Ideje megnevelnünk a politikusainkat

2013.11.21. 12:41

Február óta tartanak a tüntetések Bulgáriában. Azóta a mostani a harmadik bolgár kormány, a demonstrálók azonban egyikkel sem voltak elégedettek. Azt mondják, elegük van a maffiózók és csókosaik hatalmából, és 23 év után ideje, hogy Bulgária népe a saját kezébe vegye az ország irányítását.

"Ezt nem lehet tovább tűrni. 23 éven át maffiózók kormányozták a hazánkat, tombol a korrupció, minden kormány a saját embereinek passzolja az EU-s pénzt és a fontos hivatalokat, ráadásul a politikusok annyira eltávolodtak a néptől, hogy szinte bármit megtehetnek. Ahogy átlépik a parlament küszöbét, megfeledkeznek a választóikról” – ecseteli sérelmeit a 22 éves Kliment, aki eddig az összes szófiai diáktüntetésen részt vett. Szerinte Bulgária-szerte érezni lehet, hogy a népnek elege van a jelenlegi politikai elitből.

Kliment barátnője hasonlóan vélekedik: „Ideje helyretenni a dolgokat, és megtanítani a politikusoknak, hogy nem mi vagyunk értük, hanem ők értünk. Nem szabad többé beérnünk olyan pártokkal, akik csak jobbak, mint mások. Jó kell. Ha egy politikus korrupt, el kell küldeni a fenébe; ha a haverjait meg a bábjait nevezi ki fontos pozíciókba, el kell küldeni a fenébe; ha hazudik a választóinak, el kell küldeni a fenébe; ha lop, el kell küldeni a fenébe. Talán hónapokig nem jön senki normális, de az biztos, hogy ami most van, és az elmúlt 23 évben volt, abból elég.”

Plamen Oresarszki bolgár miniszterelnök karikatúráit ragasztja ki egy diák a parlament előtt Szófiában, 2013. november 13-ánForrás: AFP/Dimitar Dilkoff

Kormányok jönnek, kormányok mennek...

A bulgáriai tüntetések még februárban kezdődtek, akkor az elképesztően magas rezsi és az alacsony jövedelmek miatt vonultak utcára elkeseredett bolgárok tízezrei. Többen arra panaszkodtak, hogy a fizetésük fele elmegy a fűtésre, a másik fele pedig az áramra. A Bojko Boriszov vezette konzervatív kormány hamar meghátrált: február 20-án az egész kabinet lemondott. Valószínűsíthető, hogy Boriszovék pártja, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) arra számított, hogy az előrehozott választáson a tüntetésektől függetlenül is győzelmet arat majd, és ez elegendő legitimitást ad ahhoz, hogy tovább kormányozzanak.

Számításuk azonban nem vált be: igaz, ők szerezték a legtöbb voksot, de ez sem jutatta őket a kormányalakításhoz elegendő mandátumhoz. Felállt hát egy szocialista kormány a technokrata Plamen Oresarszki vezetésével. Az új kabinet mögött a parlamentben a Bolgár Szocialista Párt és – a főleg a török kisebbség által támogatott liberális párt – a Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért koalíciója áll, de magukban ők sem elegendőek a többséghez, így kormányozni csak úgy tudnak, hogy a radikális jobboldali Ataka is általában a szocialistákkal szavaz.

Tüntető diákok performansza a parlament előtt Szófiában, 2013. november 20-ánForrás: AFP/Nikolay Doychinov

… de a tüntetők maradnak

Az új kormány azonban rosszul értelmezte a politikai helyzetet, és a tüntetők követeléseit egyszerűen a megélhetési nehézségekre egyszerűsítette. Ígéretet is tettek a rezsi csökkentésére, a demonstrálók többsége azonban azt szerette volna, ha a kormány teljesen szakít az előző évek kormányzási gyakorlatával. Az Oresarszki-kabinet többeknél már azzal eljátszotta a bizalmat, hogy – ha nem hivatalosan is, de – összeállt a szélsőjobb sokak által egyszerűen gyakorló pszichopatának tartott vezetőjével, Volen Sziderovval és pártjával, az Atakával.

„Az egyetlen céljuk, hogy hatalmon maradjanak, bármi történjék” – állítja a kormányról a 30 éves Jordán, aki szintén kijár a tüntetésekre. A magyar-bolgár Krasztev Péter, a Pozsonyi Magyar Intézet korábbi igazgatója szintén kiemeli, hogy az Atakával való együttműködés minden formája korrumpálja az Oresarszki-kormányt, ugyanis a radikális párt az utóbbi években szinte teljesen megutáltatta magát a városi értelmiséggel, akik viszont a tüntetések egyik fő erejét adják.

Kartonból kivágott fegyverekkel tüntetnek diákok SzófiábanForrás: AFP/Nikolay Doychinov

A demonstrációk ettől függetlenül is vesztettek intenzitásukból, amíg nem szolgáltatott újabb ürügyet a felháborodásra, hogy a kormány kinevezte a politikai kötődéseiről és feltételezett maffiakapcsolatairól ismert médiacézár-képviselőt, Deljan Peevszkit a bolgár Nemzetbiztonsági Ügynökség élére. A tüntetők felháborodtak azon, hogy Peevszki semmilyen végzettséggel nem rendelkezik, ami képessé tenné a feladat ellátására, ráadásul a kinevezéssel párhuzamosan a parlament úgy módosította az ügynökséggel kapcsolatos jogszabályokat, hogy a vezetőt a korábbinál sokkal nagyobb önállósággal és komolyabb jogokkal ruházta fel.

