Jó fejek a tüntetők? - Öt fontos kérdés, amit ciki feltenni Ukrajnáról

Mi van Ukrajnában? Miért emlegetik sokan a narancsos forradalmat, és érdemes-e drukkolni a tüntetőknek? Egyáltalán, érdemes pont ezen felizgatni magunkat? Megkapja a válaszokat.

Tudom, hogy egy csomó ember tüntet Kijevben, és láttam köztük a Klicsko nevű bokszolót is. De valójában mi folyik most Ukrajnában?

Tüntetnek az emberek, mert a kormány nem írt alá egy fontos megállapodást az EU-val. Pedig az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási szerződés előkészítése évekig tartott, és az ukrán vezetés igyekezett minden feltételnek eleget tenni. A kihátrálás miatt több százezres megmozdulásokat szerveztek, egy ilyet november 30-án brutálisan szétvertek a rendőrök, de ezzel csak az emberek dühét növelték.

Az azóta folyamatosan zajló demonstrációkon már a kormány és az elnök távozását követelik, és úgy tűnik, nem tágítanak. Már a következő óriástüntetést szervezik a hétvégére. A kormány egyelőre dacol velük.

Forrás: AFP/Viktor Drachev

Pár éve volt a narancsos forradalom. Van ennek bármi köze ahhoz?

Hasonlóak a külsőségek, például az utcai sátrazás, és az időszak is, november-december környéke, sőt ugyanúgy Viktor Janukovics elnök ellen vonultak az utcára. Fontos különbség azonban, hogy most a tüntetőknek nincs könnyen azonosítható vezérük, mint volt akkor Viktor Juscsenko, és nem egy elcsalt választás tisztázását követelik.

Fő problémájuk a gazdasági helyzet és a korrupció. Nem politikai rendszer, vagy egy politikus mellé állva dacolnak a hideggel, a hóval és a rohamrendőrökkel, hanem a nyitottabb határokért, a törvényes rendért, és a jóllét és a gazdasági fellendülés ígéretét hordozó Európáért.

Forrás: AFP/RIA Novosti/Andrey Stenin

Jó fejek a tüntetők? Drukkoljak nekik?

Jó kérdés, de persze a válasz attól függ, hogy ki hogyan viszonyul az Európai Unióhoz, illetve Oroszországhoz. A tüntetők elsősorban Ukrajna nyugati részéből valók, akik közelebb érzik magukat Európához, mint Oroszországhoz, de keletiek is vannak. Az EU-hoz való közeledést nem feltétlenül támogatja mindegyikük, de a korrupt politikusokból mindenkinek elege van.

A tüntetésekben részt vesz a parlament három ellenzéki pártja is. Közöttük és híveik között már lehetnek olyan alakok, akiket nem mindenki gondol jó fejnek. A hagyományos ukrán hímzett ingekben parádézó szélsőjobboldali Szvoboda (Szabadság) párt vezetőjének például korábban volt rasszista jellegű megjegyzése, és a pártjának is vannak neonáci kapcsolatai. Vitalij Klicsko bokszbajnok és pártelnök is rendszeres látogatója a tüntetéseknek, és ha börtönben ül is, a pártja révén Julia Timosenko korábbi miniszterelnök is ott van.

Van nekem elég bajom itt Magyarországon is. Miért kellene izgatnom magam?

Egyrészt persze azért, mert szomszédok vagyunk, ráadásul sok magyar nemzetiségű ember él ott. Másrészt pedig az a helyzet, hogy a Magyarország által felhasznált gáznak egy jelentős része Ukrajnán keresztül érkezik. A gáz eredeti forrása Oroszország, amely az elmúlt években többször is leállította a szállítást az Ukrajnával kialakult konfliktusai miatt.

Volt rá példa, hogy ez közvetlenül érintette Magyarországot is. 2009 januárjában Oroszország 14 napra leállította a gázszállítást az Európa Unió - és így Magyarország - felé. Az oroszok először korlátozták az Ukrajnának szállított gázt, mert szerintük az ukránok nem a piaci árat fizették. Később aztán teljesen leállították a szállítást, arra hivatkozva, hogy az ukránok elkezdték lopni a gázt. A konfliktus ugyan hivatalosan a gázárról szólt, de valójában sokkal inkább Ukrajna akkoriban nyugatbarát vezetése és Putyinék közötti feszültség állt a háttérben.

Forrás: AFP/Genya Savilov

Most újra jön a Szovjetunió, vagy csak paranoiás vagyok?

Ott talán még nem tartunk, de egy olyan klasszikus nagyhatalmi játszma szemtanúi lehetünk, amilyenekről eddig legfeljebb iskolai történelemóráinkon találkozhattunk. A Szovjetunió összeomlása óta a nyugat-európai országok szövetségére épült Európai Unió sikeresen terjeszkedett kelet felé. Sorra csatlakoztak egykori szocialista országok – köztük Magyarország –, és a terv az volt, hogy az EU szorosabbá fonja a viszonyát Ukrajnával, Moldovával, Fehéroroszországgal, valamint három kaukázusi állammal: Örményországgal, Azerbajdzsánnal és Grúziával. Ezek mind részesei voltak a Szovjetuniónak, és az elmúlt két évtizedben is nagyrészt orosz befolyás alatt maradtak.

Vlagyimir Putyin orosz elnök - aki emlékezetes módon a 20. század legnagyobb geopolitikai katasztrófájának nevezte a Szovjetunió szétesését – nem nézte jó szemmel ezeket az európai törekvéseket, és a jelek szerint sikerrel meg is fúrta (vagy legalábbis elhalasztotta) Ukrajna közeledését az EU-hoz. Örményország már korábban kiszállt a tárgyalásokból, és bejelentette, hogy inkább az orosz vámunióhoz csatlakozik. Ezeket a fejleményeket komoly sikernek lehet elkönyvelni Putyin számára, aki még 2011-ben hirdette meg az Eurázsiai Unió létrehozására vonatkozó tervét. Már a név is jelezte, hogy ezt az Európai Unió riválisának szánja.