Az orosz katonák már Ukrajna földjét tapossák, a NATO rombolóhajót, harci repülőket és katonákat összepontosít a környéken. Fegyver még csak egyszer dördült el, de ez a hatalmas taktikázás, amit látunk, nem áll nagyon messze a háborútól. A fegyveres harc senkinek sem érdeke, de a helyzetet egyetlen ember meggondolatlansága is megfordíthatja. Mit ér a NATO-csapatok túráztatása, és hogy kerül ide George Bush nagy álma?

Amerikai-lengyel közös hadgyakorlat kezdődött kedden a Lengyelország középső részén fekvő Lask légitámaszponton. A gyakorlat ugyan már jó előre be volt tervezve, de az amerikaiak a lengyel kormány kérésére megtöbbszörözték a részt vevő egységek számát, így legalább 12 F-16-os vadászgép és 300 amerikai katona érkezett Lengyelországba. A kérés oka az ukrajnai helyzet volt, Bronislaw Komorowski lengyel elnök pedig megjegyezte, hogy akár több amerikai katonát is szívesen látna az országban.

A múlt csütörtökön további hat amerikai vadászgép és két légi utántöltő érkezett Litvániába, hogy az ukrajnai események miatt megerősítsék a balti államok légtérvédelmét. Szintén a múlt héten a Fekete-tengerre hajózott az amerikai USS Truxtun nevű rombolóhajó, 300 tengerésszel és a legmodernebb amerikai fegyverzettel a fedélzeten (köztük például Tomahawk robotrepülőkkel). A Truxtun szerdán kezd hadgyakorlatba a Krím félszigettől mindössze 350 kilométerre, Bulgária partjainál. A román-ukrán határszakaszon is volt mozgás kedden, ekkor hajtotta végre első repülését a NATO egyik AWACS típusú, légtérfigyelő és -ellenőrző repülőgépe. A speciális radarokkal felszerelt AWACS gépek kilencezer méter magasan repülnek, és ötszáz kilométeres körzetben képesek észlelni az alacsonyan vagy közepes magasságban repülő egységeket. Románián kívül Lengyelországban is járőrözni fognak.

Az oroszok az első halálos lövésre várnak

„Ezek szimbolikus lépések, azt jelzik, hogy az Egyesült Államok kiáll a szövetségesei mellett” – mondta az Origónak Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője. Másodsorban viszont a haditechnika bevetése Tálas szerint információszerzésre is irányul, amelynek jelentős részét az ukrán hadseregnek továbbítják, amely magától nem lenne képes ilyen szinten követni az orosz csapatmozgásokat.

Az oroszokat jelenleg a Krím félsziget teljes elfoglalása köti le. Az ellenőrzés már az övék, az ukrán külügyminisztérium szerint jelenleg 19 ezer orosz katona tartózkodik a Krímen, az ukrán hadsereg állásait számolják fel. Az ukrán külügy szerint a krími konfliktus kirobbanása óta az orosz katonák az ukrán állami határőrszolgálat 56 objektumából 40-et vontak blokád alá és tettek cselekvésképtelenné. Ezenkívül húsz állami létesítményt foglaltak el, és 46-ot tartanak blokád alatt, valamint négy laktanyát szálltak meg, és 37-et kerítettek be. Mindezt úgy, hogy a fegyvereket csupán egyszer sütötték el, két nappal ezelőtt, egy ukrán haditengerészeti támaszpont elfoglalása során.

USS Truxtun a Fekete-tenger felé tartva a BoszporuszonForrás: AFP/Bulent Kilic

„Amit Oroszország most csinál, arra a Szovjetunió összeomlása óta nem volt példa” – mondta az Origónak Rácz András külpolitikai szakértő. A Krím megszállása Rácz szerint nincs összhangban az Oroszország által is aláírt biztonságpolitikai megállapodásokkal, megsértették Ukrajna szuverenitását.

Az oroszok hasonlóan taktikáznak, mint a 2008-as grúz-orosz háborúban. „Arra várnak, hogy először egy orosz katonának essen baja, azaz legyen rá okuk, hogy erre válaszul teljes erejüket bevetve lesújtsanak az ukrán hadseregre” – mondta Rácz. Szerinte az ukránok egyelőre kifejezetten figyelnek arra, hogy ne üljenek fel a provokációknak, ezért sem volt még komolyabb összetűzés a két haderő között a Krímben. Az események ugyanakkor ki vannak szolgáltatva a „spontán eszkaláció” veszélyének. Ez Rácz szerint azt jelenti, hogy helyi szinten bármikor megtörténhet, hogy „egy idióta kezében elsül egy fegyver, függetlenül attól, hogy a nagypolitika mit akar”, aminek pedig beláthatatlan következményei lehetnek. Épp ezért elemi érdeke mindenkinek, hogy csökkenteni lehessen a szembenálló erők számát. Az oroszok és a helyi milíciák által körbezárt vagy kiürített ukrán bázisokon ráadásul egyre fáradnak az ukrán katonák, akik amúgy is rendkívül megalázónak érezhetik, hogy harc nélkül el kell viselniük egy idegen ország haderejének jelenlétét.

