Kik lovagolják meg az ukrán tüntetők dühét?

2013.12.09. 21:04

A sínylődő rab, az ambiciózus bokszoló és a hímzett ingesek is az ukrán tüntetők mellett állnak, akik egyre jobban követelik Viktor Janukovics elnök távozását. Az elnök kitart, de vannak jelek, amik arra utalnak, hogy nem csak az ellenzék fenyegeti. Gyanúsan objektívan tudósítanak például a tüntetésekről a Janukovics hagyományos támogatónak számító leggazdagabb ukrán oligarchák tévéadói.

Számos ukrajnai ellenzéki párt áll a Kijev központját bő két hete megszálló, eleinte az EU-hoz való közeledést, újabban Viktor Janukovics elnök távozása követelő civil tüntetők mögött. Mindnek jó oka van kiemnni a barikádokra, kezdve a bebörtönzött korábbi miniszterelnök, Julia Timosenko pártjával, a Hazával (Batykivscsina), amely a második legnagyobb párt a 450 fős ukrán parlamentben (99 képviselővel). Timosenkónak - akit hét évre csuktak le 2011-ben hatalommal való visszaélés miatt, és beteg is - nagyon nem mindegy, mi lesz az EU-val, és Janukovics elnökkel, miután az unió és ukrajna visszamondott társulási szerződése aláírásának egyik feltétele volt az ő németországi orvosi kezelése.

A nemzetközileg is ismert bokszolót, Vitalij Klicskót, az Udar (ütés) nevű párta (42 parlamenti képviselő) vezetőjét elnöki ambíciók fűtik, már októberben bejelentette, hogy indulni fog a 2015-ös választáson. Modern, európai országgá szeretné tenni Ukrajnát, az EU-megállapodás miatt kezdődött tüntetéseket szinte neki találták ki, és egyre jobban megtalálja a hangját a megmozdulásokon.

A hímzett ingesek

A tüntetők oldalán áll a negyedik legerősebb parlamenti párt, a szélsőségesen nacionalista Szvoboda (Szabadság) is. Az általában hagyományos hímzett ukrán ingben pózoló tagjai csak ukrán beszédet hallanának szívesen a parlamentben, és Ukrajna korrupciótól való megtisztítását ígérték a tavaly őszi parlamenti választásokon, amelyen meglepően jó eredményt értek el populista kampányukkal. Vezetőjük, Oleh Tihanibok 2004-ben még moszkovita-zsidó maffiáról szónokolt az ukrán parlamentben, azóta igyekszik bizonygatni, hogy nem rasszista.

A kijevi tüntetéseket a kormány november végi határozata váltotta ki, amikor eldőlt, hogy az évekig tartó tárgyalások ellenére végül nem írják alá az európai uniós társulási megállapodást, amely már a csatlakozás felé tett konkrét lépésnek számított volna.

Vitalij Klicsko testvérével, Vlagyimirrel, a barikádokonForrás: AFP/Genya Savilov

Tüntetők ezrei vonultak az utcákra, november 24-én 100 ezer fősre becsült demonstrációt tartottak. Már ekkor mindenki a 2004-es narancsos forradalomhoz hasonlította a megmozdulást, pedig ez még csak a kezdet volt. A tüntetők eleinte a szerződés aláírását követelték, majd úgy tűnt, kifogy a lendület, amikor november 30-án a különleges egységek durva erőszakkal szétverték az aktuális békés tüntetést. Ez adott újabb lendületet, innentől azonban már nem az EU-hoz való közeledést követelték az utcára vonulók, hanem az elnök távozását.

Olyan kormány, amelyben bízhatnak

„Az ukránok jól tudják, hogy az uniós csatlakozáshoz szükséges modernizáció meghaladhatja országuk képességeit, ezért igazából szabadságot akarnak, és egy olyan kormányt, amelyben megbízhatnak. Ha most nem kapják meg, akkor megmarad a sóvárgás, amely a legkisebb provokációra is kitörhet” – írta a múlt héten a Bloomberg moszkvai tudósítója.

Viktor Janukovics 2010-ben megválasztott elnök most másodjára került szembe az ellene utcán tiltakozó tömeggel. Majdnem pontosan 9 évvel ezelőtt körülbelül egy hónapig bírta az elcsalt elnökválasztást követő demonstrációkat, majd megismételték a szavazást. A most novemberben indult tüntetések kezdete óta még nem telt el egy hónap, de nem tűnik úgy, hogy a 2010-ben elnökké választott Janukovics elbizonytalanodott volna.

