Pattanásig feszült a helyzet Ukrajnában, bár az államfő hajnalra megállapodást ígért, csütörtökön egy ugyanilyen bejelentés után több tucat embert megöltek. Az ukrán állam egyelőre még nem omlott össze, de a helyzet nagyon instabil. Itt vannak az okok, amelyek miatt nagy baj lenne, ha összeomlana az ukrán állam.

Napok óta véres harcok folynak Kijevben, és kisebb összetűzések voltak más ukrán városokban is. Csütörtökön több tucat ember halt meg. Magyarországhoz ilyen közel régen volt utoljára ennyire látványos forrongás és ilyen éles konfliktus. Az ukrán állam egyelőre nem omlott össze – bár néhány területen kikiáltották az autonómiát az ellenzékiek – és pénteken hajnalban megállapodással kecsegtette támogatóit és ellenzőit is Viktor Janukovics ukrán elnök. A helyzet azonban pattanásig feszült, Ukrajna itt van a szomszédunkban, ha nagy baj történne, annak hatása lenne Magyarországra is. Összeszedtünk pár szempontot, hogy miért lenne óriási probléma az ukrán összeomlás.

Olaj, gáz, áram

Az ukrán belpolitikai helyzet alakulása nagyon fontos Magyarország energiaellátása szempontjából, hiszen Ukrajnán keresztül futnak azok a vezetékek, amelyeken a gázt és az olajat kapjuk. Magyarország földgázellátásának nagyjából kétharmada, valamint a teljes olajszükséglete Ukrajnán keresztül érkezik. Biztosan sokan emlékeznek még 2009 telére, amikor a Gazprom és Ukrajna vitája miatt elzárták a vezetéket, és nem kaptunk gázt. Ez most egyelőre senkinek nem érdeke Ukrajnában, hiszen ha elzárják a vezetékeket, ők is komoly bevételektől esnek el.

Ha mégis veszélybe kerülne a gáz- és földgázimport, az, ha nem is azonnal, de gondokat okozna Magyarországon. A stratégiai földgázkészletünk elvileg hetekre elegendő, és ha korlátozásokra kerülne sor, az először a nagyfogyasztókat érintené. Olajat pedig csak nehézkesen és nagyon drágán tudnánk beszerezni.

Az Ukrajnából érkező villamos energiát lenne a legkönnyebb pótolni, egyrészt azért, mert azt mi is termelünk, és sokkal kevesebb behozatalra szorulunk, mint földgázból vagy olajból, másrészt azért, mert a szomszédos országoknak is lehet feleslegük, és akár Ausztriából is vásárolhatnánk áramot.

Forrás: AFP/Louisa Gouliamaki

Oroszok a szomszédban

Magyarország a Szovjetunió felbomlása óta nem volt olyan ijesztően közel az orosz befolyási övezethez, mint amennyire most kerülhet. Ukrajnában 2004 óta folyamatosan és nagyon éles politikai háború dúl az oroszbarát és az Európához húzó elit között. Oroszország és Európa is megpróbálta magához ölelni az országot, a jelek szerint a nem túl finom eszközökkel operáló oroszoknak sikerült ez jobban.

Az elmúlt tíz évben többször zsarolták meg keményen Ukrajnát a gázszállítások manipulálásával, amikor pedig Ukrajna arra készült, hogy egy nagy lépést tegyen tavaly ősszel az EU felé, akkor az oroszok még jobban bekeményítettek, kereskedelmi embargóval sújtották Ukrajnát, és Janukovics szavaiból az is kiderült, hogy nagyon kemény volt rajta a politikai nyomás is.

Ha Ukrajna egyértelműen orosz befolyás alá kerül, akkor látványosan a magyar határra tolódik az egyre élesebb konfliktus Oroszország és Európa között. Ebben elég kiszolgáltatott helyzetbe kerülnénk: függünk az Oroszország felől, Ukrajnán át érkező energiától, és ezt a függést tovább növeli, hogy a kormány januárban megállapodást írt alá az orosz Roszatommal a paksi erőmű fejlesztéséről.

Egy jó üzlet vége

Ukrajna és Magyarország között jelentős külkereskedelmi forgalom van, 2012-ben a 14. legnagyobb partnerünk volt, az EU-n kívüli országok közül ez a harmadik legnagyobb exportpiacunk. A tavalyi évben a két ország közötti kétoldalú forgalom meghaladta a 4 milliárd dollárt – mondta az Origónak Szentpéteri Bertalan, a Magyar–Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Forrás: AFP/Bulent Kilic

Mi elsősorban gépeket, berendezéseket, és kis mennyiségben élelmiszert adunk el Ukrajnába, a behozatal nagy részét pedig az energiahordozók (elsősorban villamos áram), nyersvas és más alapanyagok jelentik. Ráadásul a kereskedelmi mérleg pozitív, azaz többet keresünk az Ukrajnába vitt termékeken, mint az onnan behozottakon. A piacon pedig egy csomó lehetőség van, tavaly januártól októberig 12 százalékkal nőtt a két ország közötti kereskedelem volumene.

Így Magyarországot súlyosan érintené, ha embargót vezetnének be Ukrajnával szemben, és az is, ha annyira elfajulna a belpolitikai helyzet, hogy az veszélyeztetné akár az energiaellátást, akár a kereskedelmet, mert azok a termékek, amiket onnan vásárolunk, szükségesek a magyar gazdaság működéséhez. Szentpéteri szerint, ha nem kapnánk villamos áramot Ukrajnából, azt lehetne pótolni más forrásokból, de mindenképpen komoly gondokat okozna Magyarországnak.

