Putyin valami egészen új dolgot talált fel

2014.04.16. 12:02

Vlagyimir Putyin néhány hét alatt átírta a 21. századi hadviselés szabályait: titkos hadserege a semmiből bukkan elő, és már rég túl van a feladat végrehajtásán, mire a nyugati hatalmaknak leesik, hogy mi történt. Nem csoda, hogy a Fehér Ház ideges, Putyin minden lépése felkészületlenül éri a hírszerzőket, akik most jönnek rá, hogy képtelenek belelátni az orosz elnök fejébe.

Putyin új módszerének még nem találták meg az ellenszerét Washingtonban. További képekért kattintson!Forrás: AFP/ /Alexey Druzhinin

„Nem tudom elhinni, hogy olyan őrültek, hogy ezt megtegyék” – mondta a Krím félsziget orosz lerohanásának az esélyeiről Carl Levin amerikai szenátor még februárban. Két nappal később az oroszok megtették, és az amerikai hírszerzés azóta sem ocsúdott fel a meglepetésből. Különösen, hogy Oroszország még tovább feszítette a húrt, Szevasztopol és Szimferopol után most már Donyeckben, Harkivban és a többi kelet-ukrajnai városban is polgárháborús hangulatot szítanak a feltehetően orosz megbízásból dolgozó, de jelöletlen egyenruhában akciózó szakadár fegyveresek.

A déja vu érzése nem véletlen: Vlagyimir Putyin Kelet-Ukrajnában kísértetiesen hasonló forgatókönyvet valósít meg, mint pár héttel korábban a Krím félszigeten. A kelet-ukrajnai városokban is megjelentek az orosz zászlót lobogató tüntetők és a golyóálló mellényben, orosz fegyverekkel és azonosító nélküli egyenruhában masírozó ismeretlen fegyveresek, elfoglalták a kormányzati épületeket, barikádokat emeltek, kijelentették, hogy el akarnak szakadni Ukrajnától, és Oroszországtól kérték, hogy védje meg őket.

Orosz zászlós páncélozott harcjármű vezet egy oszlopot a kelet-ukrajnai Kramatorszkban 2014. április 16-án. További képekért kattintson!Forrás: MTI/AP/Jevgenyij Maloletka

A krími volt a modern idők legsimább inváziója, már az előtt véget ért, hogy a világ rájött volna, hogy mi történik. A nyugati hatalmak nem igazán tudják most sem, hogy mit tegyenek, pedig egyre több jel utal Kelet-Ukrajna inváziójára is. Joe Biden amerikai alelnök például csak a jövő héten utazik Kijevbe, de könnyen lehet, hogy a Krím félsziget után akkorra már Kelet-Ukrajnát is bekebelezik.

Mi ez az új módszer, és miért képtelen a hidegháború idején a KGB-vel farkasszemet néző amerikai hírszerzés megfejteni Vlagyimir Putyin valódi szándékait és motivációit?

Nem lerohanás, hanem beszivárgás

A kelet-ukrajnai városokból jelentkező tudósítók és az eseményeket minden lehetséges csatornán követő amerikai tisztviselők nem kételkednek abban, hogy a keleti országrész inváziója már javában zajlik, mégpedig úgy, hogy sem orosz tankok, sem orosz egyenruhás katonák nem jelentek meg ukrán földön. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter határozottan ki is jelentette, hogy Oroszországnak nem áll sem érdekében, sem szándékában átlépni az ukrán határt. Ettől még Moszkva jelenléte nagyon is kézzel fogható, csak éppen nehezen bizonyítható. És még Szergej Lavrovnak is igaza van: az orosz katonai jelenlét egyelőre csak a határ orosz oldalán nyilvánvaló, igaz, ott a NATO műholdfelvételei alapján tekintélyes arzenált halmoztak fel helikopterekkel, harckocsikkal és harci gépekkel. Ukrán földön azonban már zajlik az igazi akció.

A maszkosok már Ukrajnában vannak. További képekért kattintson!Forrás: AFP/ /Anatoliy Stepanov

A titkos hadsereg a semmiből bukkant elő, katonák és terroristák hibridjéről van szó: nem látni az arcukat, nem tudni, hogy ki irányítja őket, és azt sem, hogy milyen parancsokat teljesítenek, de elég nyilvánvaló, hogy egy állam szolgálatában állnak, és annak a céljait mozdítják elő, miközben a hagyományos hadviselés konvenciói nem korlátozzák őket. Mivel nincs konkrét, beazonosítható vezetőjük, az ukrán vezetés és a nemzetközi közösség is bajban van, mert nincs senki, akivel tűzszünetről, megadásról és egyéb, a háborúkhoz kapcsolódó pontokról tárgyalhatnának.

A Krím megszállásánál és Kelet-Ukrajnában is különös figyelmet fordítottak arra, hogy a független sajtó képviselői még véletlenül se férjenek a megszállt épületek közelébe – egyeseket őrizetbe is vettek, vagy lövésekkel próbáltak meg elriasztani, míg az oroszbarát média gond nélkül közvetíthette a fegyveres csoportok követeléseit.

