A pénteki, több nyugati ország által küldött üzenet után most a legfejlettebb ipari hatalmakat tömörítő G7 csoport is szankciókkal fenyegette meg Oroszországot az ukrán helyzet miatt. Hogy mik lesznek ezek, azt hétfőn jelentheti be Amerika és Nagy-Britannia is.

Büntetőintézkedéseket helyezett kilátásba Oroszország ellen Ukrajna miatt a hét vezető ipari hatalmat tömörítő G7 csoport. A Szöulban ismertetett közleményük szerint "rövid időn belül" meghozhatják a szankciókról szóló döntést.

A G7-ek a közleményben hangsúlyozták, biztosítani kell a békés környezetet a májusi ukrajnai választások előtt, ezért készen állnak fokozni az Oroszország elleni célzott szankciókat. Emellett folytatja a szélesebb körű szankciókat az orosz gazdaság kulcsfontosságú ágazatai ellen, ha Moszkva nem hagy fel az agresszív cselekedetekkel.

Az ajtó azonban még mindig nyitva áll az ukrán válság diplomáciai rendezése előtt - jelezte az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát, Kanadát, Olaszországot, Franciaországot, Németországot, valamint Japánt tömörítő csoport, és sürgette Oroszországot, hogy lépjen erre az ösvényre.

A hetek rávilágítottak arra, hogy Oroszország mindeddig nem tett kézzelfogható intézkedéseket az Ukrajna keleti felében kialakult válság enyhítését célzó genfi megállapodás végrehajtására, s ehelyett csak fokozta a feszültséget.

A közleménnyel kapcsolatban egy magas rangú amerikai tisztségviselő elmondta, hogy a G7 országok mindegyike maga dönti el, milyen szankciókat alkalmaz, az intézkedések nem feltétlenül fedik majd egymást. Hozzátette, az amerikai lépéseket már hétfőn bejelenthetik.

A Hetek döntésével kapcsolatosan a BBC megszólaltatta szombaton David Cameron brit miniszterelnököt, aki ugyancsak azt mondta, hogy a szankciók ellenére ajtó nyitva áll az ukrán válság tárgyalásos rendezése előtt. A BBC szerint a brit miniszterelnöki hivatal egyik illetékese is megerősítette, hogy a Hetek már hétfőn bevezethetik a szankciókat Oroszország ellen.

EU: 15 embert tesznek rá a büntetőlistára

A Reuters értesülései szerint Európai Unió 15 emberre vet ki szankciókat, amelyekkel azokat veszi célba, akikről úgy véli, felelősek az ukrajnai válságért. Uniós tisztviselők azt mondták, hogy a tagállamok várhatóan hétfőn nagyköveti szinten döntenek a lista kibővítéséről. Az újonnan szankcióval sújtottakra utazási tilalom és az unióban elhelyezett javaik zárolása vár - tették hozzá. Az EU listáján jelenleg 33 név áll.

Az Egyesült Államok vállalatokat is büntető intézkedésekkel sújt majd - tudatták a washingtoni források. A listán szerepelnek Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel állók is. A két lista részben fedi egymást, de nem teljesen egyforma - jelentette a Reuters, amely forrásaira hivatkozva azt írta: az EU-t és az Egyesült Államokat csak az téríthetné el attól, hogy hétfőn újabb szankciókat vessen ki, ha "az orosz támogatású szakadár mozgalmak hirtelen visszavonulót fújnának Kelet-Ukrajnában".

Pénteken is fenyegettek

Több nyugati ország már egy nappal a G7-ek előtt is szankciókról beszélt. Barack Obama amerikai és Francois Hollande francia elnök, Angela Merkel német kancellár, valamint David Cameron brit és Matteo Renzi olasz kormányfő vetette fel ezek lehetőségét, közölte pénteken a francia elnök hivatal. A nyugati vezetők egy telefonos konferencián egyeztettek egymással.

"Az állam- és kormányfők gyors reakcióra szólították fel a G7 csoportot és felvetették újabb szankciók elfogadását a nemzetközi közösség által Oroszországgal szemben" - állt a közleményben. Azt is hangsúlyozták, hogy "Oroszországnak a Genfben tett kötelezettségvállalásoknak megfelelően hozzá kell járulnia a helyzet oldásához, tartózkodva a provokatív kijelentésektől és a megfélemlítő akcióktól".

Arra az elvárásukra is emlékeztettek a közlemény szerint, hogy "az ukrajnai demokratikus folyamatnak rendben kell haladnia", valamint hogy "lényegesnek" tartják az elnökválasztás megtartását május 25-én annak érdekében, hogy "az ukránok szabadon és teljes átláthatósággal dönthessenek jövőjükről". "Ukrajna területi integritását és szuverenitását teljes egészében tiszteletben kell tartani" - tették hozzá. 

Általános jelleggel az öt ország vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy az április 17-i genfi megállapodásban foglaltaknak meg kell valósulniuk az ukrajnai válság megoldása érdekében és azért, hogy a helyzet romlása megelőzhető legyen. Abban is egyetértettek, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői missziójának szerepét erősíteni kell Ukrajnában.

A szöuli látogatáson tartózkodó amerikai elnök korábban jelezte, hogy egyeztetni kíván az európai vezetőkkel újabb szankciók lehetőségéről Moszkvával szemben.