Az ő kezében van Irán mellett Irak, Libanon és Szíria, közben pedig éli a példás családapák hétköznapjait szerény teheráni otthonában. A halkszavú tábornok körül megfagy a levegő, ha belép a szobába, de nem szereti, ha kézcsókkal köszönnek neki. Legalább 30 éve folyamatos háborúban él, és ha kell az ellenségtől lop kecskét a bajtársainak. A New Yorker közölt hiánypótló cikket Kasszem Szulejmániról, Irán árnyékvezetőjéről.

Idén februárban Irán legbefolyásosabb vezetői gyűltek össze a teheráni Anim al-Momenin mecsetben. A mecset a város észak-keleti részén, egy speciális, fallal körülvett lakóparkban van, ahol Irán katonai elitje, a Forradalmi Gárda vezető tisztségviselői laknak. A világtól elzárt szakrális helyen a Forradalmi Gárda különleges alakulatának, a Quds Force egyik hős veteránjának a temetését tartották, aki rejtélyes körülmények között halt meg valahol Bejrút és Damaszkusz között félúton. A férfi nem turistáskodni indult a szír fővárosba, hanem többezer Quds-os társával együtt az Aszad-rendszer támogatására. 

A temetésen régi síita szokás szerint a gyászolók a mellüket döngölték, miközben a társuk iráni zászlóba tekerve feküdt a mecset közepén. Az első sorokban olyan emberek rótták le tiszteletüket, mint a Forradalmi Gárda vezetője vagy a libanoni terrorszervezet, a Hezbollah parancsnoka. A második sorban viszont ott térdelt a mecset szőnyeggel borított padlóján Kasszem Szulejmáni tábornok is, a Quds Force vezetője. Az alacsony, őszhajú, ápolt szakállú férfi magabiztosan nézett maga elé. Ő küldte halálba a középen fekvő katonát, akivel korábban együtt harcoltak a nyolcmillió áldozatot követelő iráni-iraki háborúban. 

A Quds Force tulajdonképpen az iráni külpolitika lándzsája. Neve az izraeliektől visszahódítandó Jeruzsálem arab nevéből, al-Quds-ból ered. A Quds különleges akciókat hajt végre külföldön az iráni államérdek szolgálatában, valami olyasmi, mint az amerikai CIA vagy a brit MI6. Kasszem Szulejmáni tizenöt évvel ezelőtt lett a Quds Force parancsnoka, és így Irán egyik legnagyobb politikai és katonai hatalommal felruházott embere. Feladata egyszerűen az volt, hogy alakítsa a Közel-Keletet Irán kedvére. Szulejmáni tizenöt éves regnálása alatt a Quds ellenfeleket gyilkolt halomra, felfegyverezte Irán szövetségeseit, és egy rakás milicistát, valamint terrorsejtet irányít annak érdekében, hogy ellenséget öljenek. A szerteágazó tevékenység ellenére Szulejmáni láthatatlan maradt a külvilág számára. Mégis, ki ez az ember? Honnan jött? És mit akar? 

Halkszavú vezető

"Szulejmáni ma a leghatalmasabb katonai vezető a Közel-Keleten, mégsem hallott róla senki sem" - mondta egy egykori CIA-tiszt, aki Irakban szolgált. Amikor Szulejmáni megjelenik a nyilvánosság előtt, többnyire unalmas protokoll-rendezvényeken, például veterángyűléseken szónokol. Halkszavú, karizmatikus ember. "Ha tíz ember ül egy szobában, és Szulejmáni belép, ő nem ül le többiek közé, csak a szoba másik végéből figyel. Nem beszél, nem szól hozzá, csak ül és figyel, mégis mindenki őrá gondol" - mesélte egy iráni tiszt.

A Quds a szíriai polgárháború kitörése óta Aszad támogatására koncentrál. Ennek két egyszerű oka van. Utálják az amerikaiakat, és Aszad-rendszer jelenti Irán számára az átjárót a libanoni Hezbollah-hoz, ami az egyik legfontosabb bástya az Izrael elleni harcban. "A szíriai hadsereg használhatatlan, amikor csinálnak valamit, akkor csak a lakosságot mészárolják, ami a lázadók malmára hajtja a vizet" - fakadt ki Szulejmáni az egyik iraki politikusnak.

