Sokan vettek részt a krími népszavazáson, legtöbben elszakadnának

Lefüggönyözött urnák Szimferopolban

A Krím félszigeten élők vasárnap arról szavazhatnak, hogy a félsziget maradjon-e Ukrajna része, vagy csatlakozzanak Oroszországhoz. A népszavazást Ukrajna, az EU és az USA sem tartja törvényesnek.

Kinyitottak vasárnap reggel a szavazóhelyiségek a Krím félszigeten, ahol a helyi lakosok fegyveres orosz katonák jelenléte mellett, Kijev és a nemzetközi közösség által törvényellenesnek tartott népszavazáson döntenek az Ukrajnához tartozó autonóm terület Oroszországhoz való csatlakozásáról.

Délben magas részvételi arányról számolnak be a megfigyelők és tudósítók a Krím félsziget státusáról rendezett vasárnapi népszavazáson. Az orosz fekete-tengeri hadiflottának helyt adó Szevasztopol városában - a helyi választási bizottság közlése szerint - délig a részvételi arány elérte a 49 százalékot.

Egyes szavazóhelyiségeknél sorok állnak - tudósított a brit hírportál az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökségre hivatkozva. A BBC tudósítója a dél-ukrajnai terület fővárosából, Szimferopolból arról számolt be, hogy nem találkozott olyan emberrel, aki ne a félsziget Oroszországhoz csatolására voksolt volna.

A mintegy 1200 szavazókörben több mint 1,5 millió szavazásra jogosultat várnak az urnákhoz. Az erős esőzés miatt egyes szavazóhelyeken gondok adódtak a telefonos kapcsolattal és az áramellátással. A választók legalább 50 százalékos részvétele kell ahhoz, hogy a népszavazás érvényes legyen. A referendumon két kérdést tesznek fel. Az első, hogy támogatják-e a Krím csatlakozását Oroszországhoz a föderáció alanyaként. A második pedig, hogy támogatják-e a Krím 1992-ben elfogadott alkotmányának visszaállítását, vagyis maradjon-e a félsziget Ukrajna része, de a jelenlegihez képest megnövelt önrendelkezési jogokkal.

Elemzők szerint az autonóm területen élők közül az ukránok és a krími tartárok ellenzik a félsziget Oroszországhoz való csatlakozását. Az orosz nemzetiségűek, akik a lakosság csaknem 60 százalékát adják, megosztottak a kérdésben. Egy részük, főként a 23 éve független Ukrajnában felnőtt, fiatalabb korosztály inkább azt szeretné, ha a terület továbbra is Ukrajnához tartozna. Volodimir Konsztantinov, a kijevi parlament szombati határozatával feloszlatott krími parlament oroszbarát elnöke korábban viszont úgy ítélte meg, a krími lakosság 80 százaléka támogatja az Oroszországhoz való csatlakozást.

Az orosz katonák jelenléte mellett tartott népszavazást Ukrajna központi vezetése, az Európai Unió és az Egyesült Államok, illetve több nyugati ország törvénytelennek tartja. Magyarország Külügyminisztériuma közleményt adott ki, amelyben illegitimnek minősíti a népszavazást. Kijev előre jelezte, hogy nem ismeri el az eredményt. A referendum megtartásáról március 6-án hozott döntést a krími parlament, amelyben erőfölénybe kerültek az oroszbarát erők.

Az ukrán alkotmánybíróság pénteken alkotmányellenesnek minősítette a referendumot, mivel azt nemcsak a népszavazás kiírási rendjét szabályozó jogszabályok semmibe vétele mellett rendezik meg, de az alkotmány több pontját is sérti.

A szavazás tisztaságát gyakorlatilag senki sem ellenőrzi. A nemzetközi szervezetek nem küldtek megfigyelőket, és magától értetődően az ukrán központi választási bizottság sem képviselteti magát.
A Krím félsziget státusáról szóló népszavazás jogi érvényességének kérdése állt szombaton nemzetközi fórumok figyelmének középpontjában. A Velencei Bizottság törvényellenesnek nyilvánította a referendumot, az ENSZ BT-ben azonban nem szavaztak meg egy hasonló állásfoglalást tartalmazó határozatot Oroszország vétója miatt.

Lefüggönyözött urnák Szimferopolban, látszólag tiszta a szavazás - További képekért kattintson! Forrás: AFP/Filippo Monteforte

Ukrajna és Oroszország fegyverszüneti egyezményt között március 21-ig. Ennek értelmében az orosz csapatok nem intéznek támadást a krími ukrán katonai bázisok ellen, közölte az ukrán védelmi miniszter. A békekötéssel egy időben Szergej Lavrov orosz és John Kerry amerikai külügyminiszter telefonbeszélgetésben tett javaslatot egy ukrán alkotmányreformra, amivel szerintük a krími válságot meg lehetne oldani.

Ugyancsak telefonon egyeztetett a kérdésről Vlagyimir Putyin és Angela Merkel. Az orosz államfő arról biztosította a német minszterelnököt, hogy mindenképpen tiszteletben tartja a krími választópolgárok döntését. Merkel javaslatot tett arra, hogy nagyszabású EBESZ-misszó érkezzen Ukrajnába, elsősorban az ország keleti részére. Steffen Seibert kormányszóvivő szerint Putyin pozitívan fogadta a kezdeményezést.

További képekért kattintson a galériánkra.