Orosz tavaszt emlegetnek a Krímben

Armed men in military fatigues block access to Ukrainian military barracks in the small Crimean city of Bakhchisaray on March 3, 2014. Russian troops and military planes were flowing into Crimea today in violation of accords between the two countries, Ukrainian border guards said. Kiev received no warning regarding the troop movements, even though that is required by the international laws regarding the stationing of Russia's Black Sea navy in Crimea. AFP PHOTO / GENYA SAVILOV

Ha nem is csatlakoznának Oroszországhoz, azért jóval függetlenebbek lennének Kijevtől – írták az Origónak helyiek a Krímből. Sokan nem észlelnek semmit az orosz megszállásból, amit azonban hasznosnak tartanak, mert szerintük az orosz katonák nélkül – akik amúgy is régóta állomásoznak az ottani támaszponton – nem biztos, hogy békés lenne a félsziget.

Miközben a Krím félszigetet gyakorlatilag annektálta Oroszország, és mást sem hallani, mint hogy hol mit vettek körbe (hétfőn például több haditengerészeti támaszpontot) jelzés nélküli egyenruhát viselő – feltehetően orosz – katonák, vagy hogy a világ melyik vezető hatalmának politikusa (legutóbb Japán) szólítja fel éppen Vlagyimir Putyin orosz elnököt hadserege kivonására a térségből, a helyiek köszönik, megvannak. Legalábbis néhányan azok közül, akik válaszoltak az egyik utazós közösségi oldalon feltett kérdéseinkre.

Az utcákon nincsenek katonák, minden működik, „a nap süt, meleg van és béke” – írta az Origónak Daria Gribanova Szevasztopolból. Az idegenvezetőként dolgozó nő szerint gond csak a sajtóval van, amely „szándékosan egymásnak ugrasztja az embereket, pánikot és félelmet kelt”. A Krímben viszont szerinte minden rendben.

Így érzékelte ezt az orosz Misa Nojdea is, aki azonban elismerte, hogy ő és felesége a biztonságuk miatt aggódó családjuk nyomására Oroszországba utaztak. Misa szerint az élet a mindennapi kerékvágásban ment elutazásuk előtt a félszigeten, és bár találkozott ellenőrzőpontokkal (ahol szerinte fegyvertelen önkéntesek figyeltek arra, hogy ne történjen provokáció), és látott néhány katonai teherutót is, a legnagyobb problémát az elértéktelenedő hrivnya jelentette.

Ők az egyik ukrán haditengerészeti támaszpontot blokkolják Forrás: AFP/Alexander Nemenov

A szimferopoli Eugen Sznyezkin viszont másként gondolja. „Mindenki ideges, és nem tudja, mire számítson. A város ugyan működik, de a központban bezártak a boltok, és az iskolák sem üzemelnek. Eugen orosz nemzetiségű létére nem szeretné, ha a területet elszakítanák Ukrajnától. „Engem ugyan nem érdekel, hogy Oroszországnak vagy Ukrajnának hívják az országot, ahol élek, ám mivel a Krím történetileg Ukrajnához került, hát legyen Ukrajnáé.”

Misa Nojdea szerint a krímiek többsége nem azonosítja magát Ukrajnával, különösen Szevasztopolban nem. Azt írta, Kijev iránt semleges érzelmekkel viseltetnek, de nagyon közel érzik magukhoz Oroszországot. Annyira, hogy egyfajta orosz újjáéledés érzékelhető, sokan egyenesen „orosz tavaszt” emlegetnek az utóbbi napok eseményeivel kapcsolatban.

Oroszbarátsága ellenére Misa Nojdea azt szeretné, ha a krímiek maguk döntenének a sorsukról. „A Krímnek Ukrajna részének kell maradnia, de ki kell bővíteni az autonómiáját... Egyfajta állam lehetne az államon belül.” A mostani kijevi vezetést viszont illegitimnek tekinti, amely nem képes felülkerekedni az anarchián. Az orosz hadsereg krími jelenléte szerinte komoly stabilizációs tényező, és hiába hívják őket a régión kívüli sajtóban megszállóknak, „számunkra ők békefenntartók”.

Körbezárva egy ukrán laktanya is Forrás: AFP/Genya Savilov

Rita Musztafina szerint a többség Oroszországhoz szeretne csatlakozni. Az orosz nagykövetség például a hétvége óta mindenkinek ad orosz vízumot, aki tud oroszul, és kéri. Szerinte Szevasztopolt lezárták, aki oda tart, annak olyan, mintha egy határon kellene átkelnie. „Az ellenőrzőpontoknál jól megnéznek mindenkit, de nem ölnek meg, ha nincs nálad ukrán zászló" – írta ironikusan.

Az ő édesapjának az autójába azonban valaki bedobott egy banánhéjat, mert náluk éppen volt ukrán zászló. Rita szerint a térségnek új kormányt kell alakítania, és Ukrajnában maradnia. Ő nem akarja, hogy orosz fennhatóság alá kerüljenek, de elismeri, hogy ennek nagy az esélye. „Szeretném, ha mi magunk teremthetnénk meg egy európai társadalmat, és egy új, nem korrupt elnököt választhatnánk… Véleményem azonban valószínűleg nagyon más, mint az itt élők többségéé.”