A mianmari Nobel-békedíjas politikus azért is vállalkozott a Varsót, Budapestet és Prágát érintő közép-európai körútra, hogy begyűjtse ezeknek az országoknak a tapasztalatait a demokratikus átmenetről. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint viszont inkább nekünk lenne mit tanulni tőle. A hallgatóság pedig kifejezetten fogékony volt a magyarországi és mianmari tapasztalatok közötti párhuzamokra, és Aun Szan Szú Kji valóban tanulságos leckét adott demokratikus ismeretekből.

Aun Szan Szú Kji a Sándor-palota teraszán Áder János államfővel Forrás: AFP/Kisbenedek Attila

Például arról, hogy egy demokráciában érdemes értékelni a különbözőségeket, és együttműködni a régi ellenfelekkel, vagy arról, hogy az állampolgároknak mindig joguk van egy jobb társadalomhoz, mint amelyben éppen élnek, de ezért meg is kell küzdeniük, és a döntéseikért vállalniuk kell a felelősséget. Vagy arról is, hogy a valódi fejlődéshez befogadásra és nem kirekesztésre van szükség, különös tekintettel a szegényekre, akiket végképp nem büntethet egy kormány. "A kormányt kell megbüntetni, ha szegények az emberek, és nem fordítva" - figyelmeztetett egy választási szlogennek is beillő mondattal Aun Szan Szú Kji, aki szerint nem elég, ha egy állam csak elméletben elkötelezett a demokrácia mellett. Hogy mekkora ára van annak, hogy az elméletből gyakorlat legyen, arról a Nobel-békedíjas mianmari ellenzéki vezető rengeteg előadást tudna tartani.

Forradalom házi őrizetből

Aun Szan Szú Kji tizenöt évet töltött házi őrizetben. A katonai rezsim így látta a legjobbnak korrigálni azt a tényt, hogy 1990-ben a pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) elsöprő győzelmet aratott a választásokon. Aun Szan Szú Kji házi őrizetben kibontakozó forradalmának egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy minden ember megérdemli a demokráciát. Ez azért hatott újszerűen az országban, mert a katonai junta pont az ellenkezőjét hirdette: azt, hogy a mianmariak nem nőttek fel egy demokratikus államhoz, így haszontalan is lenne ilyesmivel próbálkozni. Ez a politikai álláspont pedig a mai napig mélyen meghatározza a mianmariak politikai kultúráját, ezért is van különösen nehéz dolga az Aun Szan Szú Kji vezette ellenzéknek - derült ki az előadásából.

A házi őrizetben eltöltött hosszú évekről azt mondta, ez nem áldozat volt, hanem egy döntés: "Valahol még önzőnek is lehetne tartani azt, hogy a saját utamat akartam járni.” Ez alatt az idő alatt az erőszakmentes ellenállás valóságos legendájává lett, amit csak erősített, hogy 1991-ben megkapta a Nobel-békedíjat. Aun Szan Szú Kji neve azóta a legtöbbször egy igazán illusztris társaságban merül fel, amelynek Gandhi, Nelson Mandela és Martin Luther King a tagja.

Aun Szan Szú Kji az Origo kérdésére azt mondta, a tizenöt évig tartó házi őrizet nem változtatta meg alapvetően. "Amúgy is már negyvenen túl voltam, és a legtöbb ember személyisége addigra már kialakul. Egyvalamire viszont biztosan megtanított a házi őrizet, mégpedig arra, hogy képes vagyok egyedül élni, és ezt jó volt tudni, sok erőt adott, mert ha továbbra is a világtól elzártan akartak volna tartani, az nem befolyásolta volna azt, ahogyan éreztem.”

Aun Szan Szú Kji kiszabadul Forrás: AFP/Soe Than Win

A mostani mianmari változások leglátványosabb bizonyítéka Aun Szan Szú Kji szabadon bocsátása volt, az pedig, hogy a választásokon is indulhatott, még az ország elleni szankciókhoz makacsul ragaszkodó Nyugatot is meggyőzte arról, hogy valami beindult az ázsiai országban.

A tavaly áprilisi választásokon az alsóház 45 elérhető képviselői helyéből 44-et megszereztek Aun Szan Szú Kji pártjának a politikusai, ami egyrészt vitathatatlan siker, másrészt komoly súlya nem igazán van a 600 fős parlamentben. A sokat ünnepelt eredmény ezért is megtévesztő, átütő politikai befolyásról ugyanis szó sincs. Az állam hatalmi szerkezetéhez nem nyúltak hozzá, a parlament, a bíróságok és a kormány hatalma elenyésző a hadseregéhez képest, és könnyen elképzelhető, hogy ha a születőben lévő új alkotmány megfosztja ettől a hatalmas befolyástól a hadsereget, a katonai elit puccsal fog reagálni a helyzetre.

Alkotmányos kérdés

Mianmarban a politikai elit ismerkedését a demokráciával jelentősen hátráltatja, hogy egy egyáltalán nem demokratikus alkotmány előírásai alapján teszi ezt. Aun Szan Szú Kji szerint ezért is sorsdöntők a következő hónapok, amelyeket a mianmari politika képviselői az alkotmány átalakításával fognak tölteni, az új alaptörvényen múlik ugyanis, hogy Mianmar valóban komolyan veszi-e a rendszerváltást.

A mostani, 2008 óta hatályban lévő alkotmányt például részben úgy rakták össze, hogy megakadályozzák az ellenzék ikonikus alakjának érdemi politikai szerepvállalását. Az alkotmány értelmében Aun Szan Szú Kji nem is indulhatna az elnökségért, mert egy külföldi férfi özvegye, és külföldinek minősülnek a gyerekei is.

Aun Szan Szú Kji arca mindenhol ismert Forrás: AFP/Bay Ismoyo

A mianmari diktatúra szorításának fellazulását a nemzetközi közösség szinte azonnal a szankciók enyhítésével jutalmazta. Az Origo kérdésére, hogy ez jó ötlet volt-e, és nem vetette-e vissza a demokratizálódás tempóját, Aun Szan Szú Kji azt mondta, a döntés jó volt, de a történetnek még koránt sincs vége: "Most fontosabb, mint valaha, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió tagállamai nagyon objektíven nézzék meg, mi zajlik Burmában, és ne legyenek túlságosan optimisták. Ismerjék fel a tényt, hogy Burma még nem demokrácia, és amíg nem változtatja meg az alkotmányt, addig nem is lesz az.”

Ez viszont nem lesz egyszerű menet, mert a mianmari alkotmányozók leleményének köszönhetően sikerült megalkotni a világ legnehezebben módosítható alkotmányát. A mianmari alaptörvény átalakításához a parlament több mint 75 százalékának a jóváhagyása kell, a hadsereg viszont alkotmányosan kiutalta magának a képviselői helyek 25 százalékát, vagyis bármilyen döntés rajta múlik.

Ha sikerül is tető alá hozni egy valódi rendszerváltozást Mianmarban, még mindig ott van feladatként a fél évszázados katonai diktatúrában szocializálódott lakosság politikai és társadalmi kultúrájának és értékeinek az átformálása. Mint a legtöbb diktatúra, a mianmari is a félelemkeltésre épített, és ez a mai napig él az emberekben. Aun Szan Szú Kji ezért is tartja fontosnak az elmúlt húsz évben tett kísérleteket ennek a megváltoztatására. "Az embereknek nem lehet azt mondani, hogy ne féljenek, de azt igen, hogy folytassák az életüket, és harcoljanak a jogaikért annak ellenére, hogy félnek.”

A mianmari átmenetről szóló korábbi cikkünket itt olvashatja.