Rossz hangulat, forint és OTP

A magyar gazdaságra csak nagyon mérsékelten, indirekt hatása lehet csak az ukrán belpolitikai helyzetnek – mondta Samu János, a Concorde elemzője az Origónak. Az egyik veszély az lehet, hogy azok a befektetők, akik messziről nézik az európai eseményeket, Ukrajna szomszédjaként Magyarországot is kockázatosabb helynek láthatják. Mivel a forint az elmúlt hetekben rosszul teljesített, egy ilyen rossz hangulat esetleg ráerősíthet erre a trendre, de Samu szerint ez nem jelent túl nagy és potenciális veszélyt. Nagyobb kockázatot jelentenek azok az alapok, amelyeknek Ukrajnában és Magyarországon is vannak befektetéseik – ilyen például a Templeton, Magyarország egyik legnagyobb hitelezője is. Ha ők, vagy más hasonló alapok az ukrán helyzet és leértékelődés miatt kénytelenek lennének eladni, leépíteni az eszközeiket, akkor szóba jöhetne, hogy magyar papírokat adnak el.

Az OTP-nek Ukrajnában jelentős bankja van, nagy hitelállománnyal, amit veszélyeztethet az ukrán helyzet. Az OTP azonban nagyon ütésálló, erős, jól tőkésített bank, egy ukrán csőd vagy egy teljes szétesés sem rengetné meg annyira, hogy komoly következményei legyenek – mondta Gyurcsik Attila, a Concorde elemzője az Origónak. Ha nagy veszteségek érik, eshet a tőzsdei árfolyama, de a magyar átlagembereknek nincs miért aggódniuk.

Menekülő magyarok és ukránok

Magyarországnak a Kárpátalján élő, nagyjából 150 ezer fős magyar kisebbség sorsa miatt sem mindegy, hogy mi lesz az ukrán belpolitikai helyzet megoldása. Bár egyelőre a magyar–ukrán határokon a szokásos a forgalom, egy polgárháború vagy az ország kettészakadása emigrálásra késztethetne olyanokat is, akik most még egyáltalán nem gondolnak arra, hogy elhagyják az országot.

A Magyarország és Ukrajna közötti határszakasz rövid, ráadásul a magyar–ukrán határt Ukrajna nagy részétől elválasztja a Kárpátok, ezért ha nagy migráció indul meg az országból, nem valószínű, hogy az ukrán menekülteknek Magyarország lesz az elsődleges célpontjuk. A magyar kisebbség viszont valószínűleg inkább indulna Magyarország, mint Lengyelország felé, és ugyan a magyar hatóságok azt mondják, hogy fel vannak készülve a menekültek érkezésére és elhelyezésére, több ezer vagy több tízezer menekült érkezése biztosan gondokat okozna Magyarországnak.

A magyaroknak ráadásul nincs eleve jó megoldás. Pont annyi nehézséget okozhat nekik az oroszbarát Janukovics leváltása, mint hatalmon maradása, hiszen az ellenzék sem tekinti őket eleve szövetségesének.

Eltűnő pénz

Ukrajnának az idén 15 milliárd dollárra volna szüksége, hogy finanszírozni tudja államadósságát és a gázszámláit, az országot gazdasági összeomlás fenyegeti. Az oroszok vállalták, hogy ezt az összeget megelőlegezik Kijev számára, de ebből csak 3 milliárd dollár érkezett meg eddig, további összegeket addig nem fizetnek, amíg nem alakítanak új ukrán kormányt (a kormányfő januárban lemondott), és nem rendezik a helyzetet a kijevi utcákon. A gazdaság düledezik, a befektetői tőke menekül, az ország valutatartalékai kimerülőben, a 2013. év eleji érték a felére esett vissza, a nemzeti valuta, a hrivnya értéke esik.

Hiperinfláció várható, egekbe szökő árak, és ami ezzel jár. A gyorsan emelkedő árak miatt a kereskedők igyekeznek majd visszatartani áruikat, az ukránok hosszú sorokra készülhetnek a benzinkutaknál, üres polcokkal találják majd magukat szembe az üzletekben, árut pedig legfeljebb a feketepiacon kaphatnak majd valutáért. Elértéktelenednek a fizetések, a nyugdíjak.

Forrás: AFP/Bulent Kilic

Belső feszültségek

Ukrajnában számos nemzetiségi csoport él, de az oroszoké messze a legnagyobb, 17 százalék feletti az arányuk. A fehéroroszok, moldovaiak, krími tatárok, bolgárok, lengyelek, románok, örmények, magyarok aránya nem éri el a lakosság 1 százalékát. A közöttük lévő feszültségről elsősorban a nyelvhasználat tekintetében lehet beszélni. A zömében oroszok által lakott területek folyamatosan igyekeznek elérni, hogy hivatalos nyelvként használhassák az oroszt. Ezek a kísérletek eddig nem jártak sikerrel, bár helyi szinten megoldott a nyelvhasználat, és az országban nagyon sokan kétnyelvűek.

Problémás terület a Krím félsziget, ahol Oroszország legjelentősebb fekete-tengeri hadikikötője található, és ahol a lakosság jelentős része orosz. Ők szívesen látnák a területet Ukrajnától függetlenként, akár Oroszország részeként is. A radikális orosz nacionalisták által keltett helyi felszültséghez itt hozzájön még a krími tatárok ügye. A területről 1944-ben Sztálin által kitelepített tatárok folyamatosan települnek vissza, amiben Kijev is segíti őket.

Visszatelepülésük révén a helyi társadalmi feszültségek erős etnikai színezetet kapnak, amely alkalmanként tettlegességig fajul. Az ukrán állam esetleges összeomlása felerősítheti a krími orosz elszakadási törekvéseket, ami ellen hevesen tiltakoznának a helyi ukránok és tatárok.