Most egyszerre robban fel Ukrajna összes baja

2014.02.27. 12:07

Összecsapások a Krím félszigeten, orosz hadgyakorlat a határnál, egyre súlyosabb gazdasági problémák – hiába győzött a forradalom Kijevben, Ukrajna számos kihívás előtt áll. Az ideiglenes kormányfő rögtön kijelentette, hogy népszerűtlen intézkedésekre lesz szükség, de erre aligha lesz alkalmas Julia Timosenko, aki az egyik esélyese a májusi elnökválasztásnak.

Nem elég, hogy Ukrajna forradalmának még neve sincsen (ellentétben például a 2004-es narancsos forradalommal). Az sem, hogy az igazán euforikus pillanatok is elmaradtak a melankolikus kijevi győzelem során. Most néhány nap nyugalom után elkezdett újra forrósodni a helyzet.

A véres csütörtök után megkötött konszenzust beárnyékolták a tüntetők és az ellenzék közötti konfliktusok, Viktor Janukovics bukott elnök felszívódását körbelengte a hollétével és a terveivel kapcsolatos bizonytalanság, a kijevi barikádok lebontása után pedig a keleti országrészben robbantak ki tüntetések.

Feszültség a félszigeten

Az ukrajnai konfliktus következő gócpontja a Krím félsziget lehet, ahol már a hétvégén is tízezrek tüntettek orosz zászlókat lengetve, Szevasztopolban ukrán zászlót is égettek. A 2,5 millió lakosú félszigeten a lakosság 60 százaléka orosz, a nagyobb városokban még magasabb az arányuk, és a fekete-tengeri orosz hadiflotta is Szevasztopolban állomásozik. A Krími Autonóm Köztársaság elnöke, Volodimir Konsztantinov a múlt héten azt sem zárta ki, hogy a félsziget elszakadjon Ukrajnától, ha a helyzet tovább romlik az országban.

Az esetleges szakadás heves ellenzői a krími tatárok (akik a lakosság 12 százalékát teszik ki), és az elmúlt napokban több összecsapás is volt köztük és az orosz tüntetők között. Szerdán több mint ötezren estek egymásnak Szimferopolban, miután a rendőrök nem tudták elválasztani a két csoportot egymástól. A New York Times szerint az elmúlt napokban egyre több orosz harckocsit lehetett látni a félsziget utcáin, csütörtökön reggel pedig ismeretlen, feltehetően oroszbarát fegyveresek foglalták el az autonóm köztársaság parlamentjét.

Orosz keménykedés

Az orosz haderő nem csak a Krímben vált láthatóbbá. Oroszországban rendkívüli harckészültségi gyakorlatba kezdtek, részben az Ukrajnával szomszédos területeken. Összesen 150 ezer katonát mozgósítanak, de tagadják, hogy ennek köze lenne az ukrán eseményekhez. Az oroszoknak nem ez az egyetlen eszközük arra, hogy érvényesítsék érdekeiket az új ukrán vezetéssel szemben, hiszen Ukrajna gazdaságilag függ Oroszországtól.

Harckocsik Ukrajnában, Szimferopol közepében. Egy ukrán Facebook-felhasználó posztolta ezt a képet csütörtökön Szimferopol közelébőlForrás: Facebook

„Ha az oroszok meg szeretnék nehezíteni Kijev életét, akkor több eszköz közül is válogathatnak. Megemelhetik a gáz árát a december előtti szintre, bojkottálhatják az ukrán árukat, akár le is állíthatják a gázszállítást” – mondta a Foreign Policynek Steve Pifer, Ukrajna korábbi amerikai nagykövete. Vlagyimir Putyin orosz elnök decemberben ígért 15 milliárd dolláros segélyt és 33 százalékos gázárcsökkentést.

Megszorítások kellenek

A forradalom miatt a 15 milliárd dollár következő részletének átutalása is kérdéses, ráadásul a politikai válság miatt az ukrán gazdaság helyzete egyre súlyosabb, az új kormány szerint most már 35 milliárd dollárra lenne szükségük, hogy a következő két évben ne dőljön be az ország gazdasága. Közben a hrivnya történelmi mélypontra esett, az idén eddig 19 százalékot gyengült, a betétesek sorra veszik ki a megtakarításaikat, egy hét alatt a betétek 7 százaléka tűnt el a bankszámlákról, és ha ez így megy tovább, a bankok fizetésképtelenné válnak.

Kijev az IMF segítségét kéri, de a szervezet a pénzért cserébe komoly változásokat szeretne. Többek között a korrupció visszaszorítását, a támogatott energiaárak szűkítését, és a kormányzati költségek csökkentését várja az új ukrán vezetéstől. Az IMF-delegáció a következő napokban érkezhet Kijevbe, hogy tárgyalhassanak a kölcsönről.

Korrupció és populizmus

A szerdán megválasztott ideiglenes kormányfő, Arszenyij Jacenyuk azonnal bejelentette, hogy katasztrófa szélén állnak, és a következő kormány kénytelen lesz népszerűtlen lépéseket is hozni. Mivel május 25-én lesz az államfőválasztás, ekkor dőlhet el, hogy kinek a vezetésével kell majd meghozni a megszorító lépéseket.

Tüntető krími tatárok zászlaikat lengetik egy önkormányzati épület előtt SzimferopolbanForrás: MTI/AP/Darko Vojinovic

Fontos különbség a 2004-es narancsos forradalomhoz képest, hogy most nincs olyan vezető, aki mögé egységesen felsorakoztak volna a tüntetők. Viktor Juscsenkónak akkor komoly támogatottsága volt, de kormányzása teljes kudarcot hozott, elfogadottsága drasztikusan lecsökkent a ciklus végére. A mostani vezetők közül Jacenyukot sokan túl színtelennek tartják, Klicskót súlytalannak, így talán a börtönből kiszabadult Julia Timosenkónak van a legnagyobb támogatottsága.

Az ambiciózus, karizmatikus, jó szónoknak tartott Timosenko az egyik legnépszerűbb ukrán politikus, de intő jel a mostani gazdasági helyzetre nézve, hogy korábbi miniszterelnökségét leginkább a korrupció és a populista döntések jellemezték. Éppen ezért nehezen elképzelhető, hogy egy Timosenko által vezetett kormány gondosan végrehajtaná az IMF által elvárt költségcsökkentő reformokat.