„Személyesen irányítja a háborút” – mondta egy amerikai tisztségviselő, aki szerint Szulejmáni hetente többször repül Damaszkuszba, hogy egy bunkerszerű épületben egyeztessen a szíriai katonai vezetőkkel, a Hezbollah vezetőivel és az iraki siíta milíca vezetőivel, akiket ő hívott Szíriába harcolni.

A nyugati titkosszolgálatok már tavaly is felfigyeltek arra, hogy naponta több iráni gép is megfordul a damaszkuszi reptéren. A gépek pedig nem csak fegyvereket és lőszereket hoznak, hanem a Quds embereit is, akiknek az a feladatuk, hogy tréningezzék a szír hadsereget és segítsék a lázadók megfigyelését. A Quds azonban nem csak a pálya széléről szól bele a szír katonai rendszer működésébe, hanem az alapvetően egymás megfigyelésére tervezett titkosszolgálatokat is összehangolt munkára kényszerítik. „Mindenhol ott vannak, kis túlzással, ők irányítják a háborút” – mondta egy térségbeli katonai szakértő.

Nem kell a kézcsók

Szulejmáni minden igyekezete ellenére Iránban mindenki tudja, hogy ki ő. Az irániak számára a háborús hős mindenek felett álló ikonja, aki az iraki-iráni háborúban vált híressé. Szulejmáni akkor indult el felfelé a ranglistán, holott még csak a húszas éveiben járt, igaz, az egész rendszer nagyon fiatal volt. Egy nemrégiben tartott fogadáson csak annyit mondott, hogy „ő a legkisebb katona”, és a kézcsókért sorban álló irániakat is elhesegette maga mellől.

Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda tagjai díszegyenruhában, a forradalomi évforduló ünnepségénForrás: AFP/Ria Novosti/Andrey Stenin

Hatalma a Legfőbb Vezető, Khameneijel való szoros kapcsolatára vezethető vissza. Khamenei csak „a forradalom élő mártírjának” hívja Szulejmánit. A címre minden alkalommal rá is szolgál. 1999 júliusában például, amikor a rendszer ellen tüntető diákok megbénították az országot, Szulejmáni megfenyegette a reformista elnököt, Katamit, hogyha nem csinál valamit a diákokkal, akkor egyszerűen átlép rajta, és a hadsereg elintézi a dolgot. Végül a fenyegetés bevállt, a rendőrség kezelte a dolgot, ahogy tíz évvel később is.

„Szulejmáninak az iráni politikai rendszer minden szegletében vannak kapcsolatai. Ő politikai zseni, akinek tényleg minden emberrel jó kapcsolata van” – mondta Meir Dagan, az izraeli titkosszolgálat, a Moszad egykori vezetője a New Yorkernek. És tényleg, Az iráni külpolitikát a Khamenein kívül egy kis tanácsadói csapat alakítja, amelynek természetesen tagja Szulejmáni is - azzal a különbséggel, hogy ő szabad kezet kap a Legfőbb Vezető politikájának végrehajtásában.

Miközben a Forradalmi Gárda számos tagja komoly vagyonra tett szert az állami vállalatok különböző pozícióin keresztül, addig Szulejmáninak személyesen a Legfőbb Vezető biztosította a megfelelő anyagi hátteret.

Szulejmáni Teheránban lakik, életvitele olyan, mint egy átalagos iráni hivatalnoké. „Minden reggel négykor kel, és már az ágyban van 9.30-kor” – mesélte egy közeli munkatársa, aki azt is elárulta, hogy prosztataproblémái és hátfájásai vannak. Szulejmáni tisztelettudóan bánik a feleségével, néha még utazni is elmennek. Három fia és két lánya van, akiket szigorúan, de szeretettel nevel. Különösen aggódik egyik lánya miatt, aki távol Irántól, Malajziában lakik – mondta egy másik iráni tiszt.

Az iráni Forradalmi Gárda katonái masíroznak az irak elleni háborút ünneplő felvonulásonForrás: AFP/Atta Kenare

Szulejmáni sokkal okosabb, mint a legtöbb iráni vezető – állítja a CIA-s tiszt, aki szerint a Quds parancsnokát nem mozgatja az európai kultúra, sokkal inkább a tradicionális iráni művészet érdekli. Habár Szulejmáni keveset járt iskolába, rendkívül olvasott ember, nagyon ravasz és ijesztően intelligens stratéga – mondja már egy másik iráni tiszt, aki úgy tudja, hogy hatalomtechnikai repertoárjában éppúgy megtalálható a kenőpénz, mint a gyilkosság. Az évek során a Quds nemzetközi sejtek hálózatát építette ki, hogy adott esetben pénzügyi támogatást nyújtsanak a megszorult bajtársaknak. „Mindenhol ott vannak” – mondta egy másik közel-keleti katonai tisztségviselő.

