Kezdhet búcsút inteni a világ talán legértékesebb erdejének

2014.05.28. 13:29

Megindul az olajkitermelés a világ egyik leggazdagabb élővilágú területén. A hihetetlenül sok állat és növény által lakott, a világtól elzárkózó törzseknek otthont adó Yasuni Nemzeti Parkban egyszerűen túl sok olaj van ahhoz, hogy az ecuadori kormány csak úgy otthagyja. Ráadásul hiába kértek pénzt a fejlett államoktól, fejenként 5-600 forintot is képtelenek voltak összedobni.

Az esőerdők élővilága elképzelhetetlenül gazdag. Az Amazonas-menti esőerdők még külön híresek azokról az elzárkózó erdei törzsekről, amelyek soha, vagy alig lépnek kapcsolatba a külvilággal. Ecuadorban, a Yasuni Nemzeti Parkban két ilyet tartanak nyilván, a tagaerit és taromenanét. Ők azonban pechjükre pont egy gazdag olajmezőn ücsörögnek. Az Ishpingo-Tambococha-Tiputini blokk (ITT) a becslések szerint 846 millió hordó kőolajat rejt, ami Ecuador bizonyított olajtartalékainak ötödét teszi ki.

Búbostyúk a Yasuni Nemzeti ParkbanForrás: AFP/Pablo Cozzaglio

A körülbelül Békés és Csongrád megye együttes területén fekvő Yasuniban található ITT egy hektárján több fa-, madár-, kétéltű- és hüllőfaj él, mint az USA és Kanada területén összesen, ez a világ egyik legváltozatosabb élőhelye, olyan pótolhatatlan természeti érték, amelyet könnyen pusztulásra ítélhet egy elhibázott beruházás. Nem véletlen, hogy az UNESCO 1989-ben védelem alá vette. A parkra régóta rávetült az olajkitermelés árnya - tavaly októberben a parlament rá is bólintott a kitermelést lehetővé tevő törvényre - most azonban tényleg végveszélybe kerül.

Az ecuadori kormány ugyanis a múlt csütörtökön engedélyt adott rá, hogy a térségben meginduljon az olajkitermelés. A hivatalos okiratokban csak 43-as blokknak nevezett olajlelőhely kiaknázását a Petroecuador állami olajcég egyik leányvállalata, a Petroamazonas végezheti. Rafael Correa elnök garanciákat ígér, hogy odafigyelnek a környezetvédelemre és a pénzt az ország szegény sorsú őslakosai életének jobbítására fordítják. Vannak azonban kétkedők.

Olajvezeték az ecuadori esőerdőbenForrás: DPA/AFP/Erwin Patzelt

A helyi környezetvédők szerint kétséges a kitermelést végző cég és az azt felügyelő állami olajvállalat környezetvédelmi elkötelezettsége. Az állami cég, a Petroecuador felügyelete alatt csak 2000 és 2008 között 1415 olajszennyezés történt Ecuadorban. 

A kormány 2009-ben mégis inkább az amerikai Chevron-Texaco olajcéget perelte be rekordösszegű, 27 millió dolláros kártérítésért. Persze az amerikai cég sem volt teljesen ártatlan. A Petroecuadorral közös vállalkozásban folytattak olajkitermelést az 1990-es évek elejéig az ország északnyugati részén. A vádak szerint a társaság több mint 70 milliárd liternyi veszélyes anyaggal szennyezte be az esőerdőt. Az olajkitermelés, az erdő talajában ásott gödrökben tárolt, majd felgyújtott melléktermékei, és az olajfolyások miatt szennyezettek lettek a folyóvizek, a talaj, tömegessé váltak a rákos megbetegedések.

Forrás: AFP/Spencer Platt

A Yasuni Nemzeti Park területén is már az 1940-es évek óta zajlik olajkitermelés, de az ITT blokkot eddig elkerülték a fúróeszközök. Igaz, 2012-ben már utakat építettek a szomszédos olajmezőkön, és a nemzeti park határait is többször átrajzolták, hogy könnyebben lehessen kitermelni az ott található olajat. 

A környezetvédelem és a biodiverzitás szempontjából rendkívül értékesnek tekintett terület megmentése érdekében több kezdeményezés is volt, de egyik sem érte el a célját. A legutóbbi utolsó elkeseredett próbálkozás egy népszavazási aláírásgyűjtés volt május elején, de a benyújtott 850 ezer aláírást elutasította a kormány. Ecuadorban egy népszavazás kiírásához 583 323 hiteles aláírásra lett volna szükség, de a kormány a benyújtottak közül csupán 359 762-et talált elfogadhatónak. Az aláírásgyűjtést szervező környezetvédő szervezet, a YASunidos emiatt csalással vádolta meg a kormányt, tüntetéseket is szerveztek, hiába.

Hiába gyűjtöttek aláírástForrás: AFP/Rodrigo Buendia

Ugyancsak dugába dőlt az a Rafael Correa elnök által felvetett ötlet, amelynek értelmében az itteni olajkitermelésből várt bevételek egy részét nemzetközi közadakozásból megszerezve, az olajat a földben hagyva megkíméljék az értékes területet a olajkitermelés okozta környezetszennyezési kockázatoktól.

Pedig a kezdeményezés ígéretesnek tűnt, amikor Correa 2007-ben bejelentette: mellé állt az ENSZ, érkeztek is felajánlások, de végül tavaly nyárig csupán 13 millió dollár jött össze. A magas költségvetési hiánnyal küzdő Ecuador hétmilliárd dolláros bevételt remél az itteni olajból, de a kezdeményezés keretében megelégedett volna azzal, ha összegyűjtik neki a felét. Ez fejenként 500-600 forintnak megfelelő összeget jelentett volna a világ boldogabbik felén élő embereknek, de a gazdasági válság és a bizalmatlanság - hogy Ecuador a végén úgyis ki fogja aknázni az olajat – miatt az elképzelés nem valósult meg. Így hamarosan megindul az utak és a táborok kiépítése, két év múlva pedig már folyhat is az olaj.