Szabályosan az arcunkba köptek

Nyáron ezért ismét lendületet kaptak a tüntetők, ezrek özönlöttek az utcára. „Peevszki csak hab volt a tortán. Egyszerűen nem lehetett tovább nézni, hogy a kormányunkat maffiózók irányítják. A politikusok szabályosan az arcunkba köptek azzal, hogy egy ilyen ember kezébe ekkora hatalmat adtak” – mondja Jordán. A felháborodást csak tetézte, amikor az egyik bolgár napilapban megjelent, hogy – bár a nép meglepetésként élte meg Peevszki kinevezését – a szocialisták már a hatalomra kerülésük előtt elkezdték előkészíteni az akciót.

A nyári tüntetések csúcsa a parlament blokádja volt. Július 24-re virradó éjjel több mint száz képviselő ragadt a törvényhozás épületében, miután a tömeg barikádokat emelt a környező tereken. A rendőrség csak reggel, egy bulldózerrel utat törve tudta kimenekíteni a politikusokat.

Ezután ismét egy csendesebb időszak következett, voltak ugyan kisebb tüntetések Szófiában és más, főleg tengerparti városokban, de nagyobb összecsapások nem. Az események októberben vettek ismét fordulatot, amikor Peevszki visszatért a parlamentbe, mivel az alkotmánybíróság nem tudott döntést hozni arról, hogy megfosszák-e a mandátumától.

Elfoglalva – hirdeti a zászló az egyetem falánForrás: AFP/Dimitar Dilkoff

A bolgár alkotmánybíróság elnöke történetesen a Szófiai Egyetem jogtörténet-professzora, oktatójuk szereplése pedig annyira felháborította az egyetem hallgatóit, hogy végre szervezetten is bekapcsolódtak a tüntetésekbe, és elfoglalták a kampuszt. A megmozdulások más egyetemekre is átterjedtek, és országszerte új életet leheltek az elitellenes tüntetésekbe.

Kliment már februárban is elment néhány demonstrációra, de ekkor kapcsolódott be igazán az eseményekbe. „Örülök, hogy így alakult, mert szerintem fontos, hogy a diákság szervezetten ki tudja nyilvánítani a véleményét. Erre végül is csak egy ürügy volt, hogy Tokusev (az alkotmánybíróság elnöke) az egyetemen tanít, mert itt sokkal többről van szó, mint arról, hogy olyanok ne oktassanak bennünket, akik nem tudnak rendesen kiállni az igazságért. Persze ez is fontos, de még fontosabb, hogy ne nézzenek bennünket hülyének a politikusok” – mondja.

Mindenki <3 Diákok

A diákok belépése után országszerte tovább nőtt a tüntetések támogatottsága, novemberben is több tömegdemonstráció volt a fővárosban és a vidéki egyetemeken. November 12-én a tüntetők újra megpróbálták blokád alá venni a parlamentet, de a képek és videók tanulsága szerint addig ritkán tapasztalt rendőri brutalitásba ütköztek.

Ekkor készült az azóta híressé vált kép, amelyen egy tüntető lány sírva fogja egy rohamrendőr ruháját. A fotó hamar bejárta az internetet, a vele közzétett sztori szerint a lány arra kérte a rendőrt, hogy ne bántsák őket, a rendőr pedig a történet szerint annyit suttogott válaszul, hogy „Tartsatok ki”. A képen szereplő lánynak, Desziszlava Nikolovának már több mint 2300 követője van a Facebookon.

Politikusok kíméljenek

Az eseményekből logikusan következne, hogy Boriszov ellenzékbe szorult pártja megpróbálja átpolitizálni a tüntetéseket, kiemelve azok kormányellenes élét, és vannak is erre irányuló kísérletek, de a demonstrálók eddig minden esetben határozottan ellenálltak a politikai befolyásolásnak. Szonya így foglalja össze a dolgokat: „Azt kell észrevenni, hogy mi nem tartunk egyik párttal sem, mert egyik sem képvisel bennünket. Persze a kormány távozását is akarjuk, de ez nem jelenti Boriszov támogatását sem. Ha még egyszer hatalomra jutna a GERB, hát én minimum sírva fakadnék. Egyelőre nincs senki, akit támogatni tudnánk, azért tüntetünk, mert egyetértünk abban, hogy ami most van, az nem jó.”

Említésre méltó fejlemény, hogy a szocialista párt elkezdett kormánypárti ellentüntetéseket szervezni. Ezek azonban minden megkérdezett szerint kis létszámú megmozdulások, és általában csak néhány, a Zsivkov-érára nosztalgiával visszatekintő nyugdíjas és lefizetett statiszta lézeng ezeken a rendezvényeken. A szocialisták persze ezeknek a tüntetéseknek tulajdonítanak nagyobb fontosságot, sőt a kormány szerint a parlamentet november 12-én körülzárók egyszerű huligánok voltak.