A nyugati biztonsági erők adatai szerint 2010 óta Szulejmáni stratégiát váltott és az amerikai, valamint az izraeli célpontok helyett Thaiföldön, Új-Delhiben vagy éppen Lagoszban hajtottak végre támadásokat, merényletkísérletet. Az egyik legnagyobb port kavart akció 2011-ben volt, amikor felbérelték a mexikói drogkartellt, hogy robbantsák fel a Washingtonba delegált szaúdi nagykövetet. Az akció végül meghiúsult, mert a kartell tagjáról, akit Szulejmániék megkörnyékeztek, kiderült, hogy az amerikai drogellenes hivatal téglája. A kudarcba fulladt akció után az amerikai hatóságok azt ajánlották a Szenátus egyik szakbizottságának, hogy jobb lenne, ha Szulejmánit kiiktatnák. „Szulejmáni sokat utazik, könnyű lenne végezni vele” – érvelt az egyik amerikai tisztségviselő. Miután híre ment az amerikai terveknek, az iráni közösségi oldalakon máris elindult a „Mi mindannyian Kasszem Szulejmánik vagyunk”-kampány, amelyhez többszázezer iráni csatlakozott.

Korán meggyűlölte a sahot

Szulejmáni egy kis hegyi faluban, Raborban született, ahol már hamar megtapasztalta, hogy milyen a sah rendszere. Apja, sok földműveshez hasonlóan mezőgazdasági hitelt vett fel, amit csak úgy tudtak visszafizetni, ha a kis Szulejmáni is dolgozni kezd. Egy közeli város iskolaépítésén kellett nyolc hónapon keresztül robotolnia éhbérért, hogy a családi kasszát egyensúlyba hozza. Mikor visszatért szülőfalujába, akkor határozta el, hogy változtatni kell, bár a politikába igazán csak a forradalom idején folyt bele. 

Szintén a Forradalmi Gárda katonái masíroznak az irak elleni háborút ünneplő felvonulásonForrás: AFP/Atta Kenare

Amikor éppen nem a falujához közel eső egyik nagyobb település vízügyi hivatalánál dolgozott, a konditeremben edzett, Ramadan idején pedig híres imámokhoz járt tanulni. Itt csapta meg a forradalom szele. Az 1979-es forradalom idején még csak 22 éves volt, de rögtön csatlakozott a Forradalmi Gárdához, amelynek akkor az volt a feladata, hogy megakadályozza a katonai puccsot, Kvázi párhuzamos katonaságként működött a szervezet. A fiatal Szulejmáninak egyik első küldetésén a lázongó kurdokat kellett móresre tanítania.

Az iráni-iraki háború idején már Szulejmáni azért felelt, hogy a katonáknak meglegyen a megfelelő víz utánpótlása. „Egy tizenöt napos küldetésre küldtek. A végéig maradtam” – nyilatkozta egyszer. Katonai teljesítményét még az irakiak is elismerték. Nem egyszer merészkedett a frontvonalon túlra, ahonnan kecskével tért vissza a bajtársaihoz, amit megsütöttek és megettek. Az iraki katonai rádió el is nevezete Szulejmánit a kecsketolvajnak. A harci tűz akkor sem aludt ki benne, amikor legközelebbi barátját vesztette el vagy éppen maga sérült meg egy harcban.

„Ha azt kérdezik, hogy Szulejmáni vallásos-e, azt felelném nem igazán, habár rendszeresen jár mecsetbe. A vallás nem igazán mozgatja. Ami igazán mozgatja, az a nacionalizmus és a harc imádata” – mesélte Ryan Crocker, bagdadi amerikai nagykövet, aki közvetve számtalanszor kapcsolatba került Szulejmánival.