Putyin, a háborús trenddiktátor

Vlagyimir Putyin az elmúlt hetekben nem kevesebbet ért el, mint hogy átírta a 21. századi háborúskodás szabályait – állítja két szakértő a Washington Postban megjelent cikkében. A volt grúz elnöknek, Mihail Szaakasvilinek a 2008-as orosz–grúz háború idején tanácsokat adó szerzők szerint a nemzetállamok közötti háborúk szabályai már nem kötik az orosz elnök kezét, mert egy olyan stratégiát dolgozott ki, amelyet a szeparatisták, a terroristák és más, nem állami agresszorok ellen folytatott harcai befolyásoltak. Az eredmény egy újfajta, gyors és titkos háború, amely még komoly véráldozatokkal sem jár, és amely meghatározhatja a jövő háborúinak a lefolyását is.

A hangulatot jól elkapta ez a napokban az orosz elnök Facebook-oldalára kitett kép. További képekért kattintson!Forrás: Facebook/Vlagyimir Putyin oldala

A Washington Post cikke szerint a Krím félsziget lerohanása tulajdonképpen csak egy viszonylag kis kockázatú próbája volt ennek az újfajta hadviselésnek. Putyin biztos lehetett abban, hogy fizikai válaszcsapásra nem számíthat a Nyugattól, a Krím félszigeten ráadásul amúgy is jelentős volt már az orosz katonai jelenlét, és a helyi lakosság is oroszbarátnak mondható. A Krím félszigetet alig három hét alatt csatolták Oroszországhoz, vagyis a főpróba egész jól sikerült Moszkva szemszögéből.

Valami fontosról lemaradtak

Az amerikai katonai műholdak a múlt hónapban világos képet adtak a csapatmozgásokról a krími határnál, a hírszerzési elemzőket azonban meglepte, hogy nem fogtak el olyan kommunikációs jeleket, amelyekből kiderült volna, hogy az orosz politikai és katonai vezetők a félsziget lerohanását tervezgették. Amerikai tisztségviselők ebből azt a következtést vonták le, hogy az oroszoknak sikerült kijátszani a nyugati lehallgatási módszereket. Az orosz katonák nagyon fegyelmezetten kommunikáltak a rádión és a mobiltelefonon is, így a hírszerzők innen sem csíphettek el információkat a megszállás tervéről. Lehetségesnek tartják azt is, hogy Putyin az utolsó pillanatban döntött a Krím megszállásáról, és csak azokkal egyeztetett, akik aztán végre is hajtották az inváziót.

Az amerikaiak a Wall Street Journal szerint most attól tartanak, hogy hiába látják a műholdakon keresztül az ukrán határnál felsorakozó harci gépeket is, az oroszok következő lépése rejtve marad előttük, mert nem férnek hozzá a kommunikációjukhoz.

Az amerikai kormányzat ezért is nagyon ideges. Hónapokkal a Krím félsziget megszállása előtt az amerikai hírszerzés figyelmeztette ugyan a Fehér Házat, hogy Oroszország rámozdulhat a fontos tengerészeti támaszpontoknak is otthont adó területre, így az amerikaiak figyelni is kezdték az orosz földön zajló csapatmozgásokat a határnál. Úgy gondolták, hogy ha Putyin meg is támadja a félszigetet, akkor a közelben, a határ mentén gyakorlatozó csapatokat fogja bevetni. Csakhogy az orosz haderő ekkor már a Krím félszigeten belül volt, és a terület átvételén dolgozott, miközben az amerikai hírszerzőknek még mindig fogalmuk sem volt, hogy mi történik.

Nem látnak bele Putyin fejébe

Barack Obama amerikai elnök azért is ideges lehet, mert amikor az orosz csapatok legutóbb lerohanták az egyik szomszédos államot – Grúziát 2008-ban – az amerikai hírszerzést felkészületlenül érte az akció. Bár voltak jelei annak, hogy Moszkvának komolyak a szándékai Grúziával, Washingtonban egyszerűen nem hitték el, hogy Putyin átlépi a határt.

Obama még mindig próbál telefonon szót érteni Putyinnal. További képekért kattintson!Forrás: Flickr / White House / Pete Souza

A Time szerint az amerikai döntéshozók most megfizetnek azért, mert nem értették meg, hogy miközben ők partnerként próbálták meg kezelni az orosz elnököt, Vlagyimir Putyin az ellenfelet látta az Egyesült Államokban. Ezért értelmezték félre Putyin motivációit is, és ezért kapcsoltak későn, amikor az oroszok már a végére is jártak egy-egy konfliktusnak.

Damon Wilson szerint, aki 2008-ban a grúziai háború idején a nemzetbiztonsági tanács egyik vezetője volt, Vlagyimir Putyin valódi szándékainak a felismerését akadályozza az is, hogy az amerikai hírszerzési eszközöket és módszereket az elmúlt évtizedben a terrorizmus elleni harc szolgálatába állították, és sokkal inkább figyeltek Afganisztánra vagy Pakisztánra, mint Oroszországra vagy a Kaukázusra. Az amerikai hírszerzőktől azt várták el, hogy kapják el a terroristákat, Moszkva után kémkedni pedig már szinte ódivatúnak tűnt. Nem biztos, hogy képesek lesznek felzárkózni még az előtt, hogy Putyin újabb akciót indít Kelet-Ukrajnában.