Az államfő szerint Románia és Moldova közeledése nem erősíti a magyarok ügyét.

Nem lehet párhuzamot vonni Románia és Moldova közeledése, illetve egyes magyar politikusok „szeparatista törekvései” között, jelentette ki Traian Basesco román államfő egy közéleti fórumon, arra a kérdésre reagálva, hogy a két állam lehetséges egyesülése nem veti-e fel a Székelyföld autonómiáját.

Moldávia 1918-tól több mint két évtizeden keresztül Romániához tartozott, majd a Szovjetunióhoz csatolták, és annak 1991-es felbomlásakor vált önálló állammá, de máig tagja a Független Államok Közösségének. Az ukrán válság óta ismét többször felmerült az ország hovatartozása, amelynek lakossága 78,2 százalékban román anyanyelvű.

Basescu a fórumon „Európai Unión belüli román-moldáv egyesülésről” beszélt, és azt is kifejtette, hogy Ukrajnában - a volt Jugoszláviához hasonlóan - a nacionalizmus és a korrupció vezettet oda, hogy a polgárai egymást gyilkolják. Szerinte azonban a Székelyföldön a nemzetiségi kérdések miatt nincs ok aggodalomra.

Utoljára március 10-én volt világszerte tüntetés a székely önrendelkezésért, Basescu kijelentéséhez pedig az is apropót adhatott, hogy Orbán Viktor felvetette az ukrán válság kapcsán a Kárpátalján élő magyarok autonómiaigényét.