Szulejmáni 1998-ban lett a Quds Force parancsnoka, amely akkorra már komoly hírnevet szerzett magának. Az ő számlájukra írják, hogy segítettek a Hezbollahnak felrobbantani Izrael Buenos Aires-i nagykövetségét, ahol 29-en haltak meg, és valószínűleg az ő megbízására támadták meg két évvel később a helyi zsidó közösségi házat, ahol 85 embert gyilkoltak meg. Szulejmáni volt az tehát, aki a korábban csak régiós szinten aktív Quds-ot nemzetközivé tette. A szervezetnek kiterjedt hálózata és pénzügyi háttere lett, teheráni központjából húszezer embert irányítanak. Szorosabb kapcsolatot épített ki a libanoni Hezbollahhal, és például azokkal az iszlamista szervezetekkel is, amelyek az Amerikával szövetségesi viszonyban levő országokban működtek. Támogatni kezdték a szunnita Hamaszt is, ami a siíta Irán számára korábban elképzelhetetlen lett volna. „Szulejmáni okosabb, gyorsabb és felkészültebb volt, mint bárki más a térségben, ezért sikerült felépítenie a hálózatot” – mondta egy nyugati diplomata.

A libanoni Hezbollah azért lett fontos Szulejmáninak, mert ők beszélnek arabul, és így az egész arab világban végre tudják hajtani az iráni parancsokat. Hasszan Naszrallah, a Hezbollah vezetője pedig elfogadta Khameneit a legfőbb vezetőnek, feltétel nélkül engedelmeskedik Szulejmáninak is. Nem mindig jó az összhang azonban. A tavalyi izraeliek ellen elkövetett bulgáriai busztámadás például a Hezbollah önálló akciója volt, Szulejmáni nem tudott róla. Tudhatott viszont a libanoni miniszterelnök, Rafik Hariri elleni merényletről, ahol bebizonyosodott, hogy a merénylők egyike az iráni titkosszolgálattal tartotta folyamatosan a kapcsolatot.

Furcsa pár

Szeptember 11. furcsa módon összehozta az Egyesült Államokat és az iráni rezsimet. Habár a két ország hivatalosan megszakította egymással a kapcsolatot, ebben az időben folyamatos volt az egyeztetés. A közös cél a tálibok elpusztítása volt, a háttérből pedig Szulejmáni mozgatta a szálakat. Az együttműködés eredményre is vezetett, Szulejmániék katonai információkkal segítették az amerikai csapatokat. „Egy térképet is adtak ahhoz, hogyan füstölhetjük ki a tálibokat” – mesélte az egykori bagdadi amerikai nagykövet. A titkos szövetség azonban nem tartott sokáig, mert Bush elmondta a híres beszédét, amelyben Iránt is a gonosz tengelyéhez sorolta. Pedig a nagykövet szerint nem múlott sokon, hogy Szulejmániék az iraki háborúban is Amerika mellé álljanak.

Az iraki háború elmérgesedésével azonban minden megváltozott. Irán megijedt, hogy ők lesznek a következő célpont, és elkezdtek szabotázsakciókat és más merényleteket szervezni az amerikaiak ellen. Szulejmáni ekkor már úgy gondolta, hogy síita-szunnita ellentéteket most a közös ellenség miatt félre lehet tenni. (Az amerikai hadsereg adatai szerint több száz amerikai halálát okozták a Quds bombái vagy emberei).

Szulejmáni térségbeli hatalmát mutatja, hogy a jelenlegi iraki koalíciós kormányt is ő ácsolta össze azzal, hogy egy érzékeny megegyezést alakított ki az iraki síiták és kurdok között. Nur al-Maliki, aki így Szulejmáni támogatásával Irak miniszterelnöke lehetett, most részben olajjal hálálja meg a nem éppen önzetlen segítséget. A dollármilliókat érő olajvagyonnal pedig Szulejmáni függetleníteni tudja magát a nyugati szankcióktól. 

Szulejmáni legutóbb akkor hallatott magáról, amikor Aszadot óvni próbálta attól, hogy vegyi fegyvereket vessen be. Bár nem tudni, hogy a vegyi fegyverek pusztító hatása vagy az esetleges amerikai beavatkozás miatt tanácsolta-e ezt a szír vezetésnek, az biztos, hogy az iráni katonákban mély nyomot hagytak az irakiak által bevetett vegyi fegyverek. A több mint 140 civil halálát okozó augusztus végi vegyi támadás ellenére Szulejmáni kitart Aszad mellett, és a Quds összes energiáját Szíriára koncentrálja.

A polgárháború tombol, az új iráni elnök, Haszan Roháni pedig úgy tűnik, másfajta mentalitást képvisel, mint elődje. Lehetséges, hogy politikájával békét hozhat a térségnek. Kérdés, hogy mit szól ehhez Szulejmáni, aki nemrég a Legfőbb Vezető tanácsadó testülete előtt még azt mondta, hogy „a végsőkig támogatjuk Szíriát”.