Moszkvai időszámítás kezdődik a Krímen

Krím már kikiáltotta függetlenségét, Moszkvában pedig befektetésekről, a költségvetési hiány fedezéséről és különleges adószabályokról beszélnek egy nappal az után, hogy a népszavazáson a résztvevők óriási többsége az Oroszországhoz való csatlakozásra voksolt. Az uniós külügyminiszterek az Oroszország elleni szankciókról tárgyalnak.

A Krímben 2016. január 1-jéig két fizetőeszköz, az ukrán hrivnya és az orosz rubel párhuzamosan lesz forgalomban. A krími parlament a Krími Bank, a krími köztársaság kvázi központi bankjának működéséről is döntött. A pénzintézetre hárul a készpénzforgalom és -kivonás kizárólagos megszervezése, a folyamatos pénzforgalom biztosítása. A a Krími Banknak nem kell nyereségesen működnie.

A parlament arról is döntött, hogy március 30-ától belépnek a moszkvai időzónába.

Moszkva máris befektetne

Csak a Krím félszigeten alkalmazott, ideiglenes adószabályokat vezetne be Moszkva, ha a terület csatlakozik az Orosz Föderációhoz, mondta Szergej Satalov orosz pénzügyminiszter-helyettes. Alekszej Uljukajev gazdaságfejlesztési miniszter pedig azt mondta, hogy Moszkva évi 1 milliárd dollár értékű támogatást nyújtana a krími költségvetés hiányának fedezésére, az orosz cégek pedig 5 milliárd dollár értékű befektetésre készek.

A duma gyorsan meghozza a Krím csatlakozásához szükséges döntéseket, mondta Szergej Nyeverov, az orosz alelnöke, az Egységes Oroszország párt elnökségi titkára. Szerinte a Krímnek és Oroszországnak közös jövője van egy olyan országban, ahol betartják a törvényeket, ahol erős vezető van, és amelynek elvi álláspontja lehetővé tette a történelmi igazságosság helyreállítását.

Arról kétoldalú szerződéssel döntenek, hogy Krímnek milyen képviselete legyen az orosz alsóházban. A szerződésnek rendelkeznie kell az államhatalmi szervek működéséről és a felsőházi képviseletről is, illetve arról, milyen lesz Krím képviselete a végrehajtó hatalom szerveiben.

Diadal és elutasítás

A krími parlament hétfői rendkívüli ülésén elfogadta a Függetlenségi nyilatkozatot. A dokumentum szerint az immár független Krími Köztársaság parlamentje azzal a javaslattal fordult az Oroszországi Föderációhoz, hogy a területet új jogalanyként, köztársasági státussal vegyék fel a föderációba. Az indítványt a képviselők 85 százaléka támogatta.

A népszavazáson a résztvevők 96.77 támogatta, hogy a terület csatlakozzon Oroszországhoz, mondta Mihajlo Malisev, a krími parlament referendumot szervező bizottságának elnöke. A részvételi arány 83.1 százalékos volt. Szevasztopol külön jogalanyként csatlakozik az Oroszországi Föderációhoz - erről a váárosi tanács rendkívüli ülésén döntöttek. Az eddig is megyei jogú városban a résztvevők 95,6 százaléka támogatta az Oroszországhoz való csatlakozást.

A népszavazást Kijev, az EU és az USA is törvénytelennek tartja. Az EU-országok külügyminiszterei az orosz vezetők elleni szankciós intézkedések meghozataláról kezdtek tanácskozást. Az EU március 6- már felfüggesztette Oroszországgal a vízumügyi, illetve az új átfogó megállapodást célzó tárgyalásokat.

A tanácskozás előtt Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő szerint az EU részéről szükség van válaszlépésekre, mert erőteljesen érzékeltetni kell Moszkvával a helyzet súlyosságát, az ukrán szuverenitás biztosításának fontosságát. Az ukrajnai válságot diplomáciai eszközökkel, párbeszéd útján kell rendezni, mondta Ashton, aki szerint mind az EU-nak, mind Ukrajnának érdeke az Oroszországgal való erős kapcsolatrendszer.