Két nap alatt kétszer is robbantottak Volgográdban. A merénylők valószínűleg szélsőséges muszlimok, akik a kaukázusi orosz uralom ellen küzdenek. Orosz terrorelhárítók szerint könnyen elképzelhető, hogy csak altatni próbálnak, és egy nagyobb akcióra készülnek a februári szocsi olimpián. A merényletek mögött feltehetőleg Putyin egy régi nagy ellensége áll.

Két hónap alatt harmadszorra követtek el hétfőn robbantásos merényletet az oroszországi Volgográdban, ebből az utolsó kettőt 24 órán belül. A vasárnap a város főpályaudvarán, illetve hétfőn egy trolibuszon felrobbant bombák több mint 30 embert öltek meg.

Az orosz rendőrség azt valószínűsíti, hogy a merényletek elkövetőinek közük van egymáshoz, bár a kilétük egyelőre bizonytalan. A vasárnapi merényletet előbb a 26 éves kora ellenére többször megözvegyült Okszana Aszlannak tulajdonították (Aszlan több férje is az orosz biztonsági erők által megölt szélsőséges lázadó volt). Ezután azonban felmerült, hogy esetleg egy 2012-ben Dagesztánban lázadónak állt mariföldi mentőápoló, a 32 éves Pavel Pecsenkin robbantott. A hétfői trolibuszos merénylet elkövetőjének kilétét még vizsgálják.

Az első, októberi robbantásban hat ember vesztette életét, akkor egy dagesztáni nő - egy ismert észak-kaukázusi muszlim szélsőséges felesége - robbantott fel egy zsúfolt buszt. Az a merénylet egy majdnem hároméves időszaknak vetett véget Oroszországban: ennyi ideig nem követtek el robbantásos merényleteket tömegközlekedési eszközök ellen.

Forrás: AFP

Miért pont itt, miért pont most?

Hogy miért pont Volgográd a kiújult terrortámadások célpontja? Az orosz titkosszolgálat, az FSZB szerint azért, mert a város a délorosz térség egyik fő közlekedési csomópontja, sokan megfordulnak itt, könnyű elvegyülni, és könnyű sok ember halálát okozó robbantásokat végrehajtani. Illetve ez lesz az egyik helyszíne a 2018-as, Oroszország által rendezett labdarúgó-világbajnokságnak.

Van azonban más szempont is. Alekszej Filatov, az Alfa orosz terroristaellenes elitegység veteránjait tömörítő szervezet vezetője a téli olimpia közeledtével további hasonló támadásokra számít. „Most a legnagyobb a fenyegetés, mert most tudják a legnagyobb figyelmet kelteni. Szocsi környékén már korábban szigorú terrorizmusellenes intézkedéseket vezettek be, ezért az olyan városokra fognak lecsapni, mint Volgográd” - mondta a Reutersnek.

Az orosz sajtó szerint Szocsiban és környékén 40 ezer főnyi különleges rendőri erőt állomásoztatnak, és számos csúcstechnológiás eszközt és szigorú intézkedést alkalmaznak a terroristák támadásainak megelőzésére. A Volgográdhoz hasonló városokra azonban nem fordítanak olyan nagy figyelmet a hatóságok.

Andrej Szoldatov, az Agentura.ru orosz titkosszolgálatokkal és biztonságpolitikával foglalkozó lap szerkesztője nem tartja kizártnak, hogy a volgográdi és más hasonló támadások a figyelemelterelést szolgálják. A szélsőségesek valójában egy nagyszabású akcióra készülnek, és a mostanihoz hasonló merényletekkel csak a hatóságokat igyekeznek félrevezetni - mondta a Christian Science Monitor amerikai lapnak. Szerinte „nincs okunk hamis illúzióba ringatni magunkat, hogy Moszkva vagy Szocsi biztonságban van, csak azért, mert most Volgográdra csaptak le."

Forrás: AFP/RIA Novosti/Kirill Braga

Mi áll a robbantások hátterében?

Az októberi robbantások előtt utoljára 2011 januárjában hajtottak végre hasonló merényletet, akkor a moszkvai domogyedovói repülőtéren robbantottak, 37 ember meghalt. Az akkori ingusföldi öngyilkos merénylő, illetve utóbb életfogytig tartó munkatáborra ítélt három csecsen segítője Doku Umarov csecsen hadúr utasítására cselekedtek. Umarov abban az évben vért és könnyeket ígért az oroszoknak, majd egy évre rá arra szólította fel a híveit, ne támadjanak orosz civileket. Az egyoldalú tűzszünet idén nyárig tartott.

Umarov június végén videofelvételen üzent hadat Vlagyimir Putyin orosz elnöknek és szíve csücskének, a 2014-es szocsi téli olimpiának. Arra biztatta a szélsőségeseket, hogy a lehető legnagyobb erőfeszítéssel igyekezzenek megakadályozni, hogy Putyin meg tudja rendezni az olimpiát.

Umarov az 1990-es évek során az orosz hadsereg által letört, de még mindig erős csecsen függetlenségi törekvések örököse. A Szovjetunió felbomlásakor függetlenedő Csecsenföld példáját több észak-kaukázusi volt szovjet köztársaság igyekezett követni, de az oroszok nem hagyták annyiban a lázongást. A függetlenséggel próbálkozó kis államok fölött katonai erővel vették vissza az ellenőrzést. Azóta gerillaháború zajlik a térségben - Csecsenföldön, Dagesztánban, Ingusföldön, Kabard- és Balkárföldön és Észak-Oszétiában - az orosz vezetés és a muszlim szélsőségesek, valamint a magukat különböző bűncselekményekből fenntartó helyi bűnszervezetek egymást is átfedő csoportjai között.

Umarov harcostársai közöttForrás: AFP

Ennek a gerillaháborúnak lett a fő alakja Umarov, az általa kikiáltott kaukázusi emírség vezetője, akinek a megölésére eddig hiába szerveztek akciókat, és hiába keltették halálhírét. Ő az utolsó jelentős, még aktív csecsen lázadók egyike, akinek a háború és a terrorcselekmények a lételeme. Nevéhez több súlyos terrortámadás köthető: a 2010 márciusában a moszkvai metróban elkövetett öngyilkos merénylet - amelyben 39 ember halt meg -, vagy a 2009 novemberi vonatrobbantás, amely 26 ember életét oltotta ki a Moszkva-Szentpétervár vonalon. A mostani volgográdi merényleteket egyelőre nem vállalta magára az Oroszország Bin Ladenjének is nevezett hadúr (Umarovról és karrierjéről bővebben itt olvashat).