Rácz szerint az ukrán hadsereg akkor lendülhet mozgásba, ha az orosz egységek esetleg megpróbálnának átvonulni a Krímről Dél-Ukrajnába. Erre utaló nyilatkozatot tett Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán elnök is. Azt mondta, hogy az ukrán hadsereg nem fog beavatkozni az orosz erők által ellenőrzött Krím félszigeten, mert azzal védtelenné tenné az Oroszországgal közös, keleti határát.

Megnyugtatják a félős keletieket

„Háborút senki sem akar” – mondta Rácz, hozzátéve, hogy a NATO ugyan katonailag sokkal erősebb Oroszországnál, egy esetleges fegyveres összeütközés azonban mindkét fél számára végzetes lenne. Az erőfitogtatás azért fontos mégis, mert az Oroszországgal határos négy NATO-tagállam (Lengyelország, valamint a három balti ország, Észtország, Lettország és Litvánia) több orosz megszállást is átélt a történelme során, ezért feszülten reagálnak az orosz hadmozdulatokra. A litván elnök az oroszok Krímre történő bevonulásakor például azonnal elítélte a „brutális orosz agressziót”, és cselekvésre szólította fel az Európai Uniót. A három balti állam egy 2009-es WikiLeaks-irat szerint a 2004-es NATO-csatlakozása óta lobbizott az Egyesült Államoknál azért, hogy a NATO készítsen konkrét tervet az országok védelmére, ez azonban csak a 2008-as grúz háború után történt meg.

Amerikai F-15-ös LitvániábanForrás: AFP/Petras Malukas

A hat új F-15-össel az amerikaiak lényegében megkétszerezik a balti légvédelmet. Rácz szerint ezek a gépek nemcsak demonstratív okból jók, a balti légteret megsértő provokátorokat is hatékonyan távol tudják tartani velük. „A keleti NATO-tagállamok így tudják azt, hogy nemcsak jogszabályok védik őket, hanem konkrét katonai egységek is” – mondta. A Fekete-tengerre vezényelt amerikai rombolónak szintén nagyobb szerepe van, mint a puszta megjelenés, az AWACS gépekkel karöltve ugyanis felderítő munkára is képes. Rácz szerint elméletileg van rá lehetőség, hogy Magyarországra is érkezzenek NATO-harci egységek, de csak akkor, ha a magyar kormány ebbe beleegyezik. A jelenlegi helyzetben nem valószínű, hogy ez bekövetkezik.

Amerika bevetheti a csodafegyverét is

„Azt látni kell, hogy a NATO nem fog háborút viselni Ukrajnáért” – mondta Tálas, így szerinte a kérdés az, hogy az oroszok meddig hajlandóak elmenni katonailag. A szakértő szerint a Krím félsziget elfoglalása és megtartása nem okoz gondot Oroszországnak, elsősorban azért, mert az ott élő oroszok tárt karokkal várták őket. Kelet-Ukrajnában ugyanakkor nem ilyen egyértelmű a helyzet, az ottani orosz kisebbség nem kívánja annyira az orosz fennhatóságot, mint a krími, így Tálas szerint még ha elfoglalnák is az országrészt, a megtartása kétséges lenne.

Tálas szerint az is elképzelhető, hogy az orosz beavatkozásra hivatkozva újraindítják a Barack Obama elnök által 2009-ben leállított európai rakétavédelmi pajzs kiépítését. Ezt javasolta John McCain amerikai szenátor, egykori republikánus elnökjelölt, szerinte az Egyesült Államoknak ezzel kellene reagálnia a Krím félsziget orosz megszállására. A rakétapajzs kiépítését korábban az iráni fenyegetésre hivatkozva sürgette még a korábbi amerikai elnök, George W. Bush, Obama pedig elsősorban az orosz tiltakozás miatt állította le, ugyanis új alapokra akarta helyezni a két ország kapcsolatát. Tálas szerint most az ukrán beavatkozás akár arra is indokot adhat a NATO-nak, hogy az orosz fenyegetésre hivatkozva kezdjenek neki újra a projektnek.

AWACS gép egy 2009-es légibemutatónForrás: AFP/Pierre Verdy

A rakétavédelmi pajzs kellemetlenül érintené az oroszokat, egyrészt azért, mert a pajzshoz tartozó radarok mélyen belátnának orosz területekre, de leginkább azért, mert egy amerikai rakétavédelmi rendszer leértékelné az orosz atomütőerőt. A nagyszámú nukleáris töltet az orosz hadsereg erőssége, amely egyelőre egyensúlyozni tudja az oroszok technológiai hátrányát. A leszerelési megállapodások miatt azonban folyamatosan csökkenteniük kell a nukleáris arzenáljukat, a Lengyelországban kiépítendő rakétavédelmi rendszer pedig tovább csökkentené az orosz rakéták csapásmérő erejét.

Rácz szerint a NATO-nak jelenleg az is feladata, hogy meghatározza, mi az a pont, ahol esetleg már katonai erőt kell alkalmaznia Oroszországgal szemben. Ilyen lehet például elméletileg egy másik térségbeli, de nem NATO-tagország megszállása. Rácz ugyanakkor hangsúlyozta, hogy még ha készül is erre vonatkozó NATO-terv, annak alkalmazására valószínűleg nem lesz szükség, az ilyen tervek nagy része ugyanis dobozban szokott maradni.