Viktor Janukovics és Vlagyimir Putyin találkozója 2012-benForrás: AFP/Sergey Ponomarev

Persze neki sem árt óvatosnak lennie, mivel 2015-ben szeretne újraindulni a posztért, amelyet egyszer már kiütöttek a kezéből. Ha most nem vigyáz, feltehetően nem lesz esélye a visszatérésre. Ügyesen kell lavíroznia az EU és Oroszország között, de saját milliárdos szövetségeseivel is vigyáznia kell.

Az EU-val megkötendő egyezményt hivatalosan azért utasította vissza, mert az abban foglalt szabadkereskedelmi egyezmény érzékenyen érintette volna az orosz kereskedelmi kapcsolatokat, és ezért anyagi kompenzációt kért, de nem kapott. Ugyanakkor érezhető nyomás is volt rajta Oroszország részéről, amely kereskedelmi szankciókkal fenyegette a hagyományosan befolyási övezetének tekintett Ukrajnát. 

Janukovics kettős politikát folytatott. Miközben zajlottak a most visszautasított uniós megállapodás előkészületei és az EU-ukrán kapcsolatok szorosabbra fonása, egyben igyekezett helyreállítani a narancsos forradalom után kissé meggyengült orosz kapcsolatokat is.

Mit mond a pénz?

Újabb jelek ugyanakkor arra utalnak, mintha kezdenének elidegenedni tőle eddigi támogatói, a dúsgazdag ukrán vállalkozók, főleg a Donyeck-vidék leghatalmasabb oligarchája, Rinat Akhmetov, vagy éppen Dmitrij Firtas vegyipari mágnás, az AFP francia hírügynökség megállapításai szerint, amelyeket az MTI idéz.

A franciák szerint legalábbis erre utal, hogy mind a Firtas tulajdonában levő Inter televízió, mint az Ahmetov érdekeltségébe tartozó Ukraina csatorna minden eddiginél nyíltabb és tényszerűbb beszámolókat közölnek a tüntetésekről. ahogy Viktor Pincsuk milliárdos, Leonyid Kucsma volt államfő vejének adói - az ICTV, az STB és a Novji - is. Korábban ezek az adók Janukovics mellett voltak.

Janukovics jelképesen levizelt képei a párizsi ukrán nagykövetség előttForrás: AFP/Thomas Samson

"Minden, a régi oligarchákhoz tartozó csatorna többé-kevésbé kimerítően és objektíven számolt be a történtekről. Ebből arra lehet következtetni, hogy egyes oligarchák támogathatják a változásokat" - mondta az AFP-nek Natalia Ligacseva médiafigyelő. Az Inter sokak szerint kifejezetten népszerűsíti a tüntetések élére állt Vitalij Klicskót, az ellenzéki Ütés (UDAR) párt elnökét azáltal, hogy a demonstrációkról szóló beszámolókban gyakran emlékeztet a boxvilágbajnok sportsikereire.

Belső harcok

Belső hatalmi harcokat jelez, hogy az Inter másik tulajdonosa, Janukovics elnöki stábjának főnöke, Szerhij Ljovocskin a tüntetőkkel szembeni rendőri fellépés miatt beadta lemondását (nem fogadták el), illetve, hogy a máig befolyásos, a régi oligarchák köréhez erős szálakkal kötődő Kucsma két másik volt államfővel közös nyilatkozatban állt ki a tüntetők mellett.

"Ezt a gesztust figyelmeztetésként vagy a régi oligarchák kihívásaként is lehet értelmezni" - mondta Tarasz Berezovec politikai elemző. A régi oligarchák a Kucsma által lefektetett rendszernek köszönhetően 2010-ig jelentős hatalmat élveztek. A befolyásos üzletemberek sok pénzzel saját pártokat és politikusokat kreáltak, hogy az országot ellenőrzésük alá vonják. Sokak szerint hosszú ideig Janukovics is csak eszköz volt számukra, és az Ahmetov körül szerveződött úgynevezett donyeckieknek a meghosszabbított politikai karjaként funkcionált.

Rendőrkordon a Függetlenség térenForrás: RIA Novosti/Andrey Stenin

Azóta azonban az elnök igyekezett függetlenedni oligarcha pártfogóitól. Az államapparátus vezető pozícióiba olyan embereket ültetett, akik csak személyesen tőle függtek, közben szerteágazó családi kapcsolatain keresztül saját gazdasági birodalmat épített.

A "család"-ként is emlegetett körnek a fő alakja legidősebb fia, Olekszandr. Ide tartozik Szerhij Arbuzov első miniszterelnök-helyettes és családtagjai, illetve a 28 éves olajmilliárdos, Szerhij Kurcsenko. A kör megerősödése miatt a régi oligarchikus klánok befolyása csökkenőben van, és egyesek szerint, ha a mostani tüntetések elhúzódnak, akár nyíltan is szembefordulhatnak Janukoviccsal.