A Szovjetunió 1940-ben több ezer lengyel tisztet végeztetett ki. Bár 1990-ben ezt elismerték, 2004-ben mégis leállították a vizsgálatokat, és titkosították a nyomozati anyagot. A lengyel rokonok Strasbourgban pereltek.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elítélte Oroszországot, amiért az nem tudta megmagyarázni az 1940-es katyni mészárlás utáni vizsgálatok akadályozását. Lengyel hozzátartozók az igazságot kutatták, de Oroszország 2004-ben leállította a vizsgálatot.

1940-ben Oroszország jogelődje, a Szovjetunió húszezer lengyel tisztet öletett meg. Az esetet fél évszázadon át a nácikra fogták azt állítva, hogy a háborúban a Lengyelországot lerohanó Németország végeztette ki a tiszteket. A Szovjetunió 1990-ben ismerte el, hogy valójában a szovjetek hajtották végre a tömegmészárlást a Katyn melletti erdőben.

A strasbourgi bíróság azt mondta, nincs jogosítványa, hogy magukról a katyni vizsgálatokról hozzon döntést, de azt kimondta, hogy Oroszország nem tudta megmagyarázni, hogy miért tartották titokban a nyomozati anyagokat 1990 után, amikor a hozzátartozók ki akarták deríteni az igazságot.

A bírósághoz a katyni áldozatok tizenöt hozzátartozója fordult azért, mert nem tartották megfelelőnek az orosz (szovjet) vizsgálatokat. Azt állították, Moszkva akadályozta, hogy kiderítsék az igazságot, 2004-ben az orosz katonai ügyészség leállította a nyomozást. A döntésről szóló anyagok titkosak maradtak, és a lengyel hozzátartozók nem férhettek hozzá további információhoz. Az orosz hatóságok az ügyészség oldalán döntöttek, ezért fordultak a hozzátartozók az európai